Oldalak

2013. december 8.

Az arany apó és Goriot ember... vagy hogy is van?

   Kötelező olvasmányok. Vannak.
   Eddig még nincs is gond, de hogy ezeket el is kell olvasni, az már sok mai deáknak súlyos problémát jelent, vagy ezért mert lusta, vagy azért, mert elfoglalt, vagy pedig valami mindennél jobb kifogással áll elő - ami végül nem jön be, pl. egy tízkérdésesnél, hisz így is, úgy is KAPA!

   De valahogy meg kell ezekkel a regényekkel birkózni, ha meg akarunk felelni, és minden évfolyamot egyszer óhajtunk kijárni. Lehet, hogy sok a könyv, de legalább nem kevés. Ja, ez ugyanúgy nem jó, ugyanannyira benne vagy a csávában. Nincs menekvés! Végig kell csinálnod. A leghosszabb regényeket (a mai diákoknál ami 120 oldalnál több lapból áll, tartalomjegyzékkel együtt - nem mintha azt valaki a regény elolvasása után még hozzáolvasná) a jó diák és a rossz diák is egyaránt nyáron olvassa el pl. a Balatonon, a sütkérezés és lubickolás után, vagy otthon a géptől egy kicsit elszakadva a kanapén. Ezek azért elég ritkák, hisz neki a Balaton, a Riviéra, szóval nem fog olvasni, hisz NYARAL!, másik esetben meg aki gép előtt ül, az ott is marad, nem fog nekiállni olvasni. És ha még el is olvassa nyáron, elfelejti, nemhogy az apróságokat, vagy a történet továbbvitele szempontjából nem nagy fontossággal bíró részletkérdéseket... de az egész sztorit is... Már nem emlékszik Balzac Goriot apója és Jókai Az arany embere után, hogy most ki kicsoda, mit csinált, eszik-e vagy isszák? Esetleg melyik regényben szerepel? A főhőst, ha még ez is a regény címe, összekeverni már tehetségnek számít :-)

   10. vagy 11. évfolyamon viszont túl kell esni mind a kettőn, a Goriot apón és Az arany ember című ámulatba ejtő regényen is. Ha ezzel a két regénnyel találkozunk, vagy fussunk el, vagy szenvedjünk. Végül is jobb, hogy ha így szenvedsz, nem pedig ütöd magad egy párnával órákig - ami mellesleg nem is olyan hatásos, és egy idő után unalmassá válik, úgy mint ezeknek a szörnyen izgalmas regényeknek az olvasása.

Goriot apó
(a francia feldolgozásban,
aminek természetesen nincs
feliratos, vagy magyar
változata, ezért nem mindenki
tudja megnézni)
   A Balzac-regény rövid története: Eugéne de Rastignac segít a volt tésztagyáros Goriot apónak, hogy lányaival minden rendben legyen, mindenét feláldozná, közben beleszeret Delphine-be. Ennyi.

   Hát azért sejthetjük, hogy nem ennyi 500 oldal sztorija. Hisz a regény első 100 oldala csak részletezi, hogy Rastignac szeme színének eredete, ami az ősanyákhoz vezethető vissza, mert mikor... Durva... Bár nem ezt írja le, hisz az tényleg halálos sebet ejteni a Nyájas Olvasóban, de azért hasonló módon ír le minden szereplőt (természetesen nem 5, hanem kb. 15 szereplő van, mindenki főszerepet alakít) kívül, belül, alul, felül, balról, jobbról... Továbbá a penziót kívül, belül, közvéleményben, lakók szerint, Vauquerné szerint meg minden szempontból... Azt követően hamarosan rátér a sztorira, Vautrin-re, Goriot-ra, lányaira, s a végén mindenki happy end!... helyett szomorú. :-(

   Ez a regény nincs fejezetekre osztva, minden egyben van, Hányadik fejezetnél tartasz? Sehányadik. Tényleg, én is. Hú, de jó kommunikáció! Továbbá francia regény, szóval a nevek pontos kiejtésének megtanulása, rögzítése is hosszú órákba telik. Megjegyezni, hogy nem Eugén a főszereplő, hanem Özsen. Nem Goriot, hanem Gorió, és sok hasonló tévelygés a francia nyelv csodálatos világában :-)

   Röviden ennyit szólnék a Goriot apóról, ami 1-2 hónapba telt - na de úgy, hogy közbe feladtam :-)

   Többet szólnék inkább az arany emberről...
   Hisz maga Jókai is sokat szólt a Vaskapuról, a Dunáról, a szokásokról, Komáromról, a Habsburg Birodalom kormányzatairól, államszervezetéről, a Senki szigetének apró-cseprő dolgainak dolgairól, s azoknak is dolgairól! Ezt mind az olvasó örömére tette. Hát az olvasó nem örömmel tette.

Fapofáéek
(Az arany ember, film - 1962)
   Az arany ember egy nagyon hosszú, vontatott, izgalmas történet egy Timár Mihály nevű hajóbiztosról, aki félig legálisan eltulajdonítja egy haldokló török és lányának összes kincsét. Ezáltal gazdag lesz, kedves lesz mindenkivel, jótékonykodó őrangyallá változik. Ezt nem mindenki veszi jó néven, s azok meg is halnak. Beleszeret a gyönyörűen kiejthetetlen Tíméába, a török lányba. Mikor a lány újdonsült szülei, nevelőszülei, Brazovics Athanáz és Zófi mama megtudják, hogy alig hozott némi pénzt a házhoz - miközben eltartják, házi szolgálónak választják, de amilyen Tíméa jelleme, neki tökre mindegy, hogy mi van, ki mit csinál vele. Aztán beadják neki a sztorit, hogy hozzámegy egy őrnagyhoz, Kacsukához. Ő készülődik, pedig Kacsuka nem őt, hanem nevelőszülei lányát, Athalie-t fogja elvenni. Közbe Athanáz meghal, a család tönkremegy, Kacsuka nem veszi el a lányt - egyiket sem. De ekkor jön a GoldenMan, Timár Mihály Uram, aki megmenti a rászorulókat, s befogadja őket a saját házukba, amit megvett az árverésen, s Tíméának adta. Jó kis bonyolult szerződés lehetett. Aztán elveszi Timár Tíméát, de megbánja, mert a lány egy fapofa szobor, csak tiszteletből ment hozzá az Aranyemberhez.

   Timárnak vannak földje. Levetincen. Ezeket valamilyen kormányzó embertől vette Bécsben. Jókai itt leírja az Osztrák-Magyar Monarchia teljes államszervezetét, német nevekkel, következményekkel, feladatokkal, s ha valaki ezt tényleg elolvassa és meg is érti, nem pedig fogja és átlapoz 3 oldalt, akkor annak gratulálok. Aki ennyiből így, hipp-hopp megérti, tényleg emelem nem létező kalapom. Szóval ezekre a földekre jár le, meg a Balatoni Villájába. De! Mégsem! Ugyanis igazából egy lányhoz, Noémihez jár, a Senki szigetére (ne keresse senki a Google Maps-en!), akivel még akkor találkozott, mikor Komáromba tartott Tíméával, hogy elvigye a haldokló apa gyermekét új nevelőihez. Összeszűrik a levet Noémivel, miközben ő házas. Hatszázszor, ha nem többször elmondja, hogy ő tolvaj, tolvaj, tolvaj, tolvaj. Hú, a végén már ezt is átlapozod (mínusz 10 oldal)... De attól még szeretgetik egymást. De nem úgy! Azt a szeretgetést csak Noémi és édesanyja, Teréza között fedezhetjük fel, ugyanis a két nő, anya-lánya egyfolytában csókolgatják egymást, melyet Jókai Mór szenvedélyesen le is ír, hátha így több olvasója marad? Én nem tudom.

Tíméa (jobboldali) mindjárt elalszik
(Az arany ember, film - 1962)
   Ettől kezdve Timár Mihály cikázik Komárom és a Senki szigete között, néha Athalie-val, néha Noémi vőlegényével, Krisztyán Tódorral bajlódik. De megismerhetjük a regény továbbvitele szempontjából lényegtelen regéket innen-onnan, a Balatoni halakról, halászokról, a Duna partjain meghúzódó helyekről, hegyekről... Mindent, ami annyira nem fontos :-)

   A végén még gyilkosság is esedékes, de csak merénylet lesz belőle. Szóval nem akcióregény, nem thriller.

   A regény 1962-es filmváltozata viszont nem elég, ha esetleg tízkérdésest akarnak a diákkal íratni, ugyanis a film összenyomorítja ezt a rengeteg eseményt, és így egy katyvasz születik. Egyáltalán nem érthető, alig lehet kibogarászni, hogy ki kinek a kije. Mindenki fapofával csinálja végig a filmben, mindenki olyan fejet vág (kivéve Noémi), mintha épp aludni kívánkozna. Szörnyű! Majdnem két órát elvesz az életedből, ne nézd meg, ha nem muszáj!

   És akkor reménykedj, hogy egyszer vége lesz.
   Magyartanár előtt csak szépet és okosat! :-)
   Ha ezzel akarsz foglalkozni, ebből emelt érettségit teszel (mármint magyarból, nem az arany emberből), akkor viszont kötelezően tetsszen a könyv, imádd!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése