Oldalak

2014. február 13.

Az óriáshamburgerek hazája

Hivatalosan nincs neve ennek a sorozatnak, melyben kajáldákat, elegáns-gazdag éttermeket (ritka) étkezési szokásaimat mutatom be, hisz aki már mazgastyán (M.A.Z.-aggastyán), azaz régóta olvassa blogba vetett, mélyre ható gondolataimat, az tudja, hogy úgyse tartanám be, hisz ha meg is hirdetnék egy olyan sorozatot, hogy M.A.Z. à la carte, akkor nem valószínű, hogy lenne folytatása. Ezért nem ígérek ilyet, de valószínű, hogy lesz még kaja-poszt, ahogy az előző is volt (link: itt).

Apropó előző, ha már a hotdogokról beszélünk, akkor most is garantálhatom, hogy most is meg fogtok éhezni - remélem legalább -, kivéve, ha valaki nem szereti a hamburgert, vagy a ketchup-ellenszenv hatására szalvétával meneszti a szendvicsből a nem kívánt tartalmakat (bocsi :-D ), de remélem nem sok ilyen ember van, és egy ilyen poszt után remélem most is rohantok enni! Ha már úgyis rohantok, reklámozzatok :-) hogy ők is rohanjanak. Ez ilyen összefogás köztem és az éttermek között, miközben semmiféle szerződést nem kötöttünk - cserekereskedelem, így is mondhatnánk...

De elég a szószátyárkodásból, térjünk a témára.
Átverés! Ha igazán magyaros ízeket akarsz,
akkor keress fel egy magyart, ne egy Mekit...

"Minden út a KRESZ-hez vezet." -ahogy a világ egy mondás sem említi. Így hát ez is a jogosítvány irányába vezető hosszú úthoz kapcsolható. Úgy voltunk (én és a padtársam - akiből így most sztárt csináltam), hogy ha sikerül a vizsga, akkor betérünk ebbe a bizonyos étterembe, melynek neve hamarosan fel fog csendülni. Úgy állapodtunk meg, hogy ha sikertelen vizsgát teszünk le, akkor is elmegyünk e messzi helyre, de nem hiszem, hogy megtettem volna, mert akkor inkább csak szomorkodva néztem volna, ahogy mások esznek. Vagy, ha már szomorkodós helyet keresünk, ahol tömhetjük magunkat, akkor nem kell luxushelyre menni, ott van a jó öreg McDonald's, ott igyuk le magunkat Coca Cola-val, sem rázva, sem keverve.

De mivel sikerült (link: itt), ezért úgy döntöttünk, hogy kipróbálunk egy másik hamburgerest, amiről jobban feltételezhető, hogy igazi hús, igazi szendvics, igazi paradicsom, és előző életében (mielőtt kidobták volna, és vegyi hulladékként tovább paksolták) nem uborka volt, vagy éppen marhahús... Na, jó nem kell ennyire túlozni, csak így jobban át lehet látni, hogy mi a különbség egy globális gyorsétterem (neveket nem említenék) és egy igazi kajálda között, ami nem a McDonald's. Erre jött, mint isteni sugallat, vagy micsoda, Marika néni kávézója. 

Van egy honlap, a Szeretlek Magyarország (nem összekeverendő az M1-en futó Magyarország, szeretlek c. műsorral), ahol képeket, világméretű híreket, magyar eseményeket, érdekességeket, vicceket, internetes tudnivalókat, állatokat, éttermeket és szokásokat mutatnak be. Kiemelném az éttermeket, ugyanis arról szól ez az egész. Két ilyet találtam, az egyik volt ez a kávézó, a másik meg egy másik, amelynek meglátogatására szintén sok esély mutatkozik a jövőben.
Ez egy viszonylag kisebb hamburger

De mi nem kávéztunk, nem megyünk el a Mester utcához csak azért, hogy mint kit burzsoá, felhörpintsük 900-ért egy Espresso-t, vagy nem tudom. Itt hamburgert is lehet kapni. Ha ezen valaki iszonyatos módon meglepődött, nézze meg a címet, a főképet, a témát meg minden hasonló erre emlékeztető jelet, s nyomban elillan a meglepettség szikrája. Huss!


Itt rengeteg hamburger közül lehet választani, ha jól számolom, 38 különböző variáció közül lehet válogatni a kedves vendégnek. Ez jó is, mert minden igénynek megfelel, de egyben szörnyű is, hisz a döntésképtelen ember nem tudja, hogy most majdnem 40 féle szendvicsből melyik válassza. Főképp, hogy sokuk ugyanolyannak tűnik. Többféle hús, többféle szendvics-méret, körítés, szósz teszi lehetővé ezt a hatalmas kínálatot. Van itt Piedone, Pa-Dö-Dö vagy Mátrix, de olyanokkal is találkozhatunk, mint az Istenek szigetével, a Pontjóval, esetleg a Legényfogóval. Ezeknek az ára és tartalma le van írva, kellő részletességgel, de ha nem kérsz bele hagymát, akkor szólhatsz: Nem kérek bele lilahagymát. Csak, hogy segítsek a szókincsben :-)

"Inni vagy enni. Ez itt a..." dehogy kérdés,
tedd mindkettőt!
Mégis a legérdekesebb, legmegragadóbb és legrejtélyesebb az úgynevezett Jelszavas Burger. Nem mond sokat, de tényleg. Ha még azt is hinnénk, hogy sejtjük, vessük el gondolatunkat, ássuk jó mélyre, majd még lejjebb. Ez a szendvics jelszóval működik, ahogy ez le is vagyon írva. Csak akkor kérhet ilyet az ember, ha tudja a jelszót. Ezt viszont, ahogy szintén le vala írva, nem mondja meg a főnök, senki ott az étteremben. Írva találjuk: kérdezz meg valakit, én még aznap interneten felmentem a gyakori kérdésekre, beírtam, hogy Mi a jelszó? És még aznap jött a válasz. Hogy mi is ez a rejtélyes szó, ezt csak a végén árulom el. Talán... :-)

De ha még meg is van ez a jelszó, akkor sem érezhetjük magunkat teljes békében, ugyanis még mindig nem tudjuk, mi van benne. Ugyanis ez nincs leírva. 3 vagy 4 féle hús - nem emlékszem -, saláta, paradicsom, reszelt sajt, lapkasajt, uborka asszem, kérés szerint chilis szósz meg lilahagyma. A hús ha jól tudom: marha, sertés és csirke (rántva és sütve is talán, így jön ki a négy, ha annyi van benne). Ennek az ára így 1500 forint helyett csak 1000. Drága, drága, mondja a zsugori ember. De nem! Mert ha belegondolunk egy gyorsétteremben is efölötti összeget költünk el egy nagyobb (ámde mégis kisebb - hisz a kép csak illusztráció) szendvicsért, és még az sem garantált, hogy jól lakik az ember. Itt viszont bőven jól lakik, és nagy pufiban kapod, 4-es méretűben, szóval nemhogy kevés lesz, hanem... mindjárt kiderül.

Nem csak hamburgert lehet enni, de azt érdemes
Megkaptuk, kés-villa, mert mással nem lehet. A felét megfogtam és megpróbáltam kézzel enni. Földi mennyország, ami az ember szájában zajlik (a reszelt sajtot leszámítva, mert az nem olyan jó, sőt rossz...), ahogy keverednek az ízek, meg minden. Persze nekem is úgy kellett kezdenem, hogy 4 egyenlő részre vágom, s I. negyed, II. negyed, III. negyed felbontásban fogyasztom el, de hát nem így tettem, a múlton meg felesleges rágódni. Inkább rágódjunk magán a szendvicsen, ami isteni volt, hullott belőle ez is, az is, de a lényeg, hogy rohadt finom volt. És nagyon bele lehet fáradni, a III. negyed elfogyasztása után keserű szempárom tekintett le az ellenfélre, az utolsó negyedre. Ki fog győzni, 3:0-ra vezetek, de ha ezt most nem eszem meg, akkor örök dicsőségem a porba hull, s tovább... Végül nem bírtam megenni, s becsomagoltattam. Elbuktam. Viszlát nép, te szeretett nép!

Ennyit magáról a jelszavas burgerről. Emellett ihatsz 200 forintért hideg és meleg teát, amit magadnak töltesz ki, továbbá 150 forintért limonádét. Mi az utóbbit választottuk, s nagyon is jól tettük, hisz jót ettünk, jót ittunk. És a végén csak 1150 forintot kellett fizetni.

A hazavánszorgás, tele hassal, valami rémes volt, de még jó, hogy jött a négyes-hatos villamos és hazabattyogtunk vele. Ha 100 méterrel többet kellett volna sétálni, kész, végem... Nagyon ízletes és nagyon laktató.

De hol is van ez? Kérdezi a... mindenki, aki uccu neki, be éhes lett biz' ám, hejhó, jer ide! Sajnos tőlem távol esik ez a hely, de mivel így is a világ végére mentem a KRESZ-vizsga miatt, ezért gondoltam úgy, hogyha már erre bandukolunk, akkor jó lenne benézni. Megtettük, megettük, elmentünk... :-)

És akkor az infók:
név: Marika néni kávézója (de ha hamburgert írsz a drága jó Google-be, az is jó)
cím: 1094 Budapest, Angyal u. 28.
eljutás: 4-6 villamos Mester utca megállója és gyaloglás (nézzétek meg Google Maps-en!)
nyitva: H-P 10:00-21:00
és a lényeg, milyen hamburgerek vannak: KATTINTS IDE ÉS EGYÉL!!!

Ja, ki van írva, hogyha nem ízlik, nem kell kifizetned, de ebben az esetben illik az első harapások után kinyilatkoztatni nem-tetszésünket, hisz miután megettük, senki nem fogja elhinni, hogy ja, amúgy nem ízlett..., legyünk taktikusak, ha ezzel a lehetőséggel akarunk élni :-)

Na, jó étvágyat!
Most újra éhes lettem. Ha valaki megy oda, hívjon el :-)

2014. február 10.

„Mától nem vagy a fiam!” - mondta a média atyja


Na, ilyen címet még biztos senki nem adott :-)

A TV2 nevű kereskedelmi csatorna folyton alkot, újabb és újabb műsorokkal rukkol elő. Ezekről már korábban is szó volt (pontosabban a Megasztárról, vagy minek nevezzem-ről: link itt), de sajnos előfordult, hogy nem voltam ezekről túl jó véleménnyel. Sőt, nem is volt szerintem olyan, hogy valami tetszett volna ezen a csatornán. Akár filmkínálatról, akár a saját (azaz lopott) műsorairól van szó, ki kell mondani, hogy a TV2 a a magyar média legalja alatt helyezkedik el. Sőt talán ez alatt..

Ha Magyarországon a fő vallás valamiféle politeizmus (többistenhit) lenne, és lenne egy istene a médiának, tuti lenne, hisz kell, hogy legyen a 21. században, akkor a média istene, a média atyja biztos kitagadná a TV2-t - ahogy ezt a cím is mutatja.

De a legjobb, hogy minden ilyen műsorból többet csinálnak, hogy ne kelljen visszanézni a korábbi évadok szörnyűségeit, hanem újult erővel vágnak bele abba, ami igazából értékelhetetlen. Ezeket a műsorokat mindig ugyanazok az emberek vezetik, általában Liptai Claudia és Till Attila ez a két személy. Igazából a TV2 műsorvezetői szakszabálya, vagy nem tudom, hogy nevezzem, az nem más, mint... megpróbálom pontokba szedni, milyennek kell lennie egy TV2-s műsorvezetőnek:

Valaki látta már Till Attilát szomorúan, miközben
tágra nyitja a szemét. Ha igen, szóljatok :-)
  • lehetőleg ordítson (ezt Till Attila 2002 óta ezt csinálja)
  • mosolyogj, úgy, hogy a televíziónéző már kellemetlenül érezze magát (lsd. Till Attila)
  • mondj szörnyű poénokat, amiket talán a stáb ért
  • mindig elevenítsd fel a magánéleted
  • ... a versenyzők magánéletét
  • ... a zsűri magánéletét
  • kiabálj rá a versenyzőkre, miután vége a produkciókra
  • nevess sokat (Liptai Claudia hozza)
  • dicsérd agyon a versenyzőket, poénkodj a zsűrivel, mint ha minden péntek este együtt buliznátok
Na, ezt egyfolytában, 2 órán keresztül komoly lelki és főképp szellemi sérüléseket okoz, s ezek után az ember már nem tehet mást, muszáj néznie, hisz az agyhullámai közé furakodott egy TV2-műsor.

A TV2 műsorpolitikája nagyon egyszerű:
  1. Kapcsolj az RTL Klubra!
  2. Nézz meg egy bizonyos műsort!
  3. Figyeld meg alaposan, jegyzetelj!
  4. Figyeld meg még alaposabban a műsor stílusát, színeit, betűtípusát! Ezeket cseréld ki!
  5. Találj ki rá valami más címet!
  6. Keress egy szabad műsoridőt (bár úgyis egyfolytában ismétlések vannak, szóval ez nem lesz nehéz)!
  7. Add el a csatornán!
Komolyan semmiség! De azért vegyük figyelembe azt, hogy azért szükség van itt is a kreativitásra, hisz stílust kell váltani. Bár alapötletre nincs szükség.

Sőt Google Fordító még eléggé gagyi (volt, az, lesz), ezért még nincs RTL Klub-ról TV2-re való fordítás, de a M.A.Z. szerkesztősége beszélt a Google-lel, és hamarosan elindítják a program ezen részét is, így már nem kell annyit gondolkodni, könyvtárban ólálkodni este 11 után :-)

Várjuk (várom) a további fordításokat :-)
Ha még politeizmus (többistenhit) lenne, és lenne egy istene a médiának, tuti lenne, hisz kell, hogy legyen a 21. században, akkor a média istene, a média atyja biztos kitagadná a TV2-t - ahogy ezt a cím is mutatja.

Részlet az Édes élet c. műsorból
A TV2 és az RTL Klub sok mindenben eltér, attól függetlenül, hogy mindenki azt mondja, az okosok!, hogy mindkettő csatornát ugyanaz a főgóré vezeti... ami szerintem nem így van, hisz miért lenne az egyik értékelhető, míg a másik egy rakás "ürülék". Eltér a két csatorna, ugyanis a nagyik és Story-újságot olvasók (főképp ők is nagyik - legalábbis a metrón bámészkodva ez a kép tárul elém) számára az egyetlen fontos téma a celebvilág, az, hogy ki csalt meg kit, ki kivel kavar, kinek van 12 eltitkolt gyereke, kinek milyen nehéz volt a sorsa (ez általában X-faktornál szokott lenni - s ezek után e kiváló tehetségkutató már kb. szent RTL Klub sose csinált ilyet, mert volt a repertoárjában értelmetlen zagyvaság, mint például a Kalandra fal! vagy a Celeb vagyok, ments ki innen!, de egy idő után leálltak, és megpróbáltak a fejlődés útjára lépni.
Valamekkora sikerrel ez be is jött, többen is nézik a statisztikák alapján, mint vetélytársát, kisöccsét, örökös csempészét, a TV2-t.
adománygyűjtő program Markotabödögének...), mielőtt nagy ember lett... Erre épül maga a TV2. A celebekre! És azok értelmes műsoraira. Nem mondom, hogy a

Az ilyen TV2-s sztárműsorok:

  • Ezek megőrültek! - Rákóczi Feri vezette Majka mellett, és igazából azt mutatták be itt is az olyan hírességek, "nagy magyarok" (mint pl. Fekete Pákó), hogy mennyire kulturálisak és ... na, jó - nem bírok ennyire ellent mondani az igazságnak.
  • Édes élet - avagy Győzike Show 2.0
  • Sztárban sztár
  • Nagy duett
Utóbbi kettőhöz nem fűztem hozzá semmit - még!

A Sztárban sztár az értelem netovábbja volt. A lényege az volt, hogy híres énekeseket kellett utánoznia az énekeseknek. És a zsűri, a nagy zsűri nem is azt pontozta, hogy adták elő, hanem 60%-ban a smink játszott szerepet. És itt is előfordult, hogy szörnyen énekelt az énekes. Ezt Bereczki Zoltán nyerte. Most bosszankodok ezen is, de ha 10 órán keresztül csak ezen elmélkednék - Isten őrizz! -, akkor lehet, hogy már más véleményen lennék, szóval valamilyen szinten még sem szólok be annyira.

De!
A Nagy Duett című "műsor"-ra, sztárműsorra már többet tudnék mondani, csak betűformázási festéket nem tűrni sajnos, mert utána kapnám az eddig soha nem kapott és nem is várt leveleket, hogy na, de kérem. Ez egy kulturális hely.

Ez a méltán si... vic... krea... szívme... tehets... dalla..., szóval ez a showműsor ösztönzött arra, hogy újra blogba vessem gondolataimat e rakás trágyadombról, a TV2-ről. De most térek csak rá a lényegre, a Nagy Duettre.

7-10 pontok helyett inkább ezeket a pontokat kellene osztogatni...
A verseny lényege az, hogy énekesek kiválasztanak, pontosabban a TV2 rájuk sóz, 1-1 énekelni nem tudó sztárt, hogy azokat a döntőig vezetve megtanítsák őket énekelni. Én valahogy így fogalmaznék, de szerintem a műsor készítőinek a fejében valami teljesen más született meg. Igazából mint szórakoztató showműsor szerepel az adatbázisban, de igazából arról szól, hogy az énekelni nem tudó celeb annyira pocsékul énekel, hogy az már szánalmas. Arról szól az egész műsor, hogy mindenki röhög a celebeken, hogy mennyire tehetségtelen énekesek, kb. elszavalják a szöveget, hang nélkül tátognak az énekesek mellett. Sőt! az énekesek közül is van olyan, akinek rosszabb a hangja, mint mentoráltjáé. És akkor összetartó páros gyanánt senki sem énekel jól. Ének... hol van az ettől! Régi, tök gagyi számokat énekelnek, főképp 80-90-es évekbeli magyar slágereket. Bár ez jó marketingfogás, hisz ezek a dalok az idősebb korosztály party song-jai, vagy hogy fogalmazzak, és mivel őket érdekli a celebvilág, össze is jön egy vasárnap esti 20%-os nézettség. A versenyzők tehetségtelensége mellett ott van még két műsorvezető és három zsűritag. Ezeket sem lehet fényezni, mert Liptai Claudia és Till Attila mindig belső poénokat kiabál a nézőknek, a zsűrinek, kellemetlen érzéssel tölti el az otthonülőt, ahogy e két ember mosolyog (ahogy ez a TV2 alaptörvényében le is lett írva, lsd. felül). Hahaha! Egyfolytában nevetnek ők is...

A zsűri tagjai:
  • Kasza Tibor, a szigorú. Aki igazából leszólja a jó dalokat, és agyon dicséri azokat az énekeseket, akik... bocsánat, inkább versenyzőket, akik szánalommal töltik el a hallgatót, és így kénytelen rajtuk röhögni az ember.
  • Dobrády Ákos, a komolyabb. Ő is komolyabbnak akar látszani, de igazából ha lenne esze, nem lenne benne ebben a műsorban.
  • Balázs Klári, a minden-tetszik-ember. Olyan cuki voltál, jaj, de aranyos, hát ez nagyon édes volt, majdnem sírtam, én annyira nevettem, azt hittem leesek a székről, nagyon tetszett, kiváló volt - és még hasonló véleményeket hallhatunk egy szörnyű páros után is.
Ha jól emlékszem Kasza Tibor mondta azt Cooky-nak (a nagy magyarnak), hogy Ne vegye ilyen komolyan, inkább vigyék a humor felé. Ezzel leírta a műsor valóját, értelmét, értelmetlenségét... színvonalát.

És minden olyan előadás tetszik a zsűrinek, ami szörnyű volt. Az ízlés meghalt. A zene halott. A média szomorkodik, mit nemzettem én?

A tavalyi (2.) évad trailere, Tillában is ott van az a bizonyos X

Ezek után, ha valaki TV2-t, sőt Nagy duettet néz, az vessen magára, maga baj, én megaszondtam a tutit, most már mindenki azt tesz, amit akar.

2014. február 6.

Út a jogosítvány felé III.


Biztos sokan bolondnak tarthattok, hogy az Út a jogosítvány felé II. része után (link: itt), most a harmadik jön. Eddig még nincs gond. Csak az a probléma, hogy nem volt első rész - még. Ez készülőben van (lesz, talán), de mivel úgy gondoltam, hogy a III. rövidebb, könnyebb, most frissebb, ezért ez érdemelte ki e sorozat harmadik, azaz második részét, melyet az első követ - remélem azért 90 százalékban sikerült mindenkit összezavarnom :-)

Szóval meg volt életem első KRESZ-vizsgája. Hogy lesz-e még, az csak a végén derül ki, bár szerintem eléggé sejthető - hogy ez lenne, vagy az lenne, írnék-e vagy sem, meg ilyenek... :-)

Annyit készültem erre, hogy már a csapból is benzin folyik...
Február 5-re voltam kiírva, és ezt körülbelül január közepén tudtam. Volt egy másik időpont is, január 31-e, de akkor nem voltam még annyira biztos a dologban, voltak Nem megfelelt eredménnyel (eredménytelenséggel inkább) rendelkező tesztjeim, így féltem-rettegtem. Akik letették, akár sikeresen, akár nem, ijesztgettek, hogy más, addig nem látott kérdések is voltak, volt olyan, amiről még nem is hallott, volt olyan, ami tuti új, mert a programban nem látta... meg hasonlók. Ekkor még jobban tetőfokára hágott az ijedtség szintje! De aztán említettek néhányat, melyeket megtaláltam a 2012-es tesztprogramban. Nem változott egyik évről a másikra, hisz kb. a 80-as évek óta ezek a kérdések, ezek a szabályok, s a tesztekben használt fotográfiák és ábrák is a rendszerváltás előtt készülhettek... vagy akkor még királyság volt? Ja, nem akkor még baloldal volt. Mindegy...

Szóval mikor megtaláltam a programban a 2007-es, '10-es és '12-es KRESZ-módosításokat, akkor megnyugodtam, nem féltem, így sikeresen vágtam neki a mai napnak. Előtte levő hétvégén, hétfőn, kedden egész nap KRESZ-tesztekkel traktáltam magamat, 1 és 3 pontos kérdésekkel szenvedtem éjt nappallá téve (ezekről is talán az Út a jogosítvány felé hamarosan megjelenő 1. részében olvashattok)...

Aztán eljött a vizsga napja.

Felkeltem, kikászálódtam az ágyból, bekapcsoltam a gépet, majd leültem reggelizni. 8 óra volt, ugyanis nincs első két órám a szerdai napokon (beeeee!). Megreggeliztem, ruha, fogmosás, meg minden, majd leültem a géphez, hogy megcsinálok egy tesztet, egy utolsó kérdéssort - gépen. Rossz ómen, vagy jó ómen, nem tudtam ekkor még eldönteni, ugyanis kb. 55 megfelelő kérdéssor kitöltése után ez volt az első, amin a 75 maximálisan elérthető pontból 75-öt értem el. Ezután kikapcsoltam a gépet, s elmentem suliba. Itt végigültem 2 kedves-aranyos órát (töri és francia), majd elindultunk kis csapatommal a KRESZ-vizsgahelyek (a kemény kettő darab) egyik, ránk vonatkozó telephelyére... Kispestre, s onnan is túl... Hozzá kell tenni, hogy Angyalföldről indultunk, annak is az északi részéről, Újpest alatt kicsivel.
Kispesti vizsgaközpont.
Eljutás: M3 Határ út, 50-es villamos - Villanytelep és egy
kis séta, nyugat fele, majd balra kanyarodva.
Nem lennék jó útvonaltervező...

Az utálni való, lassú, késős és még sorolhatnám 105-ös busz megállójában emlékeztettek egy kisebb, aprócseprő problémára. Ugye személyi mindenkinél van? Basszus. Nálam nem volt. Mit tegyek? Kit hívjak fel? Haza már nem érek? Menjek haza? Egyáltalán hol van? Autótanárt hívjak? Apát, anyát? Végül elkezdődött a hívások áradata, apa-anya-gyerekek-csupa szív szeretet, majd az autótanárt is, aki megnyugtatott, hogy jó, ha van nálam fénymásolat a személyiről és egy diákigazolvány fényképpel... Ez mind volt nálam, de nem nyugodtam meg. A szervezés végül afféle hajlott, hogy össze fog jönni a Zalán közlegény megmentése, hisz a személyi nem otthon, hanem anyánál volt, Németország óta ott maradt nála (ja, igen, hamarosan - talán -, lesz Út Németországba III., de előtte nézegethetitek az I. és II. részt, ha eddig valami véletlen folytán még nem tettétek meg - tudom, biztos az Explorer lassú. Linkek: ELSŐ, MÁSODIK)! Ez sokkal jobb, mintha otthon lett volna, hisz akkor reménytelen lett volna az egész, nem értem volna oda, bukás!, de végül a mentőakció a siker felé közeledett, csak hogy közben a kis csapat várt rám Árpád hídnál, de végül mégis megvártak, ha még 15 perc hátrány is volt... ezután is Danke Schön!

Végül 13:00-ra ott voltunk, és még volt 30 perc.

Ezen hosszas idő alatt átnézegettük a kérdéseket, ahogy ezt odafele a metrón, villamoson is tettük, megvitattuk, kinek melyik kérdés okoz problémát, milyen műszaki kérdésekre melyik a jó válasz, azaz a vagy b tegyük fel, hisz azért mindenki nem látja át képzeletben az autó szerkezetét, felépítését, működési alapelveit. Meg a szokásos kérdések: Izgulsz? Megy? Szerinted hogy fog sikerülni? meg a kijelentések, miszerint Tuti, megbukom. Nem fog menni. De, úgy félek. 75 pontot érek el - utóbbi ritka...

Érintőképernyő...
Ja, a képen nem én vagyok :-)
Végül bementünk 13:30 perckor a vizsgaterembe, a nevemet valami véletlen folytán most nem írták el, nem is értem, hogy lehettek ilyen szuperek!, de a lényeg, hogy nem kellett változtatgatni. Majd leültem a megfelelő számítógép elé, elmagyarázták, mit, hol, hogyan, mikor, majd elindítottam. Maga a teszt érintőképernyős formátumban zajlik. Féltem, mi van, ha nem nyomja meg, lefagy a gép stb. Néha lassabban töltött a kelleténél, s azt hittem, kikapcsol és megbukok. Voltak kérdések, amelyek a lassan töltődő kérdéseknél is "tunyábbak" voltak, és gondoltam biztos azért, mert az előző nem lett jó, rengeteg rossz válaszom van.

Magára egy kérdésre 60 másodperc, s így a tesztre összesen 55 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Nem akartam első lenni, de tudtam, hogy 15 percen belül tuti kész leszek, nem fogom egy órát itt ülni stresszben, és izgalomban... Kb. 10-12 perc alatt végeztem, de még volt hátra egy továbbléptetett kérdésem, melyben nem voltam biztos, segédmotoros kerékpárra vonatkozott (? előtte még nem is hallottam ilyen szóösszetételi járműről ?), és 10 másodperc elteltével már tudtam, mit fogok megnyomni, de láttam, hogy még nem ment ki senki, hogy kész, első nem akartam lenni - mint már mondottam volt -, így kivártam a 10-20 másodpercet. Ekkor szerencsére már 3.-ként mehettem ki a vizsgabiztoshoz, azzal, hogy igen, köszönöm szépen.

Igen. Ez volt az utolsó válasz, amit megnyomtam, a segédmotoros kerékpáros haladhat az útpadkán. Ekkor jött a képernyő, hogy jó-rossz-kihagyott válaszok, asszem. Ez csak jelmagyarázat volt, aztán a Tovább gombra kattintva elém tárult a kérdéseim értékelése. Azt láttam, hogy 75. Aztán észrevettem, hogy az csak a maximálisan elérhető pontot jelzi. De előtte láttam, hogy 74-et értem el, csakis egyet hibáztam. Rohadtul örültem neki, de mivel van rá lehetőség, ezért megnéztem, mi volt az az egyetlen, egypontos kérdés, amire helytelen választ adtam.

Minden esetben el kell-e fogadni, ha egy másik valaki lemond elsőbbségéről?
A: Igen
B: Nem

Én az A-t jelöltem meg, de a B volt a jó. Ezt egy életre megjegyeztem. De igazából nem zavart, mert tudtam, hogy csak egy típusú ember van, aki jobban teljesített (nem, nem Magyarországra gondolok most, vagy Viktor bára...), az, aki hibátlan tesztet írt. De nekem ez bőven elég, mert ahhoz képest, hogy körülbelül 1,5 hete készültem rá huzamosabban, szerintem fantasztikus eredmény értem el.

De azért többet nem lenne kedvem efféle stresszhelyzetet átélni.

Ja, basszus. Még lesz egy forgalmi vizsga... Út a a jogosítvány V.-ben az is kiderül. De előtte még szó lesz a forgalmi órákról is, amiről még nem nyilatkozom, főleg, hogy még nem kezdtem el, nem tudom mikor, kinél, hol stb... :-)


2014. február 2.

Az informatika 3 esztendeje

Nem tudom, hogy hallott-e már a nyájas, kedves olvasó az ECDL-ről? Ez egy vizsga, egy informatikai tudást felmérő vizsgasorozat, melyet ha valaki letesz (hisz nem kötelező - még), akkor kap róla elismervényt, miszerint tudja használni a számítógépét, tud szöveget szerkeszteni, diákat egymás mögé illeszteni, vagy kalkulálni a táblázatok sorai között...

Maga az ECDL négy angol szó rövidítése, mely az Európai Számítógép-használói jogosítvány szöveget takarja (angolul: European Computer Driving Licence). Ha valaki ezt leteszi, akkor elvileg hasznos lehet az életben, bár logikusan-magyarosan átgondolva ez nem követelmény, és az sem biztos, hogy ér valamit, max. arra jó, hogy papírod van arról, hogy tudod használni a Word szövegszerkesztő programot.
Az ECDL logója.
Ami százszor igényesebb, mint
egy prezentációs feladatsor...

Összesen 9 modul van, ha jól tudom:

  1. operációs rendszerek
  2. szövegszerkesztés
  3. prezentáció
  4. internet és kommunikáció
  5. adatbázis-kezelés
  6. webkezdő
  7. táblázatkezelés
  8. IKT alapismeretek
  9. képszerkesztés


Jól tudtam :-)

Szóval ebből nem muszáj mind a kilencet megcsinálnia egy vizsgázónak, elég négyet, vagy hetet végigcsinálnia. Ha valaki ebből négyet csinál meg - valószínűleg a négy legkönnyebbet fogja választani -, akkor egy úgynevezett Start Kártyát fog kapni, ami igazából nem tudom mire jó, meg azt sem értem, miért kártya a neve, hisz nem lehet vele fizetni, utalni rá, sőt még az alakja sem kártya, hanem egy bizonyítvány.

Ha valaki hetet csinál meg, ahogy ezt én is tettem, akkor már több esélye van, hogy ér is valamit, bár nem hiszem... igazából ezt a hetet nagyon nagy időbeli különbségekkel csináltam meg, 2 különböző tanár segítségével (az egyikőjük még tényleg erre is készített fel és az ember magabiztosabb lehetett abban, hogy meg tudja csinálni). Az időbeli különbségeket a címből is könnyen ki lehet következtetni, ugyanis az ECDL-es pályafutásom a 2011 decembere és a 2013 januárja közötti időszakot öleli fel. Ennek nagyobb részében nem is foglalkoztam vele. :-)


2011 májusában, a hányadikos voltam... izé, mikor 8.-os voltam, akkor hallottam először erről a méltán híres (miközben először hallottam róla - ellentét!) informatikai vizsgáról. Szeptemberig kellett eldönteni, hogy belekezdek-e, hogy át tudok-e vergődni ENTER-ek és SPACE-ek, programok és számítógépes cuccok dzsungelén, sikeresen megtudom-e csinálni e szörnyen nehéz vizsgát...

Végül az igen volt rá a válasz:
Az a bizonyos nagy, vastag könyv
  • hisz könnyű
  • azaz nem nehéz
  • diákoknak díjtalan
  • ha más épületben kell megcsinálni (így volt), akkor előfordulhat, hogy lemaradok egy 7. óra tesiről, tegyük fel :-)
  • és legalább olyanokat megtudok majd csinálni, amit eddig nem tudtam - és valószínű nem is fogok alkalmazni az életben, hisz nem az informatika mesés ösvényén akarok továbbhaladni a nagybetűs ÉLET folyamán...
De végül belekezdtem, ez a lényeg.

Ez is kicsit olyan, mint egy KRESZ-vizsga, hisz itt is megvannak előre a feladatok, s ott helyben, a vizsga elején (még jó, hogy nem a végén) kapod meg a megoldandó feladat sorszámát. Mindegyik modulban 80 feladatsor van, kivéve amelyikben nem. Ezek gépen is elérhetőek, de meg lehet őket vásárolni könyv-formátumban. Nem egyesével vannak! Hanem egy rohadt vastag kék könyvben. Pontosabban volt... ugyanis már 3 részre szedték (ha nem többre), így egy könyvben 2-3 modul fért csak bele. Igazából jó marketing-fogás, hisz így többet kell megvenni, egyenként drágábbak a kiadványok, ami haszon...

Iskolám könyvtárásának megszűnésével (az iskola is megszűnt, nem csak a könyvtár :-) mielőtt valaki félreérteni, hogy az állam bezárja a könyvtárakat!) kidobandóvá vált 2 nagy kék könyv, amelyek egyikét - ami jobb állapotban volt - hazahoztam magammal. Tényleg súlyos, és ha alapjáraton tele van a táskád, akkor a hazavitele is nagy kihívás. De végül hazahoztam. Igazából egyszer sem nyitottam ki, mert mikorra megszereztem, már csak egy vizsgám volt hátra, ahhoz meg már elfelejtettem használni...

De milyenek is ezek a vizsgák? Nézzük őket sorban! Amiről nem kell annyit tudni, arról nem mesélek hosszas regéket... nyugi!

Amiből tanultam
(infótanárom könyve)
A szövegszerkesztéssel kapcsolatos vizsga volt az első, amit letettem, 2011-ben, Mikuláskor :-) Nagyon féltem, hisz még nem volt belőle tapasztalatom, hogy mennyire nézik szigorúan, hogy kapom meg, elrontották-e már a nevemet, vagy hánytól megyek át, mennyibe fog kerülni a pótvizsga, ha egy ponttal a határ alá csúszok... De végül átmentem. Bár úgy gondolom, hogy a Word használata nem egy akkora kihívás. Hozzáteszem, se előtte, se utána nem úgy használtam / használom a Wordot, ahogy úgymond illik, hisz én nem írom be egybe a szöveget, s aztán kezdek formázni, annyi felesleges ENTER-t nyomok, amennyit akarok, meg hasonló informatikai borzadályok - informatikus szemmel legalábbis.

A prezentáció volt a második vizsga. Igazából az egész egy vicc, mert undorító sémákat ad, szörnyen értelmetlen szövegekkel, melyekről badarság bemutatót készíteni... Megcsináltam a vizsgán - úgy, ahogy kell -, de azóta sem írtam címsorba egy büdös szót sem, pedig hetente használok Power Point-ot.

A következő vizsga az operációs rendszerekkel foglalkozott. Már néhány informatikatanár megjegyezte, hogy nem tudok másolni, a másolás nem egyenlő az áthelyezéssel, meg hasonlók. Mappákat tudok rendezni, de kicsomagolni-becsomagolni mindig is gyűlöltem / gyűlölök. Nem értem, miért nem lehet egyszerűen leszedni, átrakni egy fájlt egyik helyről a másikra, miért kell WinRAR meg Zip meg ki tudja még miegymás. Főleg, ha egyfolytában villog, hogy frissítés, de fizess, frissítés, de fizess többet! Végül megcsináltam ezt a vizsgát is - sikeresen.

Amiből megpróbáltam tanulni
(infótanárom könyve)
Sokan rettegnek, rengetegen nem is tudják használni az Excel-t, így nem tudnak táblázatot kezelni, függvényeket beírni, átlagot vonni, keresni egy Excel-táblában. Hisz minek? Ha ott van a szemünk, ott van papír és toll, legjobb esetben meg a számológép. Ennél a vizsgánál nagyon féltem - megint -, ugyanis itt is volt egy pont, amit mindig rosszul csináltam meg, főképp, hogy az itthoni és az iskolai gépen más évjáratú (kb. mintha borokról beszélnék...) program van feltelepítve. De hát csak azért nem szerzek be régebbi programot, hogy egyszer úgy használjam, miközben már az enyém is elavult... elvileg. Végül ez is összejött, de azóta rengeteg full extrás képletet elfelejtettem... De legalább megtudom nézni, ki tudom számolni, hogy eddig hány napot éltem :-) Bár az Excel-t hivatalosan nem erre szokás használni...

A papíromon az szerepel, hogy internet és kommunikáció. Igazából így még sose hallottam, sőt sokat gondolkoztam is rajta, hogy ez vajon melyik vizsga volt... aztán rájöttem. Ez a Microsoft Office Outlook-ot fedi. Ezt rühelltem. Szó szerint. Főleg, hogy a suliban két gépen működött csak, persze nem az enyémen, keveset is gyakoroltuk, nem tudom azóta se használni, főleg, hogy igazából az én gépemen sem működik - pedig nem a suliból csórtam el a laptopot :-) A tanulás (program nélkül...) és a vizsga között rengeteg idő telt el, ha jól emlékszem, egy egész nyár, így annyit felejtettem, hogy uccu neki! De végül ez is meglett, bár még mindig fogalmam sincs a használatáról és igazából értelméről, miközben ma már senki nem használ ilyet, hanem freemail-t, gmail-t és társait...
Amit alig nyitottam ki
(infótanárom könyve)
2013 januárjában került sor az utolsó előtti nagy vizsgára, az adatbázis-kezelésre, amiről előtte még sosem hallottam. Igazából a gépemen fut, de nem jeleníthető meg önálló parancsikonként, csak ha egy bizonyos dokumentumot megnyitok. Ezt, komolyan mondom, szerettem, sőt most is szeretem, de azt is hozzá kell tennem, hogy ugyanúgy nem használom :-)

2013 júniusában, a tanév vége előtt néhány nappal tettem le ECDL-es pályafutásom utolsó, legunalmasabb, számomra egyik legértelmetlenebb vizsgáját a WebKezdőt. Hozzáteszem, hogy ez volt június 12-én, 15 óra környékén, előtte levő nap meg széjjel izgultam magam, hogy sikerüljön az angol emelt szóbeli érettségim. Ezek után nem tudtam erre sokat készülni, vajmi kevés fogalmam volt róla, hogy mi lesz, menni fog-e vagy nem. Igazából a vizsga arról szól, hogy tudsz-e weboldalt szerkeszteni, de - neve is jól mutatja -, csak kezdőt, így szörnyen csúnya, igénytelen oldalak születtek - bár ez volt a feladat. Megírtam a vizsgát, pontosabban begépeltem, és vártam, hogy ez sikerül-e, s maga az egész vizsgasorozaton megfeleltem-e.

Vártam... júniusnak vége. Júliusnak vége. Vége a nyárnak. Elkezdődött a suli. Már volt őszi szünet. Újra suli. Karácsony. Félévzárás. Erre ezen a héten végre megkaptam a bizonyítványt, miszerint 3 év mégsem volt hiába. Sikerült! Megcsináltam! Azt nem értem, hogy miért kellett még plusz félévet várnom rá, főleg, hogy volt olyan vizsga, aminél már másnap tudtam, hogy sikerült, de igazából már mindegy. A lényeg, hogy sikerült. Három esztendőbe telt, de megvan :-)

És mire megyek vele?
Ki tudja?

Ja, és a jobboldalt belinkelt könyveket csak ajánlani tudom.
Segítenek, ha kinyitod őket.
... és infótanárom írta :-)

Ilyet kapsz, ha sikerült minden...
(ez nem az enyém)

2014. február 1.

"Lejárt a víz" és egyéb lejártságok

Ha éppen a hétvégi nagy bevásárlás közepette megpillantunk egy csokit, egy joghurtot, kekszet vagy bármi más élelmiszert a szupermarket egyik polcán, akkor egy számadatot nézünk meg: hogy mennyibe kerül az áru. És akkor örülünk neki a legjobban, ha látjuk, hogy az eddigiekhez képest nagyon olcsó, sokkal drágább egy másik üzletben, hülye az ember, ha nem veszi meg.

De van egy másik számadat. Pontosabban nem is, csak annyira számos adat, hogy számok vannak benne. Ez az, amit egy átlagos ember nem néz meg - én se szoktam, nem felvágni akarok felsőbbrendűségemmel :-) Ez nem más, mint a fogyasztási dátum nevezetű kis, apró betűs felirat.

De úgy istenigazából mikor járt le ténylegesen az áru? És mikor nem? És mikor célszerű megvenni?


Igen, már a cím is kissé kilóg a sorból, őszintén szólva furcsa - még belegondolni is. De erről később lesz szó. Előtte tisztázzuk, milyen módon írják rá a termékekre, ha valamilyen kaja már annyira romlott, hogy szinte önálló életre kel... szerencsére ez azért ritka, hisz a lejárt csirkemell (ilyet se hallottam még) sem fog életre kelni, hisz nem is egész állatról van szó, na meg ez csak valamilyen gagyi amerikai horrorfilm sikertémája lehet a közeljövőben.

A termékekre a fent írt módon jelzik, ha valamit már nem szabad megenni, meginni. Ez lehet:
Vizek. Lejárni vagy nem lejárni?

  • lejárati dátum - bár ezt inkább bankoknál használják
  • fogyasztható
  • lejár
  • fogyasztási idő
  • szavatosságát megőrzi
  • minőségét megőrzi
Biztos vannak másféle feliratok is, de az alábbiak biztos megállapítások ezekről:
  • olvashatatlan betűtípussal, kissé csúsztatottan vannak ráírva
  • néha nem tudni, milyen típusú dátum formátumban van elhelyezve az időpont (bár azért sejthetjük, hogy az 14/1/14 biztos nem 2014. 14. havának első napja vagy hasonló...)
  • vizeknél a kupakon van, ami nem mindig olvasható
  • kólánál például nagy probléma, ha az üvegre írják rá, főleg fekete betűkkel - olvashatatlan, sőt inkább láthatatlan (biztos célzás, hogy ez már akkor romlott volt, mikor előállították...)
  • leírják az innivalók címkéjére, hogy fogyasztható - jó nagy betűkkel -, de a fogyasztási idő már nem fért oda, mert oda azt kellett odaírni, hogy milyen jó ez az ital
Ezek mellett eltérhet még a dátum év-hónap-nap rendszere pontosság szempontjából is:
  • 2014. 01. - eléggé tág fogalom azért egy egész hónap, mert pl. január 17-én vett termékről nem tudjuk, hogy az már régen rossz, vagy még van egy nap, vagy csak hónap vége, esetleg pont ekkor, ezen a napon üt be a K.O.
  • 2014. 01. 17. - ekkor már sejthetjük, hogy a terméket 16-án gyorsan meg kell enni/inni, utána - ha már nagyon lejárt -, biztos, hogy csak a kaját is inni tudjuk, de abban is biztosak lehetünk, hogy már nem tesz jót szervezetünknek.
  • 2014. 01. 17. 13:30 - ez a nagyon pontos számítási módszer, de mégsem annyira jó, mert ha tegyük fel, hogy a 6. óráról 13:35-kor csöngetnek ki, akkor biztosan tudod, hogy már nem eheted meg azt a csokit, órán meg nem szabad enni. Szóval bukta! Amúgy meg honnan tudják, hogy 13:29-kor még tök egészséges, jaj, de zamatos, egy percre rá már hányadék íze van, szörnyű, irány a vécé...
Eltér a magyar és a külföldi is!
BEST BEFORE - WORST AFTER
  • Magyarországon a már említett szövegeket használják (pl. fogyasztható), melyek beszabályozzák, hogy eddig s nem tovább! Ha eddig nem tetted meg, vesd kukába, de rögtön!
  • Míg pl. Angliában azt írják mindenre, hogy Best Before (azaz legjobb, mielőtt), ezzel csak azt jelzik, hogy jó, megeheted akkor is, de azért mégis akkor a legcsodásabb, mikor még Before van, nem pedig Worst After (legrosszabb, miután)...
Persze erről a különbségről az is tehet, hogy Magyarországon nagyon szigorúan vesznek mindent, ha a kajáról, így az élelmezésről, így a gyerekekről, így a jövő felnőttjeiről, így a dolgozó népről, így az adókról, így az államról van szó. És az állam érdekében mindent meg kell védeni!!!

Most, hogy végigtárgyaltam, s mindenki egyetértően bólogat bájos kis otthonában, beszélnék (a kötözködők kedvéért: írnék) még néhány, ehhez kapcsolódó dologról.

Mint például az akciós termékekről, amikre azért ragasztják rá a -25%, -50%, esetleg -75%-os matricákat, mert másnap, ezen a héten, 5 perc múlva lejár a szavatosságuk. Ezek a legjobbak amúgy, mert alapjáraton drága termékeket megvehetsz magadnak, most az egyszer olcsón! A közelemben levő üzletekben (Auchan, Interspar, Tesco, kis Spar) már tudom, mit hol kell megtalálni, így azt is, hogy hova dugják az akciós és az akciós hűtőtermékeket (asszem ez a nevük). Persze ez az idő függvényében változik, ugyanis reggel gyorsan kirakják egy megkülönbözető jelzésű helyre, ahonnan a nap múlása során a vásárlók hazaviszik ezeket, így zárás előtt 30 perccel már nem biztos, hogy magunkénak tudhatjuk a 75 százalékkal leakciózott csokoládét, vagy túrórudit, vagy ki mit akar...

Persze van a rosszabb eset is, mikor éppenséggel nem a drága, minőségi termékeket árazzák le, amiért drágák, és nem veszi őket senki, hanem előfordul az is, mikor a gagyi, no-name márkákkal találkozhatunk az akciós részlegen, hisz pocsék árut nem vesz senki... Így egy márkás, alapjárton 420 forintba kerülő kaviár mellett megtalálunk 10 csomag 5 darabos S-Budget túrórudit. :-) Ami amúgy nem olyan rossz, csak az S-Budget tejcsokoládé szörnyű... áááá...

Múltkor kis Boci csokit vettünk, 150 forint helyett 75 forintosat, elég sokat, de hisz a hülyének is megéri, hisz egész januárban lejár, így még mindig jó - ma már nem. Basszus. Bár belegondolva, múltkor 160 forintért vettünk egy szeptemberben lejárt Boci csokit, nagyot. Januárban! És semmi baja... na, jó talán kicsit szar íze volt. Bár mogyorókrémes volt, aminek eleve "érdes" íze van. Mindegy, nem untatok senkit.

Van, mikor rá van írva, hogy lejár október 10-én, de mivel konzervkaja, rámondjuk, hogy óóó, hát az sose jár le... de azért inkább vigyázzunk, meg tanuljunk meg főzni, hogy ne kelljen konzervből élni. Csak háború esetén, de az más tészta...

Ez nem házi készítésű fotó - isten őriz, hogy ilyet még akciósan
is megvegyek -, csak mutatom, melyik az akciós termék!
Vannak furcsa lejárások, lejártságok, mint például a víz. (???) Múltkor vettem ki a kosárból egy szénsavas vizet, és rá volt írva, hogy lejárt: 2013 januárjában. Ez kb. nyáron volt asszem. Gondolkoztam, hogy jó, persze mindenre ráírjuk, hogy egyszer véget ér a fogyasztás..., de belegondolva: Lejárt a víz? Ez komoly? Nem nagyon iszom szénsavas vizet, sőt nem iszom, ezért én nem ittam belőle, hisz le is járt, de elvileg nem volt semmi baja. Azóta nagyon figyelünk, hogy nehogy lejárjon a víz.

A legrosszabb lejártságok, amik remélem, nem fordulnak elő soha senki életében...:
  • lejárt a Nutella. Ebbe még belegondolni is hátborzongató, hogy olyan sok ideig nem előttünk belőle, akár kanállal, akár kenyérrel, akár palacsintába töltve, hogy lejárt. Hú, de durva...
  • lejárt a víz - ez vicc...
  • lejár a gyorsfagyasztott termék, vagy a konzerv - nagyanyáink megmondták, hogy az sose jár le, az mindig ehető lesz, akkor is, ha nem.
  • lejárt kedvenc csokink - kb. olyan lelki stressz járja át testünket, mint a Nutella-szindrómánál
  • lejárt bármiféle drágán vett termék - felbecsülhetetlenül szörnyű érzés - egyszer veszel ilyet, és akkor is lejár
A gagyi termékeknél, egy Ájszteja nevezetű jeges teánál számoljunk azzal, hogy annak már alapjáraton torokcsikorgató íze van, és már lejárta előtt lejárt íze van, ez még nem gond - csak ha ilyet veszünk, akkor az már az...

Amikre viszont tényleg oda kell figyelni, mert nem túl kellemes ezeket lejárt formában enni, inni:
  • tej
  • tejtermékek
  • tejből készült termékek
Igen, ebből kettő ugyanaz, három meg ugyanarra vonatkozik, de más nem jutott eszembe.

"Figyeljünk arra, hogy mit eszünk, hisz saját egészségünknél nincs fontosabb."
L. I. Besbiforus
Fogyasztóvédelem

2014. január 30.

Hotdogmánia

   "A hot dog egy virsliből és úgynevezett hot dog kifliből álló, melegen felszolgált étel. A főtt virslit puha, félbevágott hot dog kiflibe helyezik és általában mustárt tesznek a tetejére. Mustár helyett sokféle szószt (majonéz, ketchup, csiliszósz) vagy felvágott zöldségeket, savanyúságot is tehetnek a virsli mellé a kiflibe.   A hot dog eredete vitatott, többféle elmélet is létezik a származását tekintve. A legnépszerűbb elméletek szerint az Amerikában a bécsi wienerwurst és a frankfurti frankfurti virslit „dachshund” (kis kutya) néven kezdték el árusítani valószínűleg német bevándorlók, mivel a különféle virsli- és
kolbászfajták leginkább a német konyhára jellemzőek. 1867-ben egy német hentes, Charles Feltman megnyitotta New York első hotdog-standját..."
- Wikipédia: Hot dog c. szócikke (részlet)

Na, de azért a Wikipédia, a drága jó lexikon sem tökéletes, ugyanis a dachshund angol szó nem kiskutyát jelent, hanem tacskót. Egyik legemlékezetesebb szó, amit angol tanulásom alatt sikerült elsajátítanom, ezért jegyeztem meg :-) Hozzáteszem, még egy angoltanár se tudta helyesen kimondani - nem mintha én tudnám...
Na, ilyen egy full extrás hot dog :-)

De most már térjünk a lényegre, hagyjuk a mellékszálakat.

Mostanában a M.A.Z. összes tagja (azaz csak én) "elhotdogosodott". Hogy ez mit jelent? Több dolgot is:

  • hot dogot eszik heti több alkalommal
  • újabb és újabb technikákat fedez fel a hot dog evése közepette
  • Németországban is hot dogot eszik, méghozzá az IKEA-ban
Most, hogy az elején tisztáztuk mi is a "forró kutya", nézzük meg e csodás, juj-de-fantasztikus bejegyzés több alfejezetét... :-) már jómagam is belezavarodtam saját nyelvészeti gabalyodásaimba...

1. IKEA Hot Dog Magyarországon és Németországban
(Ez se ide tartozik, de milyen furcsa a két ország neve végén található helyrag, miközben mindkettő szó az országgal végződik, mégsem Magyarországban és Németországon... jó, tudom, unalmas vagyok...)

