Hotdogmánia

   "A hot dog egy virsliből és úgynevezett hot dog kifliből álló, melegen felszolgált étel. A főtt virslit puha, félbevágott hot dog kiflibe helyezik és általában mustárt tesznek a tetejére. Mustár helyett sokféle szószt (majonéz, ketchup, csiliszósz) vagy felvágott zöldségeket, savanyúságot is tehetnek a virsli mellé a kiflibe.   A hot dog eredete vitatott, többféle elmélet is létezik a származását tekintve. A legnépszerűbb elméletek szerint az Amerikában a bécsi wienerwurst és a frankfurti frankfurti virslit „dachshund” (kis kutya) néven kezdték el árusítani valószínűleg német bevándorlók, mivel a különféle virsli- és

kolbászfajták leginkább a német konyhára jellemzőek. 1867-ben egy német hentes, Charles Feltman megnyitotta New York első hotdog-standját..."

- Wikipédia: Hot dog c. szócikke (részlet)

Na, de azért a Wikipédia, a drága jó lexikon sem tökéletes, ugyanis a dachshund angol szó nem kiskutyát jelent, hanem tacskót. Egyik legemlékezetesebb szó, amit angol tanulásom alatt sikerült elsajátítanom, ezért jegyeztem meg :-) Hozzáteszem, még egy angoltanár se tudta helyesen kimondani - nem mintha én tudnám...

Na, ilyen egy full extrás hot dog :-)

De most már térjünk a lényegre, hagyjuk a mellékszálakat.

Mostanában a M.A.Z. összes tagja (azaz csak én) "elhotdogosodott". Hogy ez mit jelent? Több dolgot is:

• hot dogot eszik heti több alkalommal
• újabb és újabb technikákat fedez fel a hot dog evése közepette
• Németországban is hot dogot eszik, méghozzá az IKEA-ban

Most, hogy az elején tisztáztuk mi is a "forró kutya", nézzük meg e csodás, juj-de-fantasztikus bejegyzés több alfejezetét... :-) már jómagam is belezavarodtam saját nyelvészeti gabalyodásaimba...

1. IKEA Hot Dog Magyarországon és Németországban

(Ez se ide tartozik, de milyen furcsa a két ország neve végén található helyrag, miközben mindkettő szó az országgal végződik, mégsem Magyarországban és Németországon... jó, tudom, unalmas vagyok...)

1.1 Magyarországon

A magyarországi IKEA áruházakban (abban a kemény kettőben) is megtalálhatjuk a hot dogot, miközben nincs benne semmi svéd specialitás, hogy például a virslit így főzik, vagy lazacból van a virsli, esetleg tengervízben főzik, vagy bármi más svédség! :-) De mégis rohadt finom az IKEA-s hot dog! És, ami még jobbá és finomabbá teszi, az az, hogy nagyon is olcsó (hisz drága kajánál csak az áru ára jár a vásárló fejében, nem az, hogy finom - jó, lehet, hogy csak a magamfajtákéban játszódik le ez a gondolatmenet, hogy finomnak kell lenni, ha már megvettem! Légy finom! FINOM!!! Hú, de rossz...). 100 forintba kerül egy hot dog Budaörsön és az Örs vezér terén (a letelepedési helyek kiválasztásának kreativitását remélem
mindenki felfedezte az Örs-Örs kapcsolatban...), menüben valami 250 (méghozzá újratölthető itallal), sőt IKEA Family kártyával két hot dogot kapsz és még olcsóbb! Emellett még van fagyi meg most már - ha jól láttam - pizzaszelet is, ami fokozatosan távolodik a svéd gasztronómia remekeitől...

Plusz 50 vagy 100 forintért lehet rá kérni pirított hagymát is (amivel még istenibb lesz), továbbá rakhatsz rá rengeteg szószt:

IKEA hagyma
(azért itt is észrevehető
a letisztult design)

• ketchupöt (gondoltam kipróbálom, és a helyesírás-ellenőrző így simán elfogadta - mielőtt valaki szólna)
• chilis ketchupöt
• mustárt
• majonézt
• hot dog szószt (ami olyan, mint a majonéz)

És akkor minden tökéletes, már csak arra kell figyelni, hogy a hot dog hagymája, szósza a szánkba kerüljön, ne pedig a nadrágra, pólóra, asztalra. Remélem a virslivel mindenki tud bánni... igen, kicsit félreérthető, de most arra gondolok, hogy nem fog kiesni a húskészítmény a hot dog kifliből tegyük fel az asztalra... jól kimagyaráztam :-)

1.2 Németországban

Hát az is rájön, aki nem olvassa ezeket a sorokat, hogy valami különbözik egy magyar és egy német IKEA hot dog-jában (bocsánat kedves magyartanárok, ha ezt nem így írják, de valamilyen oknál fogva nincs benne a helyesírási szabályzatban). És jól is gondolták, akik ezt gondolták, ugyanis van differencia. Na, de mi?

Kicsit drágább maga a hot dog, de mégis jobban megéri!
Megpróbáltam megnézni, mennyibe is kerül, de valamilyen oknál fogva (talán, mert egy kukkot nem beszélek németül - gondolhatjátok, hogy ez a hülye bezzeg kiment Deutchland-ba...) nem értettem meg teljesen az ikea.com/de/de honlap tematikáját, nyelvezetét, ezért csak néhány dolgot osztok meg, de azt kicsit később.

199 Ft-ért :-)
hülyének (nekem) is megéri...

Drágább, igaz, de nem kell pluszba hagymáért fizetned, ugyanis utána egy kanállal annyit raksz a hot dogodra (bocsi, magyarosok), amennyi csak ráfér (én sokat raktam, és a fele az asztalon landolt, a másik meg a földön). Sőt nemcsak, hogy pirított hagymát, de uborkát is rakhatsz rá, amitől sokkal ízesebb, zamatosabb lesz, az ízek összeérnek és kész riói karnevál zajlik le a szádban (hozzáteszem, én nem tettem bele uborkát, szóval ez csak tipp, hogy ilyen lehet az érzés).

A német IKEA áruházakban talán kettővel több ital van, mint Magyarországon, így tényleg sok innivalót próbálhatsz ki, mindössze egy pohárral.

Sokkal jobb így, hogy nem kell fizetned pluszba, sőt van olyan full extrás ajánlat, amivel sok hot dogot kapsz és talán 3-4 eurót, ha fizetsz érte és azt csinálhatsz vele, amit akarsz - az éttermi házirenden belül.

1.3 Megvásárolható

Ha valaki nem éri el az IKEA-hatást, akkor megveheti a boltjában e csodás étel "tartozékait" (ha IKEA-nyelven akarjuk mondani), a virslit, a ketchupöt, a hagymát, a kiflit is, és könnyű elkészíteni - gondolom használati utasítást ehhez nem adnak. :-)

Persze azért van, ami sokkal olcsóbb Deutschland-ban, mint itt, de nézzük meg, egy IKEA hot dog-os bevásárlólistát:

• KORVBRÖD, ami maga a hot dog kifli. 8 darab kerül 690 forintba. (Németországban 1,95€)
• KETCHUP, avagy ketchup. 490 forint egy fél kilós flakon (persze nem csak a flakont kapjuk meg. (Németországban: 1,50€)
• ROSTAD LÖK, avagy a pirított hagyma 350 forint egy 100 grammos dobozka. (Németországban: 1,00€)
• Virslit a magyar IKEA-honlapon nem is találtam. (Németországban: 2,95€ /0,44 kg)

Azaz jobban megéri Németországban bevásárolni, ha pont ezeket a hozzávalókat akarjuk megvásárolni, főképp a virslinél, amit magyar IKEA-ban nem árusítanak, legalább a honlapon. Persze megértem, ha valaki csak ezért nem megy 1000 kilométert Franfurt-am-Main-ig :-)

De vannak más módszerek is a beszerzésre!

2. Hozzávalók

Virslit bárhol lehet kapni, ehhez nem tudok hozzászólni, egészen a gagyi S-Budget-estől az aranyrudakkal feldíszített csoda-virslikig.

Ketchup, mustár, majonéz, egyéb szószok - ehhez is no comment!

Kifli. Kifli.

Itt két fajta van, a nagyobb az 350 grammos és asszem
850 Ft volt, szóval a három kicsi sokkal jobb :-)

Pirított hagyma viszont már húzósabb eset, ugyanis több módszer van ennek beszerzésére:

1. megvesszük az IKEA-ban 490-ért, 100 grammosat
2. megvesszük LIDL-ben 299-ért, 150 grammosat (én 199-ért vettem, mert akció volt!)
3. tovább kutatunk utána. A lényeg, hogy az IKEA-hoz képest nézzük, hogy megéri-e vagy nem. Mi a Németországban vásárolthoz hasonlítjuk (hasonlítom), de az más dolog... :-)

Németországban 0,99€ volt egy 150 grammos. Csak úgy írom...

És ha valaki nagy diétán van, mert sokat evett karácsonykor és még mindig nem fogyott le 50 kilót, vagy kicsivel kevesebbet, akkor ajánlom, hogy kenyér/kifli nélkül egyen hot dogot. Persze maga a hot dog szóról nem a diéta (nem a pozsonyi magyarországi országgyűlés - haha, töris poén - de gáz vagyok, mindegy...) jut egy épeszű ember eszébe, de hát miért kéne mindenkinek épeszűnek lennie? Nem, de :-)

Angliában például  £3,95 (angol font) volt, ami átváltva rohadt drága - így nem is vettem, hisz a már az elején levezetett drága-finom effektus játszódott volna le az eszemben és a hasamban egyaránt...

Amúgy a LIDL-ben is lehet komplett hot dogot venni, külön kiflit, virslit (üvegben, lében... nem néz ki valami jól), hagymát, ketchupöt venni és biztos úgy is jó, és jóval olcsóbb is :-)

Bebizonyítottam, hogy az IKEA-nál is van olcsóbb. :-)

Bár mivel a LIDL is német bolt, ezért valószínű ott is olcsóbb, mint szó szerint drága hazánkban :-)

Ha megjött a hot dog evészetéhez a kedved, akkor

Jó étvágyat!

Az ELTE BTK így, az ELTE BTK úgy...

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet mindenki ismeri, még az is, aki totál más irányba akar továbbtanulni, így biztos, hogy a jövő orvosnövendékei és az építésznek készülő tanoncok is sokszor hallják, hogy az ELTE így, az ELTE úgy...

Ha közelebbről meg akarjuk ismerni az egyetemet, akkor járjunk oda. Ilyen egyszerű. De azért ez is eltérő, mert az ELTE egy óriási intézmény, több karból áll, amelyek tanított tárgyaikból kifolyólag teljesen eltérnek egymástól, hisz nem lehet összevetni egy jogi kart egy gyógypedagógiával, vagy egy természettudományos kart a bölcsészekkel (bár van, akinek sikerült - ha érti, kire gondolok :-) és nem beszólás, csak egyszerűen sztár lettél, a M.A.Z. sztárja...). Jó, hagyom a magánüzeneteket..., bocsi mindenki. :-)

És most erről fogok szólani, kedves M.A.Z.-olvasók! "Mazoisták"-nak nem hívhatlak titeket, mert lehet, hogy az alap szó mazochistaként van leírva, de eléggé össze lehet keverni hangzásban :-) Ezért maradok az egyszerű, bevált ám hosszabb megszólításnál...

Hát ugye alapjáraton tudja mindenki, hogy a BTK egy rövidítés, ami a Bölcsészettudományi Kart takarja. Ebből lehet következtetni, hogy ezen a fakultáson mit tanulnak a hallgatók, pontosabban mit hallgatnak a tanulók (?). Ez az egyetemistától függ - majd. Tévhitben él az, aki azt hiszi, hogy a BTK egyenlő a szabad bölcsésszel, azzal aki csak az irodalommal, a költőkkel, írókkal, elemzésekkel foglalkozik. Bármelyik bölcsészettudományi kar, akár ELTE, akár szegedi, debreceni..., ugyanúgy magába foglalja az élő és holz, ámde mégis idegen nyelveket, a hőn szeretett történelmet, részben a média-kommunikációt és a informatikus könyvtárost - amit, hozzáteszem, rengetegszer említenek, mintha erről lenne híres a kar. Nem az. Szerintem legalábbis, de nem akarom megbántani az informatikus könyvtáros-hallgatókat. Bár szerintem nem olvassák a blogot. Rosszul teszik :-)

Főszónokok

Na, szóval, térjünk a lényegre! Hogyan ismerkedhetünk meg egy egyetemmel úgy, hogy ne csak akkor tudjunk meg róla bármit is, mikor már ott ülsz egy terem padsorai között? Menjünk nyílt napra és kérdezősködjünk erről-arról, szakról, pontokról, munkavállalási lehetőségekről... Hisz erre van maga a nyílt nap. Nyílt napra 11-12. évfolyamban érdemes elmenni, 10. osztályban azért nem, mert abból balhé lehet az iskoládban, attól függetlenül, hogy az egyetem ad-e igazolást vagy... de, mindenképpen ad :-)

Maga az ELTE BTK könnyen megközelíthető, ugyanis a város (Budapest) szívében bukkan fel a sok régi épület között. Igazából ez sem olyan húúú de modern, hisz nem az. Az az ELTE TTK és IK (mik ezek? Természettudományi és Informatika Kar). Itt szép épületek sokaságában gyönyörködhetünk. Persze van, ami nem olyan szép, de az nem látszik a Kiskörútról. :-)

Mint minden nyílt napon, itt is volt egy össztájékoztató, melyen felszólalt a dékán, a dékánhelyettes, a HÖK (Hallgatói Önkormányzat) elnöke és még valaki (nem emlékszem a posztjára). A dékán úr beszéde is nagyon hatásos volt, és mikor az álmokról beszélt, majd azt mondta, hogy "döntsd bölcsen", akkor én - ha már úgyis sor került az ELTE fényezésére - tuti, hogy hozzátettem volna, hogy válaszd a bölcsészettudományi kart, de ő nem tette, és lehet, hogy bölcsen is tette - mert úgy már nagyon fényezve lett volna e kar.

Össztájékoztató a Gólyavárban.
Én is rajta vagyok a képen :-)

A dékánhelyettes úr beszéde vicces volt, említette, hogy az ELTE BTK-n minőségbiztosított a sör, továbbá a sértődések elkerülése végett felolvasta az összes szakot, melyekhez néha oda tett valami plusz infót - viccesen. Ha esetleg lesz róla videó, belinkelem.

Négyen szólaltak fel, mégis körülbelül hatszor-hétszer elhangzott a McDonald's, a téveszme, hogy a BTK-sok ott fognak dolgozni. Sőt már ott se, hisz betelt mindegyik étterem, nem vesznek fel új hallgatókat (ahogy a GYIK írja, s HÖK elnök úr is mondotta volt). Elmondták a rangsorok jó oldalát, miszerint az ELTE BTK így, az ELTE BTK úgy (háhá, itt a cím!), de a rossz oldalát is, melyben kiemelték, hogy a munkakeresést csak az első 3 hónapra nézik, amikor még tényleg nagyon kevesen találnak munkát, mint friss diplomások. Sőt ha valaki belegondol, azért egy nyelvvel, főképp ha nem angol vagy német, be lehet futni, még akkor is, ha csak egy cégnél vagy vállalatnál kapsz melót - ám mégis jól fizető melót. Persze el kell dönteni, hogy pénz vagy boldogság (avagy szereted-e, amit csinálsz), sajnos ritkán jár ez a két dolog együtt. Az is meg volt említve, hogy pl. a töri mesterszakos diplomást és a szabad bölcsészt is sok helyen keresik, mert ritka, hogy valaki tényleg jól tud érvelni, írni, fogalmazni, alátámasztani, kreatívan-bölcsen gondolkodni a sok reálos agyú között :-)

Ezt követően volt egy mintaóra, irodalomelméleti témájú - szóval nem maradtam benn :-) Ezalatt ettem.

Utána jöttek a szakos tájékoztatók, ahol a térkép alapján kellett tájékozódni. Igazából a térképen csak annyi volt, hogy A, B, C épület és társai, és ebből nem lehetett olyan könnyen kibogarászni, hogy hol is van a C épület, Alagsor 6., vagy a Tóth Zoltán-terem. Végül meg lett mindkettő, így beültem egy romanisztika francia szakirányos és egy töri szakos ismertetőre.

ELTE BTK anglisztikások kissé király
belső, fedett könyvtár udvara

A francia szakosnál megtudtam, hogy minden franciául van, megtanulják a hallgatók a kultúrát, a történelmet, az irodalmat, a földrajzot, a nyelvtani fortélyokat és mindent ami francia. Specializációként a francia borkultúra tudományát is lehet sajátítani. Ez mind egy kis teremben volt, kis padokkal, alig levegővel. Kicsit meleg volt...

A töri szakos ismertető terembéli megtalálása már nagyobb kihívás volt, ugyanis igaz, hogy megkérdeztem, merre is kell menni, de nem figyeltem 100 százalékosan, így csak annyit fogtam fel, hogy jobbra. De nem tudtam, hányadik emelet, így megnéztem mindent az elsőn is, hiába, majd segítséggel meg lett, a második, a Főépület legeslegeldugottabb sarkában. A tájékoztatón elmondták ugyanazt, amit az alaptájékoztatón, vagy a francián, hogy miképp lehet bekerülni, milyen szintek vannak, meg hasonlók... Igazából csak magáról a töri szakról nem derült ki olyan sok információ, de a kérdésre, hogy hol lehet elhelyezkedni, a válasz egy egyszerű bárhol volt, ami kecsegtető, meg nem is. :-) :-(

Ezek után lehet átvenni az igazolást.

Néhány fontos dolog a nyílt nap előtt:

• szóljunk az osztályfőnöknek a nyílt napról, legalább egy nappal előtte. Ha szakos tanár, akkor nyerő pozícióban vagyunk. Persze ügyvéd, vagy orvos tanára ritkán van az embernek, így akkor jó jel, ha biológia, vagy töri tanárral beszélünk
• szóljunk esetleg más olyan tanároknak is, akikkel óránk lesz - azokkal, akik pl. dolgozatot akarnak íratni, vagy nagyon fontos anyagot akarnak átadni a jövő felnőttjeinek...
• ha több emberrel megyünk, mindenképp egyeztessünk telefonszámot

  

  Jó, ha van egy ELTE BTK térképünk...

• kb. sejtsük, hogy milyen programok lesznek
• esetleg készüljünk kérdésekkel

Néhány fontos dolog a nyílt nap közben:

• ne vesszünk el
• ne menjünk be németre angol helyett
• időben érjünk oda a tájékoztatókra
• lányok esetében kutassuk (kutassátok) fel az összes lány vécét, hátha a fővécénél nagy a sor

Néhány fontos dolog a nyílt nap végén:

• ne hagyjuk ott társunkat
• ne hagyjuk ott cuccunkat
• ne hagyjuk el összeszedegetett papírjainkat, szórólapjainkat
• ja, és hozzuk el az igazolást

Erre a nyílt napra már nem mehettek el, mert tegnap volt. De valahol még biztos lesz... Link a nyílt napokról a felvi.hu-n, ITT.

Az EDUCATIO-n kapott egyik kis tájékoztatófüzetben le vannak írva nyílt napok, mindegyik 2014 meg hónap, nap, de ahogy nézem, a Pázmánynál - lehet, hogy csak nyomdahiba -, oda van írva, hogy 2014. január 21., 2015. január 22. és 2016. január 23. Jó korán eltervezték, vagy nagyon elírták...

Út Németországba II.

M.A.Z. extra:
Út Németországba II.

mely bemutatja a németeket, Frankfurtot, a Frankfurti főpályaudvart és extravagáns környezetét, továbbá azt, hogy miben tér el maga ez a német nagyváros pl. Budapesttől

2.1 Frankfurt am Main-ról általánosságban
Frankfurt-am-Main egy német város Hessen tartományban. Rohadt nagy, tele felhőkarcolókkal, rengeteg metró- és S-Bahn-vonallal, sok plázával, nagy pályaudvarral, külföldivel, óriási reptérrel... mégsem ez ennek a német tartománynak a fővárosa (hanem Wiesbaden, amiről a legvégén szintén szó lesz). Frankfurt fontos közlekedési csomópont, ahogy ez majd kiderül lent, fent, alatt, felett... :-)

Ja és nem tudom, hogy kapni-e itt frankfurti levest virslivel meg káposztával... nem szeretem, így hát annyira nem is izgatott... :-)

2.2 Zuhan!!! - ja, nem...
Ilyen érzése lehet egy először Frankfurtban járó turistának, hogyha az A3-as autópályán halad eme nagy város felé. Mi abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy megtekinthessük kívülről a Frankfurti Repülőteret. Hát ha szépen és egyszerűen akarom magam kifejezni, akkor nagy, ha másképp akkor inkább azt mondanám, hogy a város repülőtere rohadt nagy. Gigantikus! Elkezdődik a leszállópályákkal, majd jönnek az irodák, a "főhomlokzat", majd megint várokozótermek, irodák, légi irányítóközpontok (nem mintha tudnám melyik épületben milyen munka zajlik éppen - csak tipp), jobboldalt pedig egy Hilton szálloda. És a a két tömb között van egy híd (ha nem több), amin át lehet menni az autópálya egyik oldaláról a másikra. És ez még nem is gond, nem is annyira ijesztő, inkább szép látvány... de itt szokás, pontosabban itt így működik a fel-leszállás, hogy a gép leszáll az egyik oldalon, majd a felszálláshoz át kell mennie a másikra. Ezt mint alig pár száz méterrel az autópálya fölött. Ez is azért eléggé ijesztő látvány, hogy egy hatalmas repülő alig néhány 100 méterre fölötted repül át csak azért, mert felszállópályára óhajt átsuhanni, de ha ezt esőben kell jaj, ne! Lezuhan! Ezért jó például, hogy szólok, mert így már nem kell aggódni. Végül is már tudjuk, hogy ha azt hisszük, hogy lezuhan a gép, nem is olyan biztos! :-)
végignézned, végigszenvedned, az már kisebb stresszhez vezet, hogy

2.3 "A felhők karcolói"

Fel-fel, tornyok, fel!

Budapesten úgymond 4 felhőkarcoló van:

• Nyugdíjfolyósító Intézet
• Országos / Budapesti / Pest megyei Rendőr-főkapitányság (másik nevén a Rendőr-palota)
• A Duna Tower
• Europa Tower

Na, ezek mind a fejlett, nagyon gazdag (csak iskolát fenntartani nem tudó...) XIII. kerületben található. Hozzáteszem, hogy ezeknek a felhőkarcolók nem karcolnak semmilyen felhőt, köze nincs a felhőkhöz, sőt a felhőkarcolókhoz sem, igazából csak magas üveggel "fedett" épületek. Magyarországon ez már felhőkarcolónak számít.

Asszem középen a Commerzbank
épülete látható - remélem...

Frankfurt igaz, hogy csak 700.000 ember otthonát képezi, mégis tele van hatalmas, modern, üveges épületekkel, mai értelemben vett felhőkarcolókkal. Igazából a város minden pontjából lehet ezeket látni, úgy mint például Párizsban az Eiffel-tornyot. Csak, hogy Párizsban egy Eiffel-torony van, itt viszont sok a felhőkarcoló. Bankok, irodaházak, a Donok székhelyei, televíziótársaság... ezeknek és még sok más milliárdos cégek birtokolják ezeket az égi tüneményeket. Igazából muszáj megemlíteni Frankfurt-am-Main felhőkarcolót (szkájszkrépereit - ha nagyon laza, modern akarok lenni. Amúgy ezt elfogadja a Blogger Nyelvtani szabályzata, de például a XIII-t vagy a Blogger szót aláhúzza. Hova tart ez a vállalkozás is?...), ugyanis más nagyon nincs ebben a városban.

Na, de milyen tornyokat vélhetünk felfedezni ittjártunkkor?

"Bárcsak felhőkarcoló lehetnék."
- mondta a lelombozott fa :-)

Lássuk!

• Commerzbank Tower (1997)
• Messeturm (1990)
• Westendtower (1993)
• Maintower (1999)
• Trianon (1993)
• Silver Tower (1978)
• Deutsche Bank Zwillingstürme (1984)
• Skyper (2005)
• Plaza Büro Center (1976)
• Eurotower (1996)
• City-Hochhaus (1974)
• Frankfurter Büro-Center (1981)
• Gallileo (2003)
• Kastor und Pollux (1997)
• Garden Towers (1976)

Igen, tudom. Full Wikipédia-szaga van ennek az egésznek, de mégis van egy ok, amiért beleraktam ezeket a felhőkarcolókat. Ha megfigyeljük az átadások évét (ez van a zárójelben...), akkor láthatjuk, hogy eme város már '74-ben felhőkarcolóval büszkélkedhetett.

Na, a fenti videón szerintem az említett égi magaslatot nem lehet felfedezni, de legalább láthattok néhányat a felsorolt 15 közül. Mint látni, viszonylag egy rakáson vannak. Természetesen ez a bizonyos City-Hochhaus nem, hisz azért nincs rajta ezen a házi videón :-)

Ha nem sikerülne lejátszani, azért berakok még néhány képet róluk :-) És bocs a technikáért.

Még ha valaki túl, hogy is mondjam, maradi, akkor is el kell fogadni, hogy jó ezeket nézni :-) Mert akármilyen semmilyenek is, mégis valamilyenek. (Életbölcsesség, szint: Zalán)

2.4 Egy sima, egy fordított: avagy út a Hauptbahnhof felé
Biztos van még más látványossága Frankfurtnak, de mi ezeken kívül (mármint a felhő urain kívül) csak a híres, óriási Hautbahnhof-ot, azaz a Főpályaudvart látogattuk meg. Ez, ahogy a neve is sugallja, egy vasúti pályaudvar, egy gigantikus... mindegy, erről később lesz szó.

Előtte, ahogy a 2.4-es címben is szerepel, le kell írnom, milyen az odaút, mikkel találkozhatunk, miközben közelítünk a Főpályaudvar felé.

Az euró virít, tündököl, örökké fennmarad.
ÁMEN.

A legkönnyebb, leggyorsabb módszer, ha felszállunk az U- vagy S-Bahn-ra, és 3 perc alatt ott vagyunk. De mivel minden csak németül van kiírva, meg sportosak vagyunk (...), inkább gyalog tettük meg a kétmegállónyi, kb. 15-20 perces utat.

Eleinte ott volt a Goethe tér, ami nagy volt, középen egy, a költőt ábrázoló, szoborral. Mily meglepő (bár a II. kerületi Elvis Presley parkban sincs semmi szobor, se pad, se fa, vagy nem tudom mi, akármi, ami Elvis-re emlékeztetne)! Ezután egy rohadt hosszú nevű utcán kell tovább haladnunk, ha szemben akarjuk felfedezni az elénk táruló vasútállomást. Ekkor megyünk, megyünk, elérünk egy parkba, ami elvileg a videón is rajta van (ott készült), ott van az Európai Unió Központi Bankjának is valamilyen épülete..., előtte nagy EURÓ-val (lsd. kép). Ezek után viszont egy olyan utca jön, ahol jobb, ha vigyázunk, nem kellene nagyon

• bámészkodni
• fényképezni

De ezeket persze mind végrehajtottam! :-)

Miért is nem ajánlatos ezeknek a cselekményeknek a végrehajtása? Mert ez Frankfurt piros lámpás negyede, továbbá külföldi bandák lelőhelye, a lebukottak telepe... Az utca két sarkán fokozatosan váltakozó, mégis ismétlődő üzleteket pillanthatunk meg. Pékség. Szexbolt. Szendvicsbár. Szexshop. Bisztró-féleség. Sztriptízbár. Megint valami bolt. Night Club.

Remélem nem olyan nagy probléma, de itt nincs fotó. Legalábbis, ami ezeket a vállalkozásokat mutatja be.

Előtted meg nagyban virít a ...

2.5 A Hauptbahnhof
A Hautbahnhof, azaz a Főpályaudvar nagyon nagy. Mikor odaértünk, csak a 4. "szektort" láttam (nem biztos, hogy ez a hivatalos neve), és már az is nagy volt. Aztán kiderült, hogy 5 ugyanekkora részből áll. Természetesen a középső a legnagyobb.

Bementünk, ámultunk-bámultunk.
Mekkora! Óriási! Ezt nem is gondoltam volna! Mit ér itt a Nyugati! Nyugati? - semmi...

Mindenféle éttermet megtalálunk, gyorsétteremtől szendvicsbárig, pékségtől kávézóig, halas kajáldától, vegetáriunosokig... Mindent. Hisz minden kis bódé befér egy ekkora helyre.

Többet nem tudok mondani, beszéljenek inkább a képek. :-)

Tüttü-tütütütü-tütütütüüüü...
Der Frankfurter Hautbahnhof

MEKI!

Középső rész

Megy a vonat, megy a vonat Aschaffenburg-ba...
Hú, a magyar változat jobban hangzik :-)

A főhomlokzat - építés alatt.
Németes módszer, rádobtak néhány lepedőt - az egyik nem is
kapcsolódik a pályaudvarhoz :-)

2.6. Frankfurt szülöttei
A németek...
A frankfurti németek...

Lehet, hogy a frankfurti németek nem olyan kedvesek,
de legalább ők már túl vannak a FUTÁR-on, és nem csak
mondva mondják, hogy megy, hanem tényleg működik :-)

Akik többségében törökök...
Eléggé bunkók. Rátolják a cipődre a babakocsit, állnak a bolt előtt, néznek ki a fejükből, csapatokban járnak, és elég rosszallóan néznek mindenki felé. Frankfurtnak is vannak kedves lakói. Valahol. :-)

A Főpályaudvar aluljárójában, ami egyébként full úgy néz ki, mint a Nyugati pályaudvaré, megyünk szépen-csendben, erre rám kiabál egy ottani. Természetesen németül, szóval egy szót sem értettem. Valamit megpróbáltam angolul összeszedni, de az ki se várta a nem tudom-ot kifejező Sorry, but I don't speak German-t, ő már legyintett és ment is tovább.

Amúgy pl. az üzletekben minden a földön, nem veszi fel senki, rálépnek, arrébb rúgják, és óriási tömegekkel találhatjuk szembe magunkat - mindenhol. Akkor is, ha pl. egy H&M-ből 4 van egy utcában (ami így is van), ugyanolyan sokan vannak - mindenhol :-(

2.7. Ahol már a FUTÁR is működik (a képet feljebb raktam)
Zárókép gyanánt - közlekedésmániásságomra való tekintettel - megemlékeznék a közlekedésről is. A metróba (U-Bahn) és a HÉV-hez (S-Bahn) való eljutás nem okozott nagy problémát, ugyanis ugyanúgy, mint drága egyetlen fővárosunkban, itt is simán lemehettél, senki nem kérdezte, mit? hol? hova? meddig?, megnézhetted magát az állomást, a metrót, az S-Bahn-t fizetés nélkül. Szóval hasonlít a magyar rendszerhez :-) Legalábbis néhány megállóhoz.

S-Bahn. Lekésted.

Egy gyönyörű metrómegálló-név, aminek a nevét, mire
kimondod, az U-Bahn már el is ment...

S-Bahn, U-Bahn, aluljáró

A villamosról annyit mondok, hogy sok van, és sokszínűek. :-)

Sárga villamos...

Kékeszöld villamos...

Budapesti villamos... :-)

2.8. Giccsek frankfurti tárháza
Ezt a boltot a kocsiban ülve láttam, tele van rengeteg, tömegesen legyártott giccses törpével, malaccal, bohóccal, meg mindenféle kacattal. De nagyon jól néz ki amúgy :-)

Ha megnézzük Google-ben, akkor láthatjuk, hogy vannak edények, tányérok, kancsók, és vannak közte szép darabok is. De kirakatból csak a giccseket láttam.

Röff-röff...

Hófehérke és a 2.231.401 törpe
(Hófehérke csak illusztráció, nem megvehető)

Hamarosan jön az Út Németországba-sorozat következő, azaz 3. része...
Addig is Liebe Deutschland!

Út a jogosítvány felé II.

Nagy dolgok az életben - vannak. Van olyan, amin muszáj átesnünk, mint például a vizsgákon, az érettségin, és van olyan vizsga, amin nem kötelező, de érdemes részt venni. Ez a KRESZ megtanulása és alkalmazása: avagy a jogosítvány megszerzése. Én belevágtam ebbe a hosszú ideig tartó folyamatban, és hamarosan félúton járok (nem időben, hanem részek szerint). Igazából lehetett volna az is a címe az egész bejegyzés-sorozatnak, hogy Út a jogosítvány felé, s miközben ezt írom, újra ez tetszik, de van, ami ellene szól:

• már van egy Út Németországba (hamarosan folytatódik...)
• másrészt a tesztek és a vizsgák feladatai alapján találóbb címet akartam, ami arra emlékeztet, hogy régies, kb. húsz-harminc éve nem frissítettek semmit, ezért itt a...

Á, nem.
Mégis legyen a bevált, hangzatosabb :-)

Igen, furcsán hangzik a cím, mert általában az 1. résszel szokás kezdeni. Így, hogy ezt leírtam, most kevésbé tűnök bolondnak, megzavarodottnak, de aki még így gondolja, nyugodtan tegye :-) De miért is erről akarok előbb beszélni? Azért mert még frissebb az "élmény", s egy-két hét múlva már csak nézek, mint Rozi a moziban... Igazából az 1. rész fokozatosan készül, mert az magával a KRESZ-teszttel és a gyakorlással foglalkozik, amit már régebb óta használok, de úgy érzem, hogy még nem teljes, még nem érte el azt a szintet, amivel ki lehet érdemelni a világhálóra való kitétel lehetőségét. Jaj, de szépen lett megfogalmazva...

Na, szóval. Elég a rizsából, vágjunk bele a 2. részbe, melyben megtudjuk, milyen egy elsősegély-oktatás és -vizsga, továbbá mikre figyeljünk, mire készüljünk, mikor vagyunk szerencsésebb esetben, és mikor nem.

Az elsősegély-oktatásért elég sokat kell fizetni, miközben lehet, hogy a vizsgán a nyolcadrészét nem is kell tudnod. Hozzáteszem, a vizsga majdnem, hogy drágább, mint maga az oktatás, szóval az egész egy nagy simli, adományozás a Vöröskeresztnek. Jótékonykodsz a tudtod nélkül. Ha megkérdezik, hogy mi leszel, ha nagy leszel, a válasz csak is a Vöröskeresztes lehet!

Ha valaki itt akar megtanulni csókolózni ne adj isten, el kell
keserítenem, hogy az orrába kell fújdogálni :-)

Az oktatáson megtanultuk, hogy kell újraéleszteni, amit az amerikai filmekben teljesen másképp mutatnak, ugyanis orrba, és nem szájba kell fújni a levegőt, további felfele kell nyomni a páciens állát és hasonlók. Sőt 30-at mellkaskompresszióval kell kezdeni (egy nagyon-nagyon tudományos lapon még Compressio néven említik), amiről szerintem kevesen nem tudnak. Továbbá gyakorlásnál elég tízet, de a vizsgán kötelezően harmincat kell nyomni.

Trés romantique...
(Nagyon romantikus)
csak az a gond, hogy mint említve vagyon,
full nem így kell csinálni...

A stabil oldalfektetés sem olyan tiszta, mert mindig más és más esetek után kell ebbe a pózba helyezni a sebesültet - legalábbis, ahogy tanították. A könyvek is teljesen mást írnak, mint ahogy gyakoroltuk. Sőt nemhogy a könyvek, de a vizsgáztató és maga az oktató is másképp kérte számon. Az oktató azt mondta, hogy a lába alá nyúlj, míg a vizsgáztató-hölgy erre beszólt, s rátérített a helyes útra, így felülről húztam magam felé a beteg lábát. Annyira jó, hogy egységes ez is!

Emellett végigtanulmányoztuk az összes előforduló esetet, példaesetekkel, amik tele vannak helyesírási hibák tömkelegével. Persze a gyakorlólapon is (amire azt mondták, hogy benne lesz, de egy szó sem volt róla végül) ferdén fénymásolva, régies betűkkel, baleste szóval tanulhatják meg az elsősegélynyújtók, hogy kell segíteni a bajba jutott embertársán.

Stabil oldalfektetés. Itt is úgy, van mint a vizsgán.
Csak az oktatáson nem volt így.
Amúgy ez is jó alkalom arra, hogy közelebb
kerüljünk valakihez, hisz a férfi arcán látni,
hogy élvezi a nő érzéki érintését :-))))))

Magánál a vizsgánál, ha ketten mentek be - mint mi -, akkor neked nem is kell megcsinálnod mindent, csak vagy az oldalfektetést vagy csak az újraélesztést. Ezután feltesznek talán egy kérdést és még nem is kell rá jól válaszolnod, máris megvan az elsősegélynyújtó-kártyád. Röhej az egész, hogy 2014-ben itt tartunk, hogy a semmiért kapsz egy életre szóló papírt, elismervényt. Ha olyan hülyeséget mondasz, hogy a lélegzetét visszanyerő ember fejét hátrahatjuk a nyakánál fogva (amivel kb. megfojtod), nem baj, ugyan dehogy, stabil oldalfektetés, de azért megkapod a vizsgát. Szóval én örülök, hogy átmentem, és szerintem mindenki így van vele, de ha belegondolunk, hogy az életben maradás elősegítéséhez ennyi elég... szörnyű!

Bár amilyen drága egy ilyen elsősegély-vizsga, felér egy lefizetéssel, szóval alapjáraton meg kell csinálni, meg kell szerezni a kis kártyát. :-) Magyaros módszerek itt is jelen vannak...

A következő, azaz előző részben meg mesélek nektek, gyerekek :-), a másik szupermodern autós-vezetős programról, a KRESZ-tesztről. :-) Az se semmi...

Kérdezz-felelek: avagy a 2014-es Educatio Kiállítás

Korábban is hallottam magáról a kiállításról: Educatio így, Educatio úgy... de igazából sosem tudtam, hogy mi az, hisz nem néztem utána, és nem is vett részt rajtuk semmilyen ismerősöm - vagy csak jól titkolták előttem. Mikor az idei évben egy kedves - amúgy M.A.Z.-olvasó - barátom említette, hogy nem megy nyílt napra, hanem az Educatio-ra, akkor csak annyit tudtam reagálni, hogy az az a kiállítás, nem? De igen, jól tudtam, de igazából mégsem (gyönyörűen megszerkesztett magyar mondat volt). Mert ahogy leírtam, elbizonytalanodtam, hogy jól párosítom e ezt a nevet a hallott dolgokkal. Hülyének éreztem magam, hátha rosszat mondtam, leégek mindenki előtt - nem, az nem egy kiállítás, EZ NEM MÚZEUM... de szerencsére nem következett be ez a végzetes tragédia, jól tudtam, hogy az Educatio egy kiállítás, méghozzá, ahogy az alcím súgja, Kelet-Közép-Európa legnagyobb oktatási kiállítása. Mikor tovább kutattam, egyre jobban megértettem azt, hogy itt beszélhetek olyanokkal, akik már megtapasztalták az egyetemre való bekerülést, az ottani oktatást, a felvételit, a jövőhöz való közeledés érzését... Tudtam, hogy nekem ide el kell mennem. Elmentem...

Na, szóval...
Az idei kiállítás 3 naposra sikeredett, csütörtöktől szombatig tartott. Én szombaton mentem, mert csütörtökön még izgultam a tesi négyesért és a matek ötösért (poszt hamarosan!!!), pénteken meg elsősegély-vizsgám volt (poszt hamarosan!!!), na meg félévzárás utolsó napján rossz szemmel néztek volna rám a tanárok - Aha, szóval elmegy... akkor az ötösének is mennie kell... Persze nem így lett, hisz nem így történt a kiállításra való elmenet sem.

Előre kinéztem azokat az egyetemeket, amelyek érdekesnek bizonyulhatnak, így felírtam azokat, ahol van bölcsészettudományi kar, azonbelül pedig történelem vagy francia. Így szóba jöhetett az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi. A többi annyira nem volt szimpatikus, mert vagy olyan városokban helyezkedtek el, amelyeket annyira nem szívleltem, vagy esetleg nem volt jó nevük, esetlegesen nem is volt francia szak, csak tegyük fel olasz, spanyol, amelyekkel nem akarok foglalkozni.

A második lépés volt a helyszínhez, a Puskás Ferenc Stadion M-hez való eljutás, ami nem volt egy nagy kunszt. Ezt követően már csak a Papp Lászlóhoz való sor kivárása jelentett problémát, ugyanis óriási volt, és nem is egy, hanem kettő megközelítési lehetőség volt. Választani kellett, hova álljunk be? Végül kiválasztottuk a messzebbit, és jó döntés volt, mert függvénytáblázat-vonalzó-számológép segítsége nélkül is könnyen meg lehet állapítani, hogy jobban jártunk, előbb jutottunk be, mintha ott álltunk volna. Körülbelül 30 perc alatt be is jutottunk. Közben két egyetem képviselői osztogattak szórólapokat. Az egyiket egy angol nyelvű biznisz iskola, akinek képviselője nyereményjátékkal kecsegtetett (ha bedobod a dobozukba a kitöltött szelvényt, lehet, hogy te és még valaki kijutsz Angliába...). A másik főszószóló már idegesítőbb volt: az Eszterházy Károly Főiskola csapata, akik kint meleg teát osztogattak, zenéket játszottak le és köteges szórólapcsomaggal ajándékozták meg (traktálták a kezébe) a kedves sorban állót. Emellett hangosbeszélőben is kinyilatkoztatták, hogy igyon teát, aki fázik (hozzáteszem, nem volt hideg... - rossz marketing-fogás), de azért hozzátették, hogy az EKTF (hogy a T betű mit jelképez, arra csapatom tagjai nem jöttek rá - én sem...) így, meg úgy.

Végre bejutottunk, lemenni magába az arénába, a táblák szerint a "küzdőtérre", nem adtuk le kabátjainkat, táskáinkat, mert ha belegondol az ember, hogy mennyit kellene várni, mire kiadják - méghozzá a jót... SOKAT.

És tényleg benn voltunk. Természetesen az információs pultnál nem volt egy információs füzet sem, amivel tájékozódni lehetett volna. Pontosabban csak állították, ugyanis láttam, hogy a szekrényeikből legalább 2 paksaméta kilóg, tele tájékoztatóval... mindegy, a felvi.hu pultjánál adtak.

Rengeteg szórólapot lehet szerezni, köztük olyat is, ami számodra lényegtelen, hisz tegyük fel nem katona akarsz lenni, és nem is mérnök. De őket ez nem érdekli, adnak neked mindenfélét - le is állítanak. Jössz Dániába? Erre én: Van bölcsészkar? Válasz: Nincs, csak dán. Akkor: Nem...

Na, de elég sok szórólapot hoztam el, bár nem is olyan nagy gond, hisz imádom a szórólapokat :-)

Persze, ha jó sok szórólapot akarunk beszerezni, előtte gondoskodjunk arról, hogy legyen mibe belerakni őket. Például ha valaki visz magával egy táskát, az megfelelőnek is bizonyulhatna, de nekem például nem fért volna bele annyi. Szerencsére kaptam egy erős papírtáskát, amibe rohadt sok limlomot belepakolhattam. Meg is tettem:

Szórólapok, tájékoztatók, cetlik és egyéb elhozott tárgyak, amiket elhoztam:

• már a legelején kaptam 3 darab Metropol Campus különszámot. Négyet kaptam volna, de akkor már szóltam, hogy nem, nem, köszi, nem kell - van elég... de még mennyi.
• egy darab ingyen Élet és tudomány újságot, amit csak azért hoztam el, mert ingyen volt. Ilyen a magyar népség - ingyen van, elviszi... :-)
• 2 Educatio Kiállítással kapcsolatos katalógus
• 1 Felvi.hu tájékoztató
• 1 másféle Felvi.hu tájékoztató - ez vékonyabb és kevésbé tényközlő...
• 1 Pázmányos összes karra vonatkozó ismertető
• ELTE ismertető
• ELTE BTK ismertető
• ELTE BTK Történeti Intézet lap
  
• ELTE BTK Romanisztikai Intézet lap
• SZTE (Szegedi Tudományegyetem) töris lap
• SZTE franciás lap
• SZTE tanáros lap
• SZTE tolmácsos lap
• ELTE osztatlan tanárképzés
• meg kellett adnom az adataimat a PONS-nak (mindegy, majd elutasítom a hírleveleket), de kaptam egy francia igés lapot, ami elvileg 1.000 forintba kerülne - később áttanulmányozva, nem ér annyit...
• KELLO névjegykártya
• Debreceni Egyetemről 1...
• és még 1 tájékotató - különbözőek
• 9 külföldi egyetemes lapot, ebből 8 angol, 1 francia
• 3 ugyanolyan BOOKLINE 30% kedvezményes lapot, amit egybe nem lehet beváltani, nem fogok valószínűleg 90 százalékos kedvezményt kapni :-(
• valami érettségis katalógust (?)
• Károli-s katalógust (gagyi... hisz pl. nincs francia)
• egy Pázmányos BTK-s könyvjelzőt
• egy Pázmányos jogos tollat (alig fog...)
• egy Corvinus tájékoztatót - szuvenírnek viszem :-)
• Diákhiteles jegyzettömböt - igazából nem tudom, hogy azt el lehetett-e volna hozni, de én elhoztam :-)

Asszem, csak ennyit :-) Igen, tudom. Bolond vagyok...

Viszont kétféle nyereményjátékhoz is megadtam az adataimat. Az egyik az IBS-es angliai út, amiről a legelején már írtam, a másik pedig egy ausztráliai úttal volt kapcsolatos. De ahhoz viszont "gondolkodni" is kellett, hisz csak a jól válaszoló nyerhet. Hogy milyen volt ez a teszt? Itt a kép :-)

Nem olyan nehéz kitölteni egy ilyet kérdőívet. :-) És szerintem vicces, azért fotóztam le... Főképp a 4-es, az 5-ös és az első. De a legjobb a 4-es a hegesztéssel és a tetőfedéssel az élen :-) Annyira vicces. Vagy inkább szánalmas - gondolják a hú, de nagy kritikusok...

Persze azért itt se tudtam meg mindent, pl. ELTE BTK történelem szakról, mert a drága egyetemista mással beszélt, barátnővel találkozott, majd pizzázott :-)

De még van egy évem, jövőre is meglátogatom, na, meg ELTE BTK nyílt nap jövő pénteken...

Jövőre ti is nézzetek el, kivéve, ha:

• most kezdtétek az általános iskolát
• végeztetek az egyetemen
• 60 éve volt a szalagavatótok
• ki vagytok tiltva
• külföldi vagy, és sosem szurkoltál Papp Lászlónak, és így nem is mész a Sportarénájába :-)

A következő rész tartalmából:
A Corason család következő része (szintén) elmarad, arra való tekintettel, hogy a korábbi adásban rendkívül hangosan beszéltek a spanyol szereplők. Szíves megértéseteket köszönjük. :-)

Az eladók 3 árnyalata

   Tisztelt Német Zalán,

Magyarország Alaptörvényének sokadik cikkelyét újra megszegte, ezért magyar nemzeti irgum-burgumban részesítjük.

Mélyen tisztelt nemzeti üdvözlettel,

A Készült Magyarország kormánya megbízásából Zrt.

Hát újabb és újabb levelek (nem) szállingóznak a M.A.Z. felé, és most már tényleg nem szegem meg a nevezett sokadik cikkelyt, mert 1. hontisztelő polgár vagyok 2. csak három jutott eszembe 3. nincs harmadik indok, csak azért kellett, mert 3-árnyalatról írok, és három a magyar nemzeti igazság...

És következzék:

Többféle eladó van, akár 50 is, de most csak hármat mutatnék be, személyes élményekkel alátámasztva. Mint a biztonsági őröknél (link itt), itt is van pocsék eladó, meg jó eladó, de itt azért teljesen másról van szó, mert az se jó, ha egy eladó nagyon jó. Sőt az már rossz. Minél jobb, annál rosszabb. És minél rosszabb, annál rosszabb (ami azért nem olyan meglepő). Mindenekelőtt tisztázzuk le, hogy alapjáraton milyen eladókkal találkozhatunk:

• bevásárlóközpontban: normális, nincs velük semmi gond
• nagyobb könyvesboltban: változó, van olyan: aki követ; aki aki rendes, aki rámenős
• kisebb könyvesboltokban: figyeli minden mozdulatodat
• elektronikai üzletekben: feléd sem szagol
• ruhaüzletekben: jó, hogy nem mennek neked...
• egyéb: egyéb

De lássunk három eladót, akivel találkoztam (többel is találkoztam már amúgy - persze nem akarok ezzel felvágni...):

1. A rámenős

Főként könyvesboltokban találnak rád. Általában 4 eladó van egy ilyen boltban, de téged természetesen ő dog megtalálni! Épp csak nézelődsz, belemélyedsz a történelemmel foglalkozó könyvek címeinek óriási halmazába, mikor egyszer csak megszólal mögötted egy magas, női hang: "Miben segíthetek." Csak

Az a Libri...

nézelődöm, köszönöm. Ez neki nem elég, ő figyel, követi a lépteid, a szemed mozgását, nem száll le róla. Egy ilyen tipikus eladót ismerek, egy könyvesboltban, valahol Budapesten (nem akarom felfedni) - de tőle rettegek, mert mindig rám bukkan. Múltkor (tavalyi tanév végén) egy 5.000 forintos könyvutalványt akartam levásárolni, és mivel ez a könyvesbolt volt a legközelebb, ezért ide mentem. Nem találtam sajnos a könyvet, miközben tudtam, hogy itt lennie kell, hisz a Libriben legyen már Libri kiadós könyv. Természetesen felbukkant az eladó, s megkérdezte: "Miben segíthetek?" Jó napot, ezt keresem. Ő átnézte, és megtalálta! Mondtam, hogy megveszem, elindultunk a kassza felé. Most mint egy szuper kis drámát, leírom a következő eseményeket:

Az eladó rámenőssége

színmű egy felvonásban, egy színben

L: Libris eladó

Z: Én, a vásárló

Szín: Libri könyvesboltban

L: Hatezer forint lesz.

Z: Ajándékkártyával fizetnék, ha lehet

L: Lehet, persze. Most 5000 forint van rajta, s most lenullázódik, mert felette vásárolt.

Z: Jó.

Én, a vásárló átadja a maradék 1.000 forintos bankót

L: Törzsvásárlói kártyája van?

Z: Nincs.

L: Szeretne csináltatni?

Z: (kissé idegesen) Nem, köszönöm.

L: Valamelyik rokonának, ismerősének van?

Z: (félre) Jaj, most mit tegyek, nincs senkinek, de így legalább lerázhatom. (az eladónak) Igen, van.

L: Kinek?

Z: (félre) Basszus, de hülye vagyok, nemet kellett volna mondanom, most mi legyen, valami olyan szöveget mond, ami nem olyan gáz (az eladónak) Jaj, nem. Nem, még sincs. (félre) Mondom ne legyen gáz, BÉNA!

L: Biztos nem szeretne? 

Z: (határozottan) Nem.

Az eladó bepötyögi a termék összegét, visszaadja a kártyát, és a blokkot (azt nem vissza-, de odaadja).

L: Megtartja a kártyát, vagy már nem kell?

Z: Megtartom. (félre) Jaj, ne! Mi van, ha azt mondja, hogy akkor rárak egy összeget! Ne!

L: Rendben (visszaadja a használhatatlan kártyát, majd a blokkra mutat) Ez a blokk. Ha esetleg mégsem jó a könyv, ezzel vissza lehet cserélni. Itt a dátum, ehhez képest 3 hétig visszavesszük és kicseréljük.

Z: Köszönöm, viszlát! El.

Szia, szép kislány, mindjárt megkérdezem:
"MIBEN SEGÍTHETEK?"
És ijedtségedben eldobod a könyvet, s muszáj lesz
megvenned. Marketing, szint 2014. Hahahaha!

Életem leghosszabb, legértelmetlenebb vásárlása volt, s ami a legrosszabb, hogy vissza kellett mennem kicseréltetni a könyvet, ugyanis el volt szakadva a borítója. Hozzáteszem, még aznap rájöttem, de a város másik felén jártam eközben. Visszamentem, gyorsan belopóztam a boltba, láttam egy másik eladót, odaadtam a blokkot, kicserélte, és már tűztem is el a fenébe... Azóta nem találkoztam azzal az eladóval. Pontosabban láttam, hogy épp benn van, de hülye lettem volna bevánszorogni e kínkamrába. Tegnap is voltam pont ebben a Libriben, de szerencsére sikerült kifogni egy másik eladót, aki rendes volt. Természetesen most is ajándékkártyával fizettem, és még mindig van rajta, egy most már nevetségesen nem kerek értékű pénzösszeg...

Senkinek nem kívánok ilyesféle eladót! NE, NE!

2. Gyanús-figyelő

Ez a fajta eladó a másik nagy könyvesboltban bukkant rám, egy vidéki Alexandrában. Szia anya, elmegyek az Alexandrába, nem tudom meddig leszek ott, de csak szétnézek - köszöntem el. Ám mégis hamar visszatértem szülőanyámhoz :-) Na, de miért? Lássuk!

Az az Alexandra...

Bementem a könyvesboltba. Miután még sosem jártam ebben a boltban, nem tudtam merre vannak az engem érdeklő kategóriák, ezért szép lassan bejártam az egész üzletet (nagy volt, szóval eltartott volna egy darabig...). Mindent szép lassan átnéztem: ezotéria, ismeretterjesztő, gyerekkönyv, borászat, sport, foci, testedzés, fizika, fizika hülyéknek, hogyan legyünk kedvesek? - jó értettem a sokféle sors-féle célzást, majd végre megtaláltam a nyelvi és történelmi könyveket. Megálltam a francia könyveknél (amik közül azóta se vettem egyet sem - hisz széjjel stresszelem magam, hátha rosszat veszek), és szép lassan majdnem mindet átnéztem. Közben észrevettem, hogy bámul egy eladó. Már majdnem odajött hozzám, de én arrébb álltam, megnéztem a történelmes könyveket. Emberi hiba, hogy tegyük fel VIII. Henrik és I. Erzsébet között fokozatosan fel-felpillantgattam, és mit látnak szemeim? Na mit? Hát azt, hogy az eladó áll, könyvvel a kezében és néz. Megijedtem, és újra továbbálltam. Agatha Christie-k, na nézzük mi nincs meg, vajon melyik olyan sikeres, hogy... És néz. Bámul rád, közeledik. Ekkor fogtam Poirot-t, és letettem. Elindultam a kijárat felé, követett, a sarkamban volt, de szerencsére gyorsan kiértem... Többet vissza se néztem, vissza se mentem. Részese voltam egy szépirofalmi üldözésnek... Ilyet se kívánok senkinek.

3. A normál eladó

Ritka.

Mai számunkba sajnos csak ennyi fért bele, de hamarosan következik az Út Németországba II., további 3-árnyalatok, amikben garantálni tudom, hogy nem három árnyalatot mutatok be, hanem többet, vagy kevesebbet, s még sok olyan különleges poszt, ami elzavarja a külföldieket, s végre olyan olvasóim lesznek, akik beszélik ezt a nagyszerű, szép hanglejtésű, frappáns és rohadt nehéz nyelvet. :-)

A következő rész tartalmából:
Alessandro titka, miszerint Don Flamingo eltitkolt gyermeke egy spanyol ajkú cselédtől, nevezett Sonia-tól, teljesen felforgatja a Corason család történetét. Közben újra központi szerepbe kerül Riccardo és Isabella házassága, ugyanis az is kiderül, hogy Riccardo régen a spanyol titkosszolgálat embere volt, de titkát megtartotta magának. Isabella elbizonytalanodik, vajon tényleg megbízhat-e férjében, hallgasson-e bátyja, Carlos ellenző szavaira, s hagyja ott, vagy gondoljon arra a sok szép emlékre, arra a két hétre, amit még vőlegényével töltött együtt Mallorcán. Kiderül(hetne, de nem fog) legközelebb...

A biztonsági őrök 3 árnyalata

A szürkének, a szabadságnak, a nem jut eszembe mi a harmadik pornós dolog és az orvosnál való unalom ötven árnyalata (utóbbi az enyém: link). És most eljött, végre, végre, végre!!!! húú!!! a biztonsági őrök 50 árnyalata!!!

   Tisztelt Blogszerző, Honfitársam,

   Magyarország Alaptörvényének XVIIMXOSLOEXXIII. 4 és 6/8-ik paragrafusa alapján a rezsicsökkentés a blogok árnyalati oldalát is érinti, ezért 2014. január 1-jétől csakis 3 árnyalata lehet ezeknek.

       Sok puszi,
   Magyarország kormánya

Hát, akkor most csak a biztonsági őrök 3 árnyalatát mutathatom be - sajnálom :-(

A biztonsági őr elnevezés sok mindent elárul a hivatásáról. Biztosak lehetünk abban, hogy nem virágot árul, másodállásban nem óvóbácsi, nem könyvet ír a rég elvesztett románcokról, nem használhatatlan Trabantokat szerel, hanem őrzi a biztonságot. Ez az alapfeladata. Sokan persze nem tesznek így. Mármint akiknek ez a feladata. Más természetes, hogy nem tesz így, hisz a virágot áruló sem a biztonságot őrzi, a Trabant... mindegy, szerintem értitek. Szóval vannak olyan biztonsági őrök, akik őrzik a rendet, tényleg koncentrálnak az ügyfelekre, vevőkre, észreveszik a lopást, ha valaki bűnt akar elkövetni, egyből kiszúrják. Ezek a biztonság őrei. De vannak, akik csak lazsálnak, nem tesznek semmit, végignézik a lopást, a kiabálást, bármit. Neki mindegy... Több féle van, ebből ötve.. hármat sorolnék fel - engedelmetekkel... :-)

1. A vérprofi.
előfordulás: ritka - szinte nincs is
helyszínek: bevásárlóközpontok.
röhejesség: nem mersz ránézni, de magadban szakadsz a röhögéstől - de mégis FÉLSZ... rettegsz.
példaeset:

Nem így nézett ki, nem ő az :-)

Az Auchan-ban láttam a biztonság őreinek gyöngyszemét, a védelem angyalát, aki nem a férfi nemet képviseli, hanem a nőit. Ha valaki látta, ismeri, vagy tudja, hogy eljön érte és megveri, az elismeri, hogy ő tényleg egy vérprofi őrző-védő. Igazából nem a legszebb teremtés, de gonosz angyalnak megfelelő. Úgy képzeljük el, hogy alacsony, nem annyira testes, de nem is vékony, van egy nagy anyajegye és gyilkos szempárok tépdesik jóságunkat... Ő a bejáratnál állt (csak egy van), és négy fele nézett, a bejárat, a pénztárak, az egészségügyi rész és a bevásárlóközpont közepe felé. Behajolt, pislogás nélkül nézett előre, a bejárat felé. Rémisztő volt, de mégis tudott meglepetést okozni: mint egy vérbeli katona, 3-5 perc után 90 fokos fordulatot vett balra, s folytatta a nézést. Volt szerencsém átélni ezt a pillanatot - nem kívánom senkinek. Eltelt megint 3-5 perc, és megint 90 fokos fordulat. Most látja, hogy mi történik a könyveknél, filmeknél. Aztán mikor jól megnézte, ránéz a pénztárakra: ott a rabló! Nagyon durva. Hozzá hasonló aligha van, nő legalábbis biztos nincs (nem beszólás :-) ), őt az Auchan-ban már nem látni, szerintem (mint tök egyértelmű eset), már a CIA-nak dolgozik... Ijesztő. De vérprofi.

2. A jó napot-figura
előfordulás: növekvő számban
helyszínek: könyvesboltok, számítástechnikai és elektronikai üzletek
röhejesség: nincs
példaeset:
Egy Libri Könyvesboltban találtam rá először a kettes típusú őrre. Ahogy átlépsz a küszöbön, máris köszön neked. Ez még nem is probléma, mert így kívánja az illem (Ámen.), de ahogy teszik, az már zavaró: hangosan, szinte rád kiabálnak, JÓ NAPOT!!! te meg már nem bírsz visszaköszönni. Elköszönésnél ugyanez. Ez a típus követ téged, nézi, hogy mit csinálsz, és zavarban vagy. De még zavaróbb, ha oda kell hozzá menned, mert tegyük fel van nálad egy másik könyv, amit korábban vettél. Először is természetesen köszönt neked, mikor beléptél a boltba. Mikor odaállítasz hozzá, újra rád kiabál, majd megkérdezi, miben segíthet. Elmondod: akkor mintha jogosítványt, forgalmi engedélyt kérni, kéri a könyvet, a bizonylatot, az indokló okiratot, a könyvjelzőt, a mindent. Szerencsére a könyvem (ami egy kötelező olvasmány volt amúgy) kissé sárgás volt, régi kiadás és ugye tudjuk, hogy A LIBRI JOBBAN TELJESÍT, már csak szép kiadású könyveket rak ki a polcokra. Ha végül elenged, továbbmehetsz, ugyanúgy néz, követ, majd rád kiabálva búcsút int...

3. A felfedhetetlen
előfordulás: sok
helyszínek: valahol - épp erről szól az egész
röhejesség: 200%
példaeset:
A felfedhetetlenek azért felfedhetetlenek, mert nem tudod, mit őriznek. Főleg, ha kint áll az utcán, mindig másik részén. Ekkor tényleg nem tudod, hogy most az utcát védi, vagy a boltot, de csak 100 méterről sasolja, hogy kiment-e már a tolvaj, hogy 2 km múlva elérhesse? Érthetetlen számomra. Nálunk itt van egy ilyen biztonsági őr, ing-nyakkendő, néha zakó, kopasz fej - tipikus biztonsági őr-figura. De hogy mire van, azt nem tudja senki a környéken. Elhaladva mellette, sok párbeszédet hallottam. "Valaki megkérdezte, hogy mit állok itt. Ilyet..." vissza kellett volna fordulnom, és nekem is meg kellett volna kérdenem erről a fontos ügyről, de nem tettem. "Mit állsz itt?" is volt már, de az egyik kedvencem az volt, mikor valakinek mondta, hogy "Itt állok 500.000 forinttal a zsebemben." Aha! Pedig nincs is a közelben bank, vajon kinek dolgozik? A Donnak? A kormánynak? Ellenzéknek? FBI-nak? Ki tudja. Legutóbb olyat hallottam, hogy új barátaival arról beszélgetett, hogy ő nem szív, nem dohányzik, nem piál. És akkor eszembe jutott egy Gandhi-bölcsésseggel egyenrangú tanítás: őt tisztelned, nem tesztelned kell. Á----men. És azóta csak nézek rá, a kopasz buksikája, és azon gondolkodom, hogy fogalmam sincs, mi a fenéért állsz itt már lassan 3 éve, de tisztellek, mert még mindig itt vagy.

Na jó, most az egyszer szegjük meg a törvényt, legyen 4. Ha Paksot bővítik, bővítek én is :-)

4. A biztonságtalansági őr
előfordulás: rengeteg
helyszínek: bárhol
röhejesség: inkább csak nevetséges, hogy ilyen is van még - de még mennyi
példaeset:
Egy ruhaüzletben állva láttam meg a biztonsági őrök ezen "típusát". Kezében telefon, rajta Angry Birds-szel játszik. Közben a ruhaállványra támaszkodik, az odaigyekvő vásárlótól eltakarja a termékeket. Egyszer odament egy nő, hogy levenné azt a ruhát, kérem, nem érem el. Erre nagy duzzogva, szemét felhúzva - jelzésként -, elrakta telefonját, levette a ruhát, majd fogta és visszaállt játszani. Na, ebből a fajtából rengeteg van. Akik igazából nem is tudom, miért és hogy lesznek biztonsági őrök? Itt tartunk, hogy már nincs biztonság.

Mindegy, csak ennyit akartam.

Hamarosan folytatódik a 3-árnyalat sorozat...

Addig is:

A következő rész tartalmából:
Don Flamingo meghalt. Dottore Martini mérgezéssel elkövetett gyilkosságot tár a Corason család elé. Maria nagyi megkéri Alessandro-t, az ügyvédet, hogy segítsen kideríteni, mi és miért történt. A család többi tagja is várva várja az ügyvédet: tudni akarják, hogyan rendelkezett a Don. Vajon mi sül ki ebből az egészből, ki a gyilkos, miért tette, és mi Alessandro titka? Hamarosan (sem) tudjuk meg...

Úszómonológok

A sport jó is meg nem is. Jó, mert hasznos - mondják -, rossz, mert időt vesz el. Ha belegondol még a legnagyobb sportkirály is abba, hogy 40 perc futás alatt milyen hőstetteket vihetett volna véghez, vagy 1,5 óra úszás után hány oldalt olvasott volna el szeretett könyvéből, akkor azért leeshet a tantusz. Persze minden relatív, mert tegyük fel, hogy nem vagyunk szuperhősök, nem tudunk megakadályozni egy bankrobbantást, egy nemzeti dohánybolt-rablást, vagy a nyugdíj elúszását (tök átlagos, mindennapi esetek...). De az is viszonylagossá teszi ezt az egész szituációt, hogy mi van, ha valaki nem szeret olvasni? Az már más gond, egy szörnyű nagy gond. Vannak sportok, amelyek alatt csak koncentrálni kell, tényleg oda kell figyelni, nem szabad kislányok gondolatával elterelni figyelmünket arról, hogy "basszus, rossz irányba evezek", "miért rúgtam most öngólt?", vagy "ja, a vízilabdát nem a víz alatt kell játszani, fuldoklás közepette"...

- Tipikus problémák :-)

De például vegyük a futást, vagy az úszást, nem kell egyiknél se kell annyira koncentrálni, hisz nem kell mondogatni, hogy bal láb, jobb láb, bal láb..., mert ennél fennáll a megőrülés veszélye - a 21. század során igen gyakori a futás közbeni lépésszámolás-zavar, más néven a runocalculatia - ha így ismerősebb :-)

A másik eset az úszás. Mit teszünk úszás közben? Ezzel foglalkozik, az

Úszómonológok

avagy mire gondolunk úszás közben?

1. A profi
A profi úszó fejében csak egy dolog jár:
"...jobban kell teljesítenem, nekem kell lennem a legjobbnak. Nem! Én vagyok a legjobb, a legjobbak legjobbabakkaikbai, mindegy, szóval a lényeg, hogy a legjobb vagyok. Á, most gyorsabban úszok, és akkor első leszek, a legjobb... A cél a győzelem, az, hogy gyorsabb legyek, az első, a legjobb. Csakis a legjobb lehetek, a legjobb..."
Ez ugye elég unalmasan hangzik, sőt eléggé ismétli önmagát, de hisz hogy tudna az úszásra és az elmélkedésre is koncentrálni?

2. A számológép
Van olyan ember, aki tényleg ki tudja kapcsolni az agyát egy sport közben, nem elmélkedik a következő napon, a házi feladaton, vagy hasonló eseteken. Az ilyen ember, "a számológép" csak azt számolja, hogy mennyit úszott.
"...1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ... 81. 82. ... 99. 100."
Ehhez száz százalékos koncentráció kell - ami nekem például nincs meg. Az úszások elején (eleinte) elkezdtem számolni, de eléggé monoton lett, mert rossz volt hallgatni belső hangom, hogy most akkor számolom: 1, 2, 3, 5, ja nem, 4. Vagy kettő? Nem, ez a második. Kettő. Három. Három. Vagy az előbbi volt a három, vagy ez már a hetedik? Nem tudom, mindegy, legyen 6. Azt még el is hiszem magamról. Nehogy már ilyen rossz legyen a memóriám. Hol is tartottam?

Na, ez vagyok én. Nem vagyok képes kikapcsolni, és arra koncentrálni, hogy 1 órán keresztül hány hosszt, hány métert úsztam le. Aztán jön a párbeszéd:
- Na, mennyit úsztál?
- Nem tudom, várj, te mennyit is?
- 80-at.
- Akkor vonj le belőle tízet és az összesen igénybe vett idő gyökének gyökét, azt kerekítsd egész számra, és vond le azt is, azt meg...
- Mindegy, annyira nem érdekel...

Bár nem tudom, hogy mennyire gyakori az ilyen beszélgetés, s nem hiszem, hogy az alábbi képletet olyan sokan használnák.

Egyértelmű ez a képlet, nemde? :-)

3. A... én :-)

Valószínűleg ez lenne a helyes:
Víz alatti gondolkodás: semmi :-)
(Igen, nagy angolosok, a képen tudom, hogy nem ez
van leírva.., nem vagyok béna.)

Sejthető, hogy ki erre, a 3. típusra a megfelelő példa. De ha valaki nem jött volna rá, akkor igen, ÉN. :-) Szóval ez a technika, úszás közepette lezajló gondolatmenet eléggé bonyolult, főleg hogy főképp saját magam keverem össze gondolataimat, s a végén nem tudok belőle kigabalyodni. Hú, ennek a megfogalmazása eltartott egy darabig...

Úszás közben mindig mepróbálom alkalmazni a 2-es technikát, elkezdem számolni a hosszokat, köröket, métereket, de a végén esélytelen, hogy válaszolni tudjak arra a kérdésre, hogy mennyit úsztam.

Ilyenkor több gondolatmenet végigfut az agyamon:

   "Na, szóval akkor tanulni kellene a töri dogára. De most épp a medencében vagyok, nem tudom elővenni a törikönyvet. Mindegy, attól még megpróbálom. Szóval II. József magyar király... Ó, már megvan 3 hossz... szóval, hol is tartottam? II. József 1780-tól 90-ig uralkodott, másnéven kalapos király. Bár ezt úgyse fogja kérdezni, hisz nem volt benne a tankönyvbe sem. Bár az a tankönyv nem olyan jó, hisz alig van benne valami. Néha berak valami plusz nevet, s nem is fogalmaz jól... Na, meg tele van helyesírási hibákkal. Kibontakoztása, kanonokokok, az már hosszú... Hol tart ez a világ, hol tart Magyarország? Hogy teljesít jobban... nem tudom, bár már ráférne egy kis változás. Nem akkora, amivel visszajönne az, ami előtte volt. Változik minden, az ország, a politika, az élet, a barátok. Jaj, tényleg beszélnem kell a tanárnővel, melyikkel is, ja a tesitanárral*. Ha persze meghallgat, mikor is lesz tesi? Ja, magyar után. Tényleg, meg kellene tanulni a Vörös Rébéket**, hogy is van, Vörös Rébék általment a... Hé, ez a nő majdnem belém jött, de bunkó. Tudjon már normálisan előzni. Ez egy uszoda, nem csak a saját lubickolására alkalmas medencéje. Komolyan, ezek a mai emberek... annyira tapintatlanok, köszönni se köszönnek, nem itt, az uszodában, hanem bárhol... ja, az ellenőr is miközben rohannék a 105-öshöz, megállít, hogy fordítsam meg a diákom***, hogy megnézhesse, hogy érvényes-e tanév. tényleg, felragasztották már, nem emlékszem, bár nem szólt rám az ellenőr. Mindegy, akkor... Jaj, hol is tartottam. Tényleg, szóval Mária Terézia ezerhétszáz... vagy nem itt tartottam? előbb magyar van, vagy töri? inkább magyar, vagy töri, ma milyen nap is van, január 14. Január, és semmi hó - sehol. Majd márciusban, vagy idén már áprilisra tolódik, s akkor úgy járok, mint tavaly, elmarad az út... tényleg Olaszország... jó volt, bár azért több kétség is volt, a pápa, aki olyan cuki, ja nem, bocsánat, ő szent! Ámen. De Erzsébet királynőt nem előzheti le... apropó előzés, KRESZ-re is tanulni kéne. Hát de mikor? most nem tudok, mert magyarra és törire kell tanulni. Akkor holnap. De akkor meg matekdoga... hátha múlik rajta valami... hú, ez nem valami helyes magyar, akkor mégis nyelvtanra kellene tanulni, ja nem, irodalomra, elfeljtettem, Mi? Hol tartok? Ki? Mi? Hány? Miért?...

Szóval II. József..."

Na, remélem elég zavaros gondolatmenetet vezettem le, már csak az a nagy pszichológiai probléma, vagy micsoda, hogy ez tényleg így zajlik le. 600 dolog eszembe jut, de legalább egyiket sem fejezem be. Logikus!

És akkor más vizekre evezünk :-) haha, szóvicc...

4. Úszók, akik nem mi vagyunk (KIEGÉSZÍTŐ OLVASMÁNY)
Kik úsznak?
Fiatalok.
Idősek.
Férfiak.
Nők.
Mindenki.
Mindenki úszik, de mindenki másképp. A legviccesebbek azok, akik elindulnak, a felén leállnak, "lesétálják", s aztán kimásznak a vízből, hogy hú, ennyi sport elég mára... 

Nézem, hogy a mögöttem úszó hölgy még el se indult, de máris leelőzött. Hogy csinálta? Szupervómen? Nem, nem, biztos nem. Aztán rájövök, hogy csak félpályán át úszott. Ja, így könnyű. Nem bántom őket, aranyosak, csak egy ilyen én-féle gondolatmenet után még jobban összezavarják az embert.

A zuhanyzókról nem mondanék semmit, a bácsikákról, mert... hagyjuk...

A következő rész tartalmából:
A Corason család megpróbált összetartani, összefogni Don Flamingo balesete után, de Camilla és Franco (Don Flamingo fia és mostohaanyja) nem akarnak kibékülni. Végül váratlan esemény szakítja közbe az eddigi viszályokat: feltűnik az elfeledett Corason-fiú, Roberto. Kétes érzelmeket vált ki családtagjaitól, de többségében jó benyomást tesz, ugyanis kiderül, hogy milliomos.. Vajon mi lesz Don Flamingo sorsa, mi lesz Roberto beilleszkedésével?  Természetesen ugyanúgy nem derül ki a 171. bejegyzésből.