Nem, de igen, de nem igen, de nem, igen, de nem, mert...

   Gondolom a zavaró szó nem kifejezés erre a csodálatos címre, melynek teljes joga nem engem illet, ugyanis onnan "loptam", amiről most hosszasan írni fogok. Ez egy brit sorozat, amit 2003-ban készített két angol humorista, David Walliams és Matt Lucas. Nem írtam el az első úriember nevét, tényleg ez a neve, nem pedig holmi Williams, és csak egyszerűen nem tudok írni. Szóval a kopasz és a magas, ahogy röviden jellemezhetni lehetne őket külső megjelenésük alapján, egy olyan húszrészes (22 igazából) komédiát teremtettek meg, melyben bemutatják milyenek is a britek, ez a Little Britain - Angolkák. A cím elég jól bemutatja, miről, pontosabban kikről is szól a sorozat...

   Hogy fedeztem fel? merülhet fel a kérdés, bár hogy kiben pontosan, azt nem tudom. Hát van a T-Home, van a tévé, van a BBC Entertainment (BBC Szórakozás) csatorna, ahol sitcom-okat, komédiákat, stand-up előadásokat, krimi- és orvossorozatokat, Ki vagy, doki?-t, Leggyengébb láncszemet sugároznak, természetesen angolul, de magyar felirattal... Sokszor idekapcsolok, s ha valami vicces megy, akkor rákattanok, megszerzem és nézem magyarul akár tévében, akár más úton. Itt találkoztam egyik kedvenc régi sorozatommal Az én kis családommal, amit azóta megakarok nézni, sikertelenül, de nagyon is ajánlom, eszméletlenül vicces :-) Továbbá a Leggyengébb láncszem és a Ki vagy, doki? is ennek a csatornának köszönhetően került repertoáromba.

"Nem, de igen, de nem igen, de nem,
igen, de nem, mert..."
(Vicky Pollard, Angolkák)

   Na, itt láttam meg, s végig is akartam nézni a sorozat egyik epizódját (2. évad, 4. rész), de tudtam, hogy 22:50-kor kezdődik egy másik csatornán az a sorozat, amit korábban szintén itt fedeztem fel, a Ki vagy, doki? És akkor megszereztem, s eddig egy rész kivételével megnéztem mind a húsz részt, ami három évadba van besorolva. Nincs nagy különbség az évadok között, ugyanis mindig állandó szereplők vannak, mindig más jelenetben. Minden évadban megjelenik néhány új, de el is tűnik néhány régi, de van ami örök, és maradandó.

   Az én kedvenceim a miniszterelnök és meleg titkára, Duffy, a falu egyetlen meleg fiújának problémái, Andy és barátja, de a legjobb még akkor is Vicky Pollard, akinem egyik szólása lett ennek a posztnak a címe. Ő a helyi menő csajszi, sok gyerekkel, sok problémával. De van még itt kövér asszony, Mr. Határozatlan, aki mindig egy konkrét dolgot akar venni, és a másik legjobb a Fogyózók Klubja, és Rita, az indiai meg Margerie, a tréner.

   A szinkron is tökéletes az 1-14. részekben, utána váltás jön, de a 16-17. résznél már kezdjük megszokni.

   Még van két bónuszrész, a karácsonyi kiadás részei, ahol mindenki nyaral, de itt is megtalálhatók a szokásos szereplők...

   Fenn van a legnagyobb videómegosztó portálon is - ahogy a tévében szokták mondani. A youtube-on :-)

1. évad 1. rész :-)

Útvonaltervező, úticél: M.A.Z.

Útvonaltervező, úti cél: M.A.Z.
avagy kik nézik a blogot, és hogyan fedezik fel

   Így másfél esztendő (év) után, immáron - ha jól emlékszem - második vagy harmadik alkalommal szólalok fel a drága látogatók ügyében. Ugyanis szerintem nagyon is érdekes, és főképp érthetetlen, hogy kik nézik a blogot, honnan, és vajon miért? Erre van egy nagyon jó segítségem, az én forrásom, a blogkészítő Statisztika oldala, melyből megtudom azt, amire nem is számítanék... csak néha :-)

   Eddig 5300 körüli a látogatók száma 2012. február 22. óta. Ebből 60 látogató szerény személyem volt, ez nem tagadás, de az is lehet, hogy több. Ez akkor jött le nekem, mikor a kezdés napján már 40 ember megnézte, miközben ez eléggé lehetetlen, főleg, hogy akkor még nem nagyon volt híresztelve, hogy hejhó, itt a blog, nézzétek, mert jóóóó!

   Az első országok, akik meglátogatták a www.zalunia.blogspot.com oldalt: drága, jobban teljesítő Magyarországunk, a kemény, de mégis poénos Oroszország, és az USA. Az USA mindenhol ott van, szóval azon nem nagyon lepődtem meg, de hogy az oroszok mit néztek rajta, majdnem fél évig, arra már tényleg nem tudok okot találni. Persze, nézzék, hogy azt hihessem, hogy nagyon népszerű, de azért mégis jobb, ha érti az ember, hogy mit olvas, mit néz meg stb. Rajtuk kívül itt volt fél Európa, britek, franciák, németek, hollandok és mindenki más, SVÉDEK is :-) De ugyanúgy rendelkezek pakisztáni, indiai, kínai és dél-koreai látogatókkal... De Dél-Amerikából is van, Afrikából még nem, szóval üzenem nekik, hogy húzzanak bele.

   A Top 10 nemzet, akiknek jár a köszönet: magyarok, amerikai egyesült államokbeliek, oroszok, németek, olaszok, románok, szerbek, franciák, angolok és drága szerető szomszédaink a szlovákok.

   "Véletlenek is vannak..." - ahogy Pingerio De Morcio, a hírtelen ősolasz filozófus nem mondta. Ugyanis szerintem a látogatások fele csupán a véletlenből fakad, ugyanis a Statisztikák oldalon azt is látom, hogy milyen szavakra keresktek rá, s honnan találtak rá a blogra, vagy mire hivatkoztak, meg ilyenek... Hát ez még furcsább, néhol linkeket is közölni fogok, de van, ahol a médiatörvény, kiskorú meg bla-bla jogos dolgok miatt inkább nem publikálnám a pontos címüket.

   Activia Pocak, Sid Nagymama, 101 kiskutya Glenn Close, életrevalók, ice age - ezek voltak a legfőbb keresőszavak, aminek a drága, szeretett Google a M.A.Z.-t adta ki, mint valahanyadik találat. Ennek köszönhető, hogy a legtöbbször nézett bejegyzés a M.A.Z. Filmajánló: JÉGKORSZAK 4. , ami igazából nem annyira jellemzi azt a minden, ami én... remélem nehezen követhető! örülök, hogy 755 ember rám hallgatott, és megnézte a Jégkorszak 4. részét, de igazából - bár ezt sokan gondolhatják - nem ez a blog célja. Ezért van kevesebb filmajánló, azaz kb. nincs is, mert a Minden Ami Zalán nem Minden Ami Film!

   A legdiplomatikusabb, legérthetőbb és legésszerűbb keresőszó: www.zalunia.blogspot.com

   Na, és a kedvencem, amit kb. havonta megtekintek, s jókat röhögök, ámulok, s bámulok... Eleinte a trollface.ru oldalról jelentkeztek a látogatók, akik természetesen oroszok voltak. Ez olyan mint a magyar változata, csak orosz mémekkel (ugyanazok), szövegekkel... De sose találtam semmi olyat, hogy nagyon jó ez a zalúniás blog vagy épp ellenkezőleg, hogy de pocsék, fujj! - hisz akkor már lerohant volna a Krasznaja Rosszija, az orosz hadsereg...

   Továbbá valami török oldal, egy youtube-linkes oldal (?), egy vámpíros nevű oldal, amin blográták vannak, meg statisztikák, bár itt se nagyon találom a saját oldalam kommentjeit, akár pozitív, akár negatív. Legjobb blog sztoris címen (nem ez a neve, csak a lényege kb.) nézték meg egy pornóoldalról, aminek részleteit nem írnám le, ugyanis kicsit nagyon perverz. És be se linkelem! Van olyan oldal, amin igazából nincs semmi, csak linkek, amiket én néztem, valamint az olyan oldalak, amik the page not found-lapok, amiknél nem található semmi infó semmiről, semmikor, sehol... :-) És természetesen a drága jó google.com.

   Na, ezek után, azt kérem/kívánom meg stb., hogy azért nézzétek, ami! ne azért, ami nem! Továbbá, aki valami külföldi ide-nem-kapcsolódó honlapról érkezik ide, írja már meg hozzászólásnak, hogy miképpen is talált rám, köszi :-)

Ylvis - töprengős kérdések...

A skandináv népek közül már sok tehetséges zenészt és énekest megismerhetett a világ, mint a svéd ABBA, a szintén svéd DJ-t, Avicii-t, vagy a dán Eurovízió-nyertest, Emmelie de Forest-et. A finnekről nem sok zenei ismeretet tudok átnyújtani, de azért szeressük őket is, hisz az ő agyszüleményük az Angry Birds!

Állj, állj! És akkor hol maradtak a norvégok? Nem, nem a süllyesztőben. Bár én is csak most találtam rá egy norvég testvérpárra, akiknek van egy tévéműsora, ahol poénkodnak (kabaréműsor), s mellette  megmagyarázhatatlan, ám mégis "lényeges" kérdésekről írnak dalokat. Ők az Ylvis.

Az egyik daluk, a legújabb, a The Fox, azaz A róka. Ennek a számnak nagyon fontos témája van: Milyen hangot ad ki a róka? Hát nem mindennap felmerülő kérdés? Nem, de nem ez a lényeg. A számban az a legjobb, hogy a két testvér felhasználja a mai modern zene tipikus elemeit, a szavak többszöri elmondását, Mo-o-o-o-orse), valamint az érzelgős részt, ami jelen esetben a rókáról szól, valamint a beautiful szót is használják, méghozzá úgy, mintha egy nőre mondanák. Továbbá itt is felemelkednek, megjelenik a titokzatos személy, akiről szó van (aki itt a róka)... Röviden ennyit a dal modern elemeiről, most lássuk a különlegességeket, és a vicces részeket. Szerintem a legjobb az maga a téma, a róka-hang kérdése. Emellett még számos poénos jelenetet és szöveget fedezhetünk fel, ugyanis a dal igaz, hogy angolul van, de még felirat is van hozzá (az is angolul, de nem nehéz szöveg, legalábbis ennél). A második legjobb a róka-hang feltételezése, melyet fonetikusan is láthatunk leírva. Persze mindegyik más, és feltételezés :-) És ami még jobb ebben, hogy mutatja, hogy a nagypapa hogyan is olvasná fel unokájának a róka hangját egy mese közepette. :-)
nyújtását , magánhangzóinak többszörözését (
Az én kedvencem a Ring-ding-ding-ding-dingeringeding!, a Wa-pa-pa-pa-pa-pa-pow és a Joff-tchoff-tchoffo-tchoffo-tchoff! (ez főleg akkor, amikor a nagypapa meséli) és még talán a Woo-oo-oo-ooo! (ez is, mikor a papa meséli) :-)

A Someone Like Me nagyon romantikus, érzelgős, lágy dal... nak indul, mintha valami brit musical-ben lenne, olyan is a mozgás, meg minden, aztán jön a dubstep, mellyel bezavar, többször, néha már nagyon kemény mozdulatokkal, meg minden... Ezt követi a lány! aki szintúgy azt az embert keresi, aki neki való. És ott a közös vonás, hisz ő is dubstepes. Majd újra visszazökken... :-) Ezután, mikor a ház két oldalán közelednek egymás felé, az a kész musical, aztán megtalálják egymást és... repül minden, kiabál mindkettő, hogy mennyire szeretik egymást, hogy fogják egymást szeretni, milyen lesz együttlétük...Hát nem egy gyönyörű Love Story? :-)

Stonehenge a másik töprengős szám, melyben a sikeres, gazdag ember mindent megkapott, saját talkshow-ja van (ami igaz is!), de mégis van egy kérdés, amit nem tud kiverni a fejéből: Mi a Stonehenge lényege, értelme? Elkezdődik egy kis művészettörténet óra, mely igaz minden tekintetben - rajztanárok leadhatnák oktatófilmként. Miközben a felesége szórakoztatja, miközbe alszik, csak azon az egy kérdésen elmélkedik: Mi a Stonehenge értelme? Mi ez, egy hatalmas gránit szülinapi torta? Vagy egy börtön, amiből nagyon könnyá megszökni? Itt is megjelenik a modern zenei elem, a futás, a magából kikelős rész, a a kórus, az ismétlések sokasága... De itt az egyik legjobb mondat: Ki építette a Stonehenge-t? Két kőkori fickó, elmélkedve, akik közül az egyik mondta: Haver, építsünk egy henge-t vagy kettőt! :-) Mindent megad érte, a Civic-jét is, melyet kis reklám is övez...

A Work It című dal a szexről szól, melyet "nagyon rejtve" közölnek. És elég tudományos, ez is igazi pop-szám hasonmás... ebbe is van jacuzzi-reklám, s erotikus szókapcsolatokat...

Remélem adott egy kis kezdeményezést annak, hogy ti is elmélkedhessetek ezeken a fontos kérdéseken... :-)

Támadó mamákokok

   Biztosan mindenki találkozott már azzal a mára mindennapossá vált eseménnyel, amikor nagy, általában húzós táskákkal felszerelt idős hölgyszemélyek, M.A.Z. által vélhetően hibásan, ám zalánosan elnevezett mamákokok felszállnak a buszra, villamosra, trolibuszra, metróra, vagy ami a legrosszabb, a HÉV-re. Ilyenkor a legkellemetlenebbnél is kellemetlenebb pillanatokat élhetünk át testileg-lelkileg.

   A mamákokok csoportjának szintén több típusa van:

   1. a sportos idős hölgyek csoportja
   Feltűnhet, hogy ennek az osztálynak a nevében nem szerepel drága, új, magyaros szavunk, a mamákokok. És hogy miért? Nem azért mert kihagytam, hanem azért, mert DE! Remélem, nem érthető eddig, most fordul a kocka, ugyanis érthetőbb lesz: Szóval a sportos idős hölgyek kevés csomaggal járnak, van aki hátizsákkal, van, aki kistáskával, s amiért a nevüket is kapták, nem akarnak leülni, még ha van is hely példának gyanánt egy autóbuszon. Ha esetleg nincs hely, nem ülnek le természetesen, hisz nincs hova, de ha tegyük fel, te felajánlod, akkor se nagyon akaródzik leülni. Ezért ők az aktív, fiatalos, sportos idős hölgyek. :-)

   1/b. a sportos, ámbár rávehető idős hölgyek csoportja
   Ebbe az al-alcsoportba tartoznak azok a nők, akik csak akkor ülnek le, ha átadod a helyet, s még jelzed is neki, hogy tessék leülni, ekkor leülnek, de ők is kedvesek és mosolygósak maradnak. És megköszönik.

   2. alapcsoport
   Bizony furcsa, hogy itt sem a mamákokok, sem a hölgy szó nem szerepel, ugyanis ez nem csak rájuk vonatkozik. Ha van egyes ülőhely, és az ember fáradt, nyűgös, akkor természetesen leül, még ha ül is mellette valaki. Van, aki csak akkor ül le, ha egymás mellett két szabad hely van, ugyanis ő nem ül amellé a fickó mellé, hisz nézz csak rá..., én is idetartozom.

   3. "a  feltétlenül két hely kell, hisz sok a csomagom"-csoport
   Ez már újra a hölgyekre vonatkozik, ugyanis miért is férne el az ölében a kis Auchan-os szatyor, amiben talán csak 20 dkg párizsi van? Áááá, inkább kell egy külön szék a párizsinak, vagy egyéb kisebb cuccnak, mindegy, hisz ha van egy hölgynek táskája, bármekkora, azt rárakja a másik székre és bocs, ez foglalt...

   4. kívülre ülök-csoport

Valamilyen járat pótlása idején a legrosszabb, ha
támadnak a mamákokok

   A hölgyek többsége a kettes helyek elfoglalása ügyében mindig a "folyosóhoz" közelebbi helyet választja pl. egy buszon, mert 1. könnyebb a kijutás, 2. így nehezebb bejutni a belső helyre, 3. nehezebb kijutni a belső helyről...

   5. a csúnyán nézők szektája
   Az egyik leggonoszabb réteg, csoport, ami már inkább valami egyesülés, szekta. Fontos ismertetőjegyük, hogy csúnyán néznek rád, s talán még ki is mondják véleményüket, hogy miért nem adod át a helyet nekik, miközben te még nem is láttad őt, vagy épp most készülődsz, vagy még ezt a három sort elolvasom, és átadom helyzetek egyikében tengődsz. Ha nem cselekszel rögtön, fuss!

   6. lábgyilkosok klubja
   Mindenki látta már a mamákokok kis kocsijait, ami kétkerekű, húzni kell, s van rajta általában egy nagy, kék táska, amiben minden benne van, ami kell. Ami a legfontosabb, az a kerék, amivel szó nélkül átgurulnak a lábadon. Erről az esetről sok poszt is készült a népszerű oldalakon.

   7. a kiválasztók csoportja
   Talán ők vannak a legtöbben, az a csoport, akik előre kiválasztják, hogy hova fognak ülni, s mindegy, hogy ülnek-e rajta, kivárják, s addig néznek, míg el nem ülsz onnan. Ezt akkor vehetjük észre, mikor a buszon 2 darab kettes és 2 darab egyes ülés is van, de a hölgynek pont az kell, amin te ülsz. Ezt vedd fenyegetésnek, ülj el!

Természetesen a mamákok azokra a buszokra, villamosokra szállnak fel, amin a legtöbben vannak. Főként a 7-es buszcsaládra, az 1-es, 4-es és 6-os villamosokra, valamint a 105-ös, 34-es buszokra (amiket én ismerek), valamint rengeteg számomra még ismeretlen járat járműveire. Ezért vigyázzunk a forgalmas járatokkal, mert csúcsidőben az a halállal egyenlő... Vannak megállók is, ahol jönnek, mint az oroszok, ilyen például a Flórián tér Óbudán, aminek közelébe van a piac. Fontos, ha piac van a közelben, menekülj, inkább sétálj haza!

X-faktor Juj!-ratöltve (Az első válogatás)

X-FAKTOR JUJ!-RATÖLTVE

   "Juj!" - sok televíziónézőnek lehetett ez az első szava, mondata, amikor bepillantást nyert a népszerű tehetségkutató, az X-faktor legújabb, 4. évadának 1. részébe. Bizony furcsa a sok új ember - mármint nem a versenyzők, hanem a zsűri és a mentornégyes. A két műsorvezető istenigazából nem is lett nagyon reprezentálva, nem láthattuk őket, hogy hé, kedves nézők, ő itt a Lilu, meg a Ben. Persze ismerhetjük őket, Lilut a ValóVilág évadaiból, a Rettegés fokából. Ben-t, teljesen nevén Istenes Bencét pedig a VIVA TV-ről, valamint RTL-s háttérműsorokból. Na, most hogy én így bemutattam őket - ha esetleg valaki nem ismerte volna őket eddig -, már nem is kell rájuk sort keríteni a műsor folyamán, nincs mit, kedves RTL. Lilut igazából nem is mutatták egyszer sem, legalább Bencét mutatták, ő beszélgetett a fellépés előtt a hozzátartozókkal és magával az éppen aktuális versenyzővel.

   Na, de ennyit a műsorvezetőkről - ugyanis a Juj nem pont miattuk szól, hanem arról a négy emberről, akik közül hármat még nem sikerült nagyon megismernünk ebben a szerepben, s most először láthattuk őket. Ők: Alföldi Róbert, Szikora Róbert és Tóth Gabi. Személy szerint mikor először hallottam, hogy ők lesznek az új mentortársak a kitartó, csak is a versenynek élő, száz-bandás Geszti uraság mellett. Hát tényleg hasonlóféle gondolat ötlött eszembe nyár elején, mikor megtudtam ezeket a lényeges tudnivalókat a kilétük felől - bár mást nem is lehetett volna róluk megtudni azon kívül, hogy kik is ők...

   Gesztinek mindig az új pop sztár jár a fejében, s úgy mondja, hogy... nem tudom jól kifejezni, figyelj, belőled nagy pop sztár lehet, csak fejleszteni kell... és mindenkivel olyan "cukin" bánik, hogy már néha-néha ijesztő, de úgymond ő a főnök, hisz neki ez már a 4. év..., ahogy valamiképp mondotta volt!

   Alföldi ex-igazgató úrra mégis jobban illik a főnök kifejezés. Azok után hogy a sátán küldöttének, valamint magyarellenesnek nevezték az új István, a király rockopera megrendezése miatt, több okból jogosan - bár én nem nevezném azért sátáni küldöttnek, ez már túl nagyon-magyaros-szólás... -, most megkapja a bosszút olyan megszemélyesítés képében, mint a semmilyen tehetséggel, sőt hanggal nem rendelkező versenyzők produkciói. Ő a kritikus személy! Tőle félnek a mostani versenyzők, mint régen Malektól, vagy máshol Puzsértól. De olyan lassan, hosszasan beszél, hogy én csak nagy nehezen tudom végighallgatni. És a hangja... mindegy, Juj...

   Tóth Gabi művésznő az új Keresztes Ildikó, aki kiabál, ordít, röhög, ugrál, fejeket vág, feláll, ha jó, ha nem... és természetesen sír néha-néha - bár ez még csak az első válogató volt. Még "ríhat" eleget! Az egyetlen különbség, hogy eddig neki még nem udvarolt senki, senki nem neki írta nótáját...

   Ellentétben Szikora Csikidam!!!! Róberttel, akinek már írtak dalt, csak neki énekeltek. Ő kedvességből ki is ment a nagy rajongójához, aki azt hitte, hogy "a Robi" majd felismeri őt, ami nem jött be, helyette a produkciójának 2-3 perce azzal telt, hogy mondta, hogy rajongó, meg miért nem ismeri fel... Na, Szikora Robi, aki újonnan tanulta meg a kő-papír-olló játék szabályait, lassan, rosszul, nehezen, véletlenül, mutatta a békét, mondta, jelezte, s egyszerűen látszik rajta. :-) Csak a hörgős asszony száma nem nyerte el a tetszését, a többi vagy senkinek, vagy mindenkinek tetszett...

   Hát, még csak egy rész telt el, de már megismerkedhettünk tehetséges és tehetségtelen versenyzőkkel is. Tényleg volt, aki jó volt, és volt aki szörnyű! A ByeAlex-es banda jó volt, meg az a Ricsi az elején, meg a manónak nevezett ember, asszem :-)

   Na, folyt. köv., jövő héten - talán :-)

Kezdődik!

   Már alig van 3 nap és elkezdődik az új tanév, az első tanév, az utolsó tanév, ugyanaz a tanév - embertől, pontosabban gyerektől függ, hogy milyen formulában is indul útjának 2013. szeptember 2-án, hétfőn, 8.00-kor a 2013/2014-es tanév. Sokan utálják, gyűlölik, irtóznak tőle, rettegnek tőle, de van, akinek mindegy, vagy tőle jöhet, de olyan stré... diákok is vannak, akik már várják, hogy kezdődjön. Azért jó, ha elkezdődik a suli, mert tudjuk, hogy egyszer úgyis vége lesz a tanévnek, az általános iskolai / gimnáziumi / szakiskolai pályafutásunknak. A legjobb az, ha minden évfolyamot csak egyszer teljesítünk, hisz minek teljesítsük többször, hisz akkor ott van plusz még egy év... és a 12 nem jó, ha 13.

   Na, mindegy.

Lelkes, kissé bandzsa diákok az alsó tagozatból

   Szóval már alig van idő, hogy kiélvezzük a nyarat, ami esővel, hideggel, borús idővel végződik, hogy a diákok ráhangolódhassanak a kín-szenvedés-halál vagy tanulás! sorozatokra. Az elsősök kb. 80 százaléka várja az iskolát, magát az általános iskola alsó tagozatát már csak kb. 60 százalék élvezi, és ez így romlik... Ezek a mai fiatalok - mondom én, mintha nem az lennék :-)

   Kedves alsósok, akik még nem tapasztaltak meg sokat az iskola "örömeiből", mielőtt azt hinnétek, hogy az életeteket megőrjíti az iskola, várjátok ki a végét, lesz még rosszabb. A legrosszabb mégiscsak - így visszaemlékezve - az ötödik (nem az én esetemben) és a hetedik (az én esetemben) évfolyam, ekkor jön a szeretett történelemokítás, a mai divatszakma alapjait elkezdő informatika, és az a 4 bonyolult tudomány, a valamennyire kedvelt földrajz, a kibogozhatatlan kémia, az egyre érthetetlenebb és ép ésszel elképzelhetetlen biológia és az elejétől kezdve katasztrofális fizika :-) Ezeket (a tudományokat) szerencsére csak 10.-es korotokig kell kibírni, kivéve a "szeretett" fizikát :-(

   Meg persze jön mindig egy új nyelv az angol, vagy a német mellett, ami ugyanúgy lehet az angol, vagy a német, vagy a gyönyörű francia, a kiabálós olasz, a sza...ppanoperába illő spanyol, a kemény orosz!, néhol-néhol pedig a holt-nyelv latin. Ezek kedvelése változó, ami függ iskolától, tantervtől, s tanártól - ha valaki pl. nem tanít sokat... és azt is magyarul :-) Úgy nem nagy kihívás egy idegen nyelv.

Füzetek már megvannak, tollak megvannak.

   Majd jön a média, a filozófia, a társadalomismeret, amelyekről még nem nagyon tudok nyilatkozni, de majd lehet, hogy megteszem - bár a rendszeres olvasók (az a max. 5 ember :-((((( ) úgyis tudják, hogy nem nagyon tartom be az ilyen ígéreteket, sajnos - nem sajnos. De mivel én 11.-es leszek jövő héttől, én pont megúsztam a mindennapos testnevelést - annyira sajnál...ja valaki biztos, ÉN NEM :-) Sőt annak is örülök, hogy nem kell erkölcsöt, hittudományokat tanulni, meg mint az általános iskolásoknak, délután 4-ig bennmaradni mert muszáj. Bár lehet hogy a fakultációk miatt pont ez lesz nekem is a sorsom - A fagyi visszanyal...

   Na, de ne mondogassuk még, hogy itt a világvége (itt: az iskolakezdés szinonimája), meg riogassuk a kicsiket (Bocsi!), hanem gondoljuk át, mit tegyünk ilyenkor, az utolsó napokban. Ha június elején úgy, ahogy voltak, bevágtuk a szekrényünkbe a tankönyveket, mint pl. én, akkor szépen halásszuk ki őket, tüntessük el a pókhálókat, vigyázzunk a csapdákra, rendszerezzük őket, válogassuk ki, mi kell még, s mi nem. Például a kémia-földrajz-biológia-informatika-rajz cuccok nekem már nem kellenek, ne foglalják a helyet... Nem? De.

   Ha kész vagyunk a bányászással, akkor keressük még rég elveszett tolltartónkat, s nézzük, meg, hogy az 5 toll közül melyik fog mindig, melyik sose, melyik fog öt percenként, s dobjuk ki, ami rossz emléket idéz elő, csúnya, büdös, levakarhatatlan koszos, vagy kifogyott. Máris maradt 2 toll. Van a másik opció, mikor a cipzárat el sem tudod húzni, annyira tele van (lsd. én), s kezd el szelektálni: de ez egy emlék, meg ezt annyira szeretem, meg valamikor még biztos jó lesz meg de megígértem esetleg szerintem csak most nem fog, majd fog fogni! és punktum. És marad körülbelül ugyanannyi toll (lsd. én). Mikor már kívül-belül szürke a tolltartó (és nem csak azért mert a szürke az alapszín, lsd. én), akkor érdemes újat venni (lsd. én), majd pakold át a kiválogatott tollakat és ceruzákat, hegyezd ki őket (a tollakat ne!), majd szépen gondosan jegyezd meg a képet (esetleg készíts róla fotót), hogy miképp is néz ki egy rendezett tolltartó, melyet ilyen állapotban már soha nem láthatsz. Nem ér, ha letöltesz egy képet Google-ről.

   Aztán bányászd elő az iskolatáskát, ha nincs meg, vegyél újat, vagy varrj egyet ??? Na, jó, inkább menj el és vegyél egy olcsót, fél év múlva úgyis elszakad (lsd. én, én tavaly előtt, meg az előtt...), hisz sok benne a tankönyv meg minden...

   Bányássz elő számológépet (pipa), vonalzót (majd), s mindent ami kell, s élvezd ki az utolsó hétvégét, majd az utolsó vacsorát, az utolsó nyári programokat a nyár utolsó, s az ősz első napján, mely idén újult erővel adatott meg arra a célra, hogy ne pont az első nap kelljen elkezdeni a suliban való sínylődést.

   Ja, ha nem haladtál sokat a kötelező olvasmányokkal, amelyek tegyük fel szörnyűek (lsd. én kötelezőim), most már mindegy!

   Mindenki tegye azt, amit jónak lát, azaz relax! mert utána 180 napig nem lesz. Még ha van is őszi, téli, tavaszi szünet!

   Sok sikert!

 Ja, és ha izgultok, hogy basszus nem lesz tankönyvetek, mert Állam Bácsiék elrontottak valamit... jusson eszetekbe, hogy:

szóval nem ők a hibásak :-) elvileg.

Ahol Sztálin csizmái pihennek...

1956. október 23-a. Sztálin hanyatlása - itt szó szerint értendő, ugyanis ezen a jeles napon döntötték le a Felvonulási téren (ma: Ötvenhatosok tere) a Rákosi Mátyás által emeltetett Sztálin-szobrot. A diktatúrát kifejező szoborból csak Sztálin két csizmája maradt. Később azt is eltüntették. És semmi diktatúrára szobor ment maradt se az akkori Felvonulási téren, se máshol (szó szerint) drága fővárosunk utcáin.

De hova lettek?

Na, hova? Hát ki az isten háta mögé' s onnan is tova ki a város nyugati peremére, ahol csak a 150-es busz jár. Ez a Memento Park, vagy Szoborpark, ahogy tetszik. Ebben a dél-dél-dél-budai pusztán létesítettek egy parkot, ahol a főváros nagy kommunista szobrait, emlékműveit és emlékköveit helyezték el.

Ez is csak egy másolat...

Itt van Sztálin csizmája (csak másolat!), csomó Lenin-szobor és emlékmű, ahol olyan mintha törökülésben ülni (de nem), ahol a nép felé fordul, ahol csak áll, ahol csak sapkában figyeli azt, aki figyeli őt, ahogy figyeli őt, akik figyelik (remélem nem érthető). Itt bukkanhatunk rá a kommunista eszmék atyjaira, Marx és Engels párosára. Ez egy kubista (négyszögletes, meg hasonló, meg Picasso-s, mindegy nézz utána itt) szobor a kettő ideologikusról (lehet, hogy nem ez a helyes változat, de most nem ez a lényeg :-) ). És ez még csak a kapu, ami vörös-narancssárga téglákból áll, s úgy magaslik fel-fel, mint egykor régen a kommunizmus. És akkor bemegyünk a parkba, s már látjuk, hogy jó helyre jöttünk (azaz legalábbis megtaláltuk a helyszínt), s akkor tovább megyünk, s az egyetlen pultos helyiségből, ahol szuvenírt, üdítőt (jó drágán!) és belépőjegyet vehetünk, megvesszük a belépő(ke)t. Felnőtteknek 1500 forint, míg diákoknak csak 1000. Nem drága, de legalább olcsó. És akkor belépünk a park lényegesebb részére, ahol az összes szobrot megcsodálhatjuk. Itt találjuk a Lenin-szobrokat, a munkáról, hazáról, katonaságról, férfi-női szerepekről és a magyar-szovjet barátságról szóló emlékműveket. Természetesen sok helyen észrevehetjük a búzát, mint a kommunizmus egyik szimbólumát, de azért nem kell nagyon csalódni a vörös csillagokban sem, amiből szintén bőven van. A park közepén található egy nagy vörös csillag, ha jól gondolom, fűből. És nagyon hatásos. Sajnos-nem sajnos a fű eléggé ki van száradva, nem zöld, s már nem is nagyon sárga, de nem a botanikai dolgokért jött ide a turista. És ha már turista, akkor ne lepődjünk meg, ha rá kell csodálkozni, hogy csak mi vagyunk magyarok, s a többi angol, vagy francia, vagy német. Mikor én voltam, franciák voltak az utazótársaink a 150-es buszon (amivel el lehet oda jutni Újbuda-Központtól 30 perc, s a franciák elmondása szerint vingt-six stations, azaz 26 megálló a Kosztolányitól, ami egy megállóra van ÚK-tól, szóval 27 megálló ÚK-tól), akiknek a 30 százaléka gyermek volt. ??? Ki visz gyereket egy kommunistás helyre... Ezek a francia szülők!

Na mindegy, és mielőtt azt gondolná valaki: Ennyi? Nem, nem ennyi, hisz akkor ez a bekezdés nem lenne...: ugyanis a parkkal szemben van kint a Sztálin-csizma, s ha szembe állunk vele, bal oldalt van egy épület, ahol sok plakát van, amit el lehet olvasni, ha valaki tud olvasni, de nem ez a lényeg, ugyanis ha bemegyünk egy ajtón, akkor full sötét van, s ha onnan jobbra megyünk (nem balra), akkor beülhetünk mozizni. Egy film a 20. századi kommunista Magyarországról, az ügynökökről, a poloskáról, a lehallgatásról, a megfigyelésről, a házkutatásról - izgi. 54 PERCES. Van angol felirat, de nem tükrözi 100 százalékban az eredeti magyar szöveget. Ez a film az Egy ügynök élete, melyet meg is vásárolhatunk 3.880 magyar forintért. Nem éri meg, szerintem... De egyébként jó film.

Ha nagyon szuvenírt akarunk venni, akkor vegyünk 33.500 forintért Lenin-mellszobrot, 115.000 forintért zászlót, 1.280 forintért rohadt kicsi, ám vicces hűtőmágnest, említett 3.880 forintért 54 perces filmet, vagy májkrémes dobozt, amibe a kommunizmus utolsó lehelletét zárták. Ha már hűtőmágnest veszünk, ajánlom a Len In Black-eset :-)

Az a legjobb, hogy a szobroknál oda van írva, hogy kit ábrázol, mikor és ki készítette, s hol a volt a budapesti helye... Persze erre van egy könyv is, amit megvehetsz drágán, s ott még magyarázatokat is kapsz, hogy pl. az a sok, viszonylag ismeretlen magyar kommunista, akikkel a park tele van, kik is.

És bla-bla meg minden egyéb, itt van egy kis ízelítő, remélem jók a képek, bár sütött a nap, így nem lett mind olyan jó, de természetesen a rossz képeket nem rakom fel - ugyanis ez egy minőségi blog :-)

Képek:

Trabant, amibe beülhetsz, fotókat készíthetsz,
de kicsit lepukkant, de vicces :-)

Az egyik legjobb "program", ahol ugyanis
telefonon "beszélhetsz", pontosabban hallgathatod
a nagy kommunista-szocialista emberek hangját,
mint Sztálint, Lenint, Che Guevarát, Castro-t,
Mao Ce-tungot, Rákosit, Nagy Imrét, Kádárt,
Ceaucescu-t, Hruscsovot, Gorbacsovot stb.

A legviccesebb, de nem elvihető (hacsak el nem
lopjuk) darab, amit kiegészítettek egy Lenin-lájk
kézzel. Ebből kissé látszik, hogy a park szuvenírjei
kicsit kiparodizálják a kommunistákat.
De akkor is vicces :-)

Közbe rájöttem, ezek virágok, bocs, nem fű :-)
És látjátok, milyen kopott a fű - és ez még a szép, friss fű...

Tipikus kommunista elem - a gabona, búza

Lenin emléktábla

Usanka, nagykabát, kemény arc - ez a szovjet polgár
Buggyos gatya, bő ing, parasztbajusz - ez meg a magyar.
Ez az igazi BFF szovjet-magyar barátság :-)

A kommunizmus utolsó lehellete :-) szuper!

Lenin-szobor a házban, nem drága... áááá...

Ebből a rádióból, sajnos csak a bejáratnál, nem az egész parkban
szól a kommunista nóta, a szuvenírként is megvásárolható BEST
OF COMMUNISM lemez dalai magyarul, oroszul... :-)

A kommunizmus megcsillan...
Tipikus zászlós szobor

L.I.B.
Len In Black
a poénok poénja :-)

Fuss, kommunizmus, fuss...

Ja, és a kubista Marx-Engels szoborpáros

Kik menjenek el ide?

• a kommunisták
• a töri-kedvelők
• a franciák
• a franciák legfeljebb 10 éves gyerekei
• aki akar...

Kik ne menjenek el ide?

• az antikommunisták
• a törit nem kedvelők
• a franciákat utáló rassziszták
• a franciák legfeljebb 10 éves gyerekeit utáló rasszisták
• aki nem akar...

És vigyázz, mert
LEN IN BLACK!