1.1 Magyarországon

A magyarországi IKEA áruházakban (abban a kemény kettőben) is megtalálhatjuk a hot dogot, miközben nincs benne semmi svéd specialitás, hogy például a virslit így főzik, vagy lazacból van a virsli, esetleg tengervízben főzik, vagy bármi más svédség! :-) De mégis rohadt finom az IKEA-s hot dog! És, ami még jobbá és finomabbá teszi, az az, hogy nagyon is olcsó (hisz drága kajánál csak az áru ára jár a vásárló fejében, nem az, hogy finom - jó, lehet, hogy csak a magamfajtákéban játszódik le ez a gondolatmenet, hogy finomnak kell lenni, ha már megvettem! Légy finom! FINOM!!! Hú, de rossz...). 100 forintba kerül egy hot dog Budaörsön és az Örs vezér terén (a letelepedési helyek kiválasztásának kreativitását remélem
mindenki felfedezte az Örs-Örs kapcsolatban...), menüben valami 250 (méghozzá újratölthető itallal), sőt IKEA Family kártyával két hot dogot kapsz és még olcsóbb! Emellett még van fagyi meg most már - ha jól láttam - pizzaszelet is, ami fokozatosan távolodik a svéd gasztronómia remekeitől...

Plusz 50 vagy 100 forintért lehet rá kérni pirított hagymát is (amivel még istenibb lesz), továbbá rakhatsz rá rengeteg szószt:
IKEA hagyma
(azért itt is észrevehető
a letisztult design)
  • ketchupöt (gondoltam kipróbálom, és a helyesírás-ellenőrző így simán elfogadta - mielőtt valaki szólna)
  • chilis ketchupöt
  • mustárt
  • majonézt
  • hot dog szószt (ami olyan, mint a majonéz)
És akkor minden tökéletes, már csak arra kell figyelni, hogy a hot dog hagymája, szósza a szánkba kerüljön, ne pedig a nadrágra, pólóra, asztalra. Remélem a virslivel mindenki tud bánni... igen, kicsit félreérthető, de most arra gondolok, hogy nem fog kiesni a húskészítmény a hot dog kifliből tegyük fel az asztalra... jól kimagyaráztam :-)

1.2 Németországban

Hát az is rájön, aki nem olvassa ezeket a sorokat, hogy valami különbözik egy magyar és egy német IKEA hot dog-jában (bocsánat kedves magyartanárok, ha ezt nem így írják, de valamilyen oknál fogva nincs benne a helyesírási szabályzatban). És jól is gondolták, akik ezt gondolták, ugyanis van differencia. Na, de mi?



Kicsit drágább maga a hot dog, de mégis jobban megéri!
Megpróbáltam megnézni, mennyibe is kerül, de valamilyen oknál fogva (talán, mert egy kukkot nem beszélek németül - gondolhatjátok, hogy ez a hülye bezzeg kiment Deutchland-ba...) nem értettem meg teljesen az ikea.com/de/de honlap tematikáját, nyelvezetét, ezért csak néhány dolgot osztok meg, de azt kicsit később.
199 Ft-ért :-)
hülyének (nekem) is megéri...

Drágább, igaz, de nem kell pluszba hagymáért fizetned, ugyanis utána egy kanállal annyit raksz a hot dogodra (bocsi, magyarosok), amennyi csak ráfér (én sokat raktam, és a fele az asztalon landolt, a másik meg a földön). Sőt nemcsak, hogy pirított hagymát, de uborkát is rakhatsz rá, amitől sokkal ízesebb, zamatosabb lesz, az ízek összeérnek és kész riói karnevál zajlik le a szádban (hozzáteszem, én nem tettem bele uborkát, szóval ez csak tipp, hogy ilyen lehet az érzés).

A német IKEA áruházakban talán kettővel több ital van, mint Magyarországon, így tényleg sok innivalót próbálhatsz ki, mindössze egy pohárral.

Sokkal jobb így, hogy nem kell fizetned pluszba, sőt van olyan full extrás ajánlat, amivel sok hot dogot kapsz és talán 3-4 eurót, ha fizetsz érte és azt csinálhatsz vele, amit akarsz - az éttermi házirenden belül.

1.3 Megvásárolható

Ha valaki nem éri el az IKEA-hatást, akkor megveheti a boltjában e csodás étel "tartozékait" (ha IKEA-nyelven akarjuk mondani), a virslit, a ketchupöt, a hagymát, a kiflit is, és könnyű elkészíteni - gondolom használati utasítást ehhez nem adnak. :-)

Persze azért van, ami sokkal olcsóbb Deutschland-ban, mint itt, de nézzük meg, egy IKEA hot dog-os bevásárlólistát:

  • KORVBRÖD, ami maga a hot dog kifli. 8 darab kerül 690 forintba. (Németországban 1,95€)
  • KETCHUP, avagy ketchup. 490 forint egy fél kilós flakon (persze nem csak a flakont kapjuk meg. (Németországban: 1,50€)
  • ROSTAD LÖK, avagy a pirított hagyma 350 forint egy 100 grammos dobozka. (Németországban: 1,00€)
  • Virslit a magyar IKEA-honlapon nem is találtam. (Németországban: 2,95€ /0,44 kg)
Azaz jobban megéri Németországban bevásárolni, ha pont ezeket a hozzávalókat akarjuk megvásárolni, főképp a virslinél, amit magyar IKEA-ban nem árusítanak, legalább a honlapon. Persze megértem, ha valaki csak ezért nem megy 1000 kilométert Franfurt-am-Main-ig :-)

De vannak más módszerek is a beszerzésre!

2. Hozzávalók

Virslit bárhol lehet kapni, ehhez nem tudok hozzászólni, egészen a gagyi S-Budget-estől az aranyrudakkal feldíszített csoda-virslikig.

Ketchup, mustár, majonéz, egyéb szószok - ehhez is no comment!

Kifli. Kifli.
Itt két fajta van, a nagyobb az 350 grammos és asszem
850 Ft volt, szóval a három kicsi sokkal jobb :-)

Pirított hagyma viszont már húzósabb eset, ugyanis több módszer van ennek beszerzésére:
  1. megvesszük az IKEA-ban 490-ért, 100 grammosat
  2. megvesszük LIDL-ben 299-ért, 150 grammosat (én 199-ért vettem, mert akció volt!)
  3. tovább kutatunk utána. A lényeg, hogy az IKEA-hoz képest nézzük, hogy megéri-e vagy nem. Mi a Németországban vásárolthoz hasonlítjuk (hasonlítom), de az más dolog... :-)
Németországban 0,99€ volt egy 150 grammos. Csak úgy írom...

És ha valaki nagy diétán van, mert sokat evett karácsonykor és még mindig nem fogyott le 50 kilót, vagy kicsivel kevesebbet, akkor ajánlom, hogy kenyér/kifli nélkül egyen hot dogot. Persze maga a hot dog szóról nem a diéta (nem a pozsonyi magyarországi országgyűlés - haha, töris poén - de gáz vagyok, mindegy...) jut egy épeszű ember eszébe, de hát miért kéne mindenkinek épeszűnek lennie? Nem, de :-)

Angliában például  £3,95 (angol font) volt, ami átváltva rohadt drága - így nem is vettem, hisz a már az elején levezetett drága-finom effektus játszódott volna le az eszemben és a hasamban egyaránt...

Amúgy a LIDL-ben is lehet komplett hot dogot venni, külön kiflit, virslit (üvegben, lében... nem néz ki valami jól), hagymát, ketchupöt venni és biztos úgy is jó, és jóval olcsóbb is :-)

Bebizonyítottam, hogy az IKEA-nál is van olcsóbb. :-)

Bár mivel a LIDL is német bolt, ezért valószínű ott is olcsóbb, mint szó szerint drága hazánkban :-)

Ha megjött a hot dog evészetéhez a kedved, akkor
Jó étvágyat!

2014. január 25.

Az ELTE BTK így, az ELTE BTK úgy...

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet mindenki ismeri, még az is, aki totál más irányba akar továbbtanulni, így biztos, hogy a jövő orvosnövendékei és az építésznek készülő tanoncok is sokszor hallják, hogy az ELTE így, az ELTE úgy...

Ha közelebbről meg akarjuk ismerni az egyetemet, akkor járjunk oda. Ilyen egyszerű. De azért ez is eltérő, mert az ELTE egy óriási intézmény, több karból áll, amelyek tanított tárgyaikból kifolyólag teljesen eltérnek egymástól, hisz nem lehet összevetni egy jogi kart egy gyógypedagógiával, vagy egy természettudományos kart a bölcsészekkel (bár van, akinek sikerült - ha érti, kire gondolok :-) és nem beszólás, csak egyszerűen sztár lettél, a M.A.Z. sztárja...). Jó, hagyom a magánüzeneteket..., bocsi mindenki. :-)

És most erről fogok szólani, kedves M.A.Z.-olvasók! "Mazoisták"-nak nem hívhatlak titeket, mert lehet, hogy az alap szó mazochistaként van leírva, de eléggé össze lehet keverni hangzásban :-) Ezért maradok az egyszerű, bevált ám hosszabb megszólításnál...


Hát ugye alapjáraton tudja mindenki, hogy a BTK egy rövidítés, ami a Bölcsészettudományi Kart takarja. Ebből lehet következtetni, hogy ezen a fakultáson mit tanulnak a hallgatók, pontosabban mit hallgatnak a tanulók (?). Ez az egyetemistától függ - majd. Tévhitben él az, aki azt hiszi, hogy a BTK egyenlő a szabad bölcsésszel, azzal aki csak az irodalommal, a költőkkel, írókkal, elemzésekkel foglalkozik. Bármelyik bölcsészettudományi kar, akár ELTE, akár szegedi, debreceni..., ugyanúgy magába foglalja az élő és holz, ámde mégis idegen nyelveket, a hőn szeretett történelmet, részben a média-kommunikációt és a informatikus könyvtárost - amit, hozzáteszem, rengetegszer említenek, mintha erről lenne híres a kar. Nem az. Szerintem legalábbis, de nem akarom megbántani az informatikus könyvtáros-hallgatókat. Bár szerintem nem olvassák a blogot. Rosszul teszik :-)
Főszónokok

Na, szóval, térjünk a lényegre! Hogyan ismerkedhetünk meg egy egyetemmel úgy, hogy ne csak akkor tudjunk meg róla bármit is, mikor már ott ülsz egy terem padsorai között? Menjünk nyílt napra és kérdezősködjünk erről-arról, szakról, pontokról, munkavállalási lehetőségekről... Hisz erre van maga a nyílt nap. Nyílt napra 11-12. évfolyamban érdemes elmenni, 10. osztályban azért nem, mert abból balhé lehet az iskoládban, attól függetlenül, hogy az egyetem ad-e igazolást vagy... de, mindenképpen ad :-)

Maga az ELTE BTK könnyen megközelíthető, ugyanis a város (Budapest) szívében bukkan fel a sok régi épület között. Igazából ez sem olyan húúú de modern, hisz nem az. Az az ELTE TTK és IK (mik ezek? Természettudományi és Informatika Kar). Itt szép épületek sokaságában gyönyörködhetünk. Persze van, ami nem olyan szép, de az nem látszik a Kiskörútról. :-)

Mint minden nyílt napon, itt is volt egy össztájékoztató, melyen felszólalt a dékán, a dékánhelyettes, a HÖK (Hallgatói Önkormányzat) elnöke és még valaki (nem emlékszem a posztjára). A dékán úr beszéde is nagyon hatásos volt, és mikor az álmokról beszélt, majd azt mondta, hogy "döntsd bölcsen", akkor én - ha már úgyis sor került az ELTE fényezésére - tuti, hogy hozzátettem volna, hogy válaszd a bölcsészettudományi kart, de ő nem tette, és lehet, hogy bölcsen is tette - mert úgy már nagyon fényezve lett volna e kar.

Össztájékoztató a Gólyavárban.
Én is rajta vagyok a képen :-)
A dékánhelyettes úr beszéde vicces volt, említette, hogy az ELTE BTK-n minőségbiztosított a sör, továbbá a sértődések elkerülése végett felolvasta az összes szakot, melyekhez néha oda tett valami plusz infót - viccesen. Ha esetleg lesz róla videó, belinkelem.

Négyen szólaltak fel, mégis körülbelül hatszor-hétszer elhangzott a McDonald's, a téveszme, hogy a BTK-sok ott fognak dolgozni. Sőt már ott se, hisz betelt mindegyik étterem, nem vesznek fel új hallgatókat (ahogy a GYIK írja, s HÖK elnök úr is mondotta volt). Elmondták a rangsorok jó oldalát, miszerint az ELTE BTK így, az ELTE BTK úgy (háhá, itt a cím!), de a rossz oldalát is, melyben kiemelték, hogy a munkakeresést csak az első 3 hónapra nézik, amikor még tényleg nagyon kevesen találnak munkát, mint friss diplomások. Sőt ha valaki belegondol, azért egy nyelvvel, főképp ha nem angol vagy német, be lehet futni, még akkor is, ha csak egy cégnél vagy vállalatnál kapsz melót - ám mégis jól fizető melót. Persze el kell dönteni, hogy pénz vagy boldogság (avagy szereted-e, amit csinálsz), sajnos ritkán jár ez a két dolog együtt. Az is meg volt említve, hogy pl. a töri mesterszakos diplomást és a szabad bölcsészt is sok helyen keresik, mert ritka, hogy valaki tényleg jól tud érvelni, írni, fogalmazni, alátámasztani, kreatívan-bölcsen gondolkodni a sok reálos agyú között :-)

Ezt követően volt egy mintaóra, irodalomelméleti témájú - szóval nem maradtam benn :-) Ezalatt ettem.

Utána jöttek a szakos tájékoztatók, ahol a térkép alapján kellett tájékozódni. Igazából a térképen csak annyi volt, hogy A, B, C épület és társai, és ebből nem lehetett olyan könnyen kibogarászni, hogy hol is van a C épület, Alagsor 6., vagy a Tóth Zoltán-terem. Végül meg lett mindkettő, így beültem egy romanisztika francia szakirányos és egy töri szakos ismertetőre.
ELTE BTK anglisztikások kissé király
belső, fedett könyvtár udvara

A francia szakosnál megtudtam, hogy minden franciául van, megtanulják a hallgatók a kultúrát, a történelmet, az irodalmat, a földrajzot, a nyelvtani fortélyokat és mindent ami francia. Specializációként a francia borkultúra tudományát is lehet sajátítani. Ez mind egy kis teremben volt, kis padokkal, alig levegővel. Kicsit meleg volt...

A töri szakos ismertető terembéli megtalálása már nagyobb kihívás volt, ugyanis igaz, hogy megkérdeztem, merre is kell menni, de nem figyeltem 100 százalékosan, így csak annyit fogtam fel, hogy jobbra. De nem tudtam, hányadik emelet, így megnéztem mindent az elsőn is, hiába, majd segítséggel meg lett, a második, a Főépület legeslegeldugottabb sarkában. A tájékoztatón elmondták ugyanazt, amit az alaptájékoztatón, vagy a francián, hogy miképp lehet bekerülni, milyen szintek vannak, meg hasonlók... Igazából csak magáról a töri szakról nem derült ki olyan sok információ, de a kérdésre, hogy hol lehet elhelyezkedni, a válasz egy egyszerű bárhol volt, ami kecsegtető, meg nem is. :-) :-(

Ezek után lehet átvenni az igazolást.

Néhány fontos dolog a nyílt nap előtt:

  • szóljunk az osztályfőnöknek a nyílt napról, legalább egy nappal előtte. Ha szakos tanár, akkor nyerő pozícióban vagyunk. Persze ügyvéd, vagy orvos tanára ritkán van az embernek, így akkor jó jel, ha biológia, vagy töri tanárral beszélünk
  • szóljunk esetleg más olyan tanároknak is, akikkel óránk lesz - azokkal, akik pl. dolgozatot akarnak íratni, vagy nagyon fontos anyagot akarnak átadni a jövő felnőttjeinek...
  • ha több emberrel megyünk, mindenképp egyeztessünk telefonszámot
    Jó, ha van egy ELTE BTK térképünk...
  • kb. sejtsük, hogy milyen programok lesznek
  • esetleg készüljünk kérdésekkel
Néhány fontos dolog a nyílt nap közben:
  • ne vesszünk el
  • ne menjünk be németre angol helyett
  • időben érjünk oda a tájékoztatókra
  • lányok esetében kutassuk (kutassátok) fel az összes lány vécét, hátha a fővécénél nagy a sor
Néhány fontos dolog a nyílt nap végén:
  • ne hagyjuk ott társunkat
  • ne hagyjuk ott cuccunkat
  • ne hagyjuk el összeszedegetett papírjainkat, szórólapjainkat
  • ja, és hozzuk el az igazolást
Erre a nyílt napra már nem mehettek el, mert tegnap volt. De valahol még biztos lesz... Link a nyílt napokról a felvi.hu-n, ITT.

Az EDUCATIO-n kapott egyik kis tájékoztatófüzetben le vannak írva nyílt napok, mindegyik 2014 meg hónap, nap, de ahogy nézem, a Pázmánynál - lehet, hogy csak nyomdahiba -, oda van írva, hogy 2014. január 21., 2015. január 22. és 2016. január 23. Jó korán eltervezték, vagy nagyon elírták...