Boldog karácsonytól - C Рождеством-ig

Újra itt a karácsony, idén először :-) Másfél év távlatában sok országból látogatták már meg a honlapot (www.zalunia.blogspot.com), nem is tudva - szerintem -, hogy miről is
szól. De ettől függetlenül jó látni azt, hogy még az orosz Trollfészről is van néhány látogató, s a szomszédos országok látogatói is meghaladták a negyvenet.

Bennem van a tudat, hogy az olvasók 1/3-a egy szót sem ért az egész halandzsámból, de én se az övéikből. Szóval meg van közözzünk a kapocs, a barátság, a szeretet, a karácsony érzése. :-) Ezt szebben le se lehetett volna vezetni.

Miről is szól a karácsony? Hogy együtt legyen a család, a barátok, szeressük szeretteinket, kicsit ne utáljuk utáltjainkat (?), próbáljunk megbocsátani, és próbáljuk meg kitalálni, mit kér gyermekünk, barátunk, főnökünk (előléptetést remélve, példának gyanánt). Ez viszont - mármint az ajándékozás - nagyon nehéz manapság, ugyanis rengeteg lehetőség van, s ki tudja, hogy most ennek a valaminek melyik típusának az altípusát szereti, s melyiket nem. Kezdjük el korosztályokra bontva:

Mit vegyünk a kicsiknek?
Bármit. Az 1-3 éves korosztálynak még könnyen lehet ruhát, cumit, játékot venni, nem kérdezhetjük meg, hogy mit akar, hisz nem tud még beszélni a csecsemő. És ők többnyire örülnek már annak is, ha foglalkozunk velük. Tőle viszont nem fogunk ajándékot kapni, bár ez természetes.

Mit vegyünk a kicsit nagyobbaknak?
Vannak, akik megsértődnek, ha nem kapnak ajándékot egy 3-8 éves korú gyerektől. A mi családunkban ilyen eset nem szokott előfordulni. De hogy mit vegyünk neki az már macerásabb, ugyanis ekkor már vannak ötletei, gondolatai, hogy mit is hozzon a Jézuska. Épp ez a gond: Mit kérsz karácsonyra, kicsi Ernő? Megírtam a Jézuskának. Na, ekkor mit tegyünk. Fedjük fel az igazságot, vagy inkább kutassuk át a lakást a levélért. Akkor könnyebb, ha drága egyetlen gyermekünk nekünk adja oda a levelet, hogy mi adjuk át a Jézuskának. És akkor gond egy szál se. Maximum az lehet még gond, hogy ennek a korosztálynak a legdrágább dolgok tetszenek. Amiről persze nem ők tehetnek, hisz egy bicikli is drága, egy ilyen-olyan kocsi (nem igazi) is sokba kerül, a LEGO-ról meg ne is beszéljünk! Ha az én koromban - jaj, mikor is volt az már, 199... - is drága volt, most meg az árak a fellegekben. És akkor a gyerek csak egy dolgot kap, de drágát. De viszont a kis Pityuka nem tudja, hogy az 40.000 forintba kerül, így nem érti, miért nem kapott mellé még ilyen házat, meg hasonlót. Hogy mennyibe kerül például egy Barbie, vagy hasonló, nem tudom, fiú vagyok, nincs lányom, nem szoktam senkinek hasonlókat vásárolni. De amik a tévében vannak, még néha a kereskedelmi csatornákon is, elborzadok. Van ez a Monster High Barbie. Ez most komoly? Zombi barbi? Hova süllyedtünk? A SPAR-ban is Angry Birds-ös römikártya, mellette Monster High-os UNO. Mellesleg minden gyerekes ruhán, játékon ez a kettő ikonikus mese van, az Angry Birds meg a zombibabák.
Szörnyű! - nem az Angry Birds, az ugyanis király, kivéve a ... mindegy, erről majd talán máskor beszélek.

Mit vegyünk a tinédzsereknek?
Amit akarnak. Van, aki mindennek örül, ekkor vagyunk nyerő pozícióban. Van, aki szereti a meglepetéseket, és ténylegesen örül neki, nem csak akkor hordja, használja, ha ott van az ajándékot adó személy. De van olyan is, akinek halvány lila gőze sincs arról, hogy mit kapjon akár szülinapra, akár karácsonyra. Természetesen én ebbe a csoportba tartozom. Én nem vagyok egyszerű eset, az emberek az arcukat kaparják, hogy mit vegyenek nekem. A család még adhat pénzt, de a barátok - az már ciki... Minden eseményre (névnap, szülinap, karácsony) összeállítok Word-ben egy listát, hogy mit is szeretnék. Tele van a gépen karacsony.doc, szulinap2013.doc, nevnap2012.ppt, karacsony2012.xls fájlokkal, amik írása úgy kezdődik, hogy megvan egy táblázat, Power Point-ban kb. 10 dia és... a következő lépés, az ötletek beírása késlekedik. Mit hozzon a Jézuska? Mit kérek szülinapomra? Névnapi ajándék? Aztán rájövök, hogy mindenem megvan, hülyeséget meg nem akarok kérni. Á, tetszik ez a könyv... de úgyse fogom elolvasni soha. - bár erre vannak az aukciós portálok...
Idén is nehéz volt, de több csoportba osztottam az ajándékokat:

• tényleges ajándékötletek
• ajándékkártyák
• témák

A témák kategóriában csak címszavak szoktak szerepelni, hogy mi is érdekel. A tényleges ajándékötletek (max. 5-6) közül meg valószínűleg mindent megkapom, nincs meg a meglepetés érzése. Max. az, hogy kitől kapod, meg mennyit költ rád. Hiányolom a kreativitást, azt várnám, hogy figyeljék, hátha évközben kikotyogok valamit, s akkor azt meg lehetne valósítani. Ehelyett: írd össze a listát. 7 napot kapsz... Sokkal vidámabb, barátságosabb...

Mit vegyünk a felnőtteknek?

Őnekik is mindegy, vegyünk recepteskönyvet, könyvet, bögrét vagy hasonlót. Bögrét nekem, nekünk ne, mert így is rengeteg van...!!!

Mit vegyünk az idősebbeknek?

Az idősebbek sokszor azt mondják, hogy nem kell semmi, nincs semmire szükségük. De ha mégsem veszünk semmit, akkor azért ne lepődjünk meg a csipkelődéseken. Vegyünk valamit!

És akkor most jönnek a KÜLÖNLEGES TÉMÁK!!!

Húúúúúúúú!

1. Dezodorok, tusfürdők vásárlása

1.1 Családtagnak, rokonnak

Családtól nem gáz, hogy ha tusfürdőt, dezodort kapsz, hisz arra mindig van szükség, ha meg nagyon márkásat is vesz, akkor még tényleg semmi ok az aggodalomra.

1.2 Barátoktól

Ha egy barátodtól, osztálytársadtól kapsz ilyet, akkor nem lehet nagyon másra spekulálni, minthogy büdösnek tart. Még ha nem is azért vette, mert van kifogása, megindokolja, alátámasztja bíróságon, akkor sem hihetsz mást. Ne sértődj meg, mert valószínűleg jót akar. Ne akadj ki rá! Csak maximum 2 napig.

Karácsonyfánk az osztályban :-)

1.3 Személyes

Személy szerint én baráttól, osztálytárstól még nem kaptam célzást arra, hogy szagom van, ugyanis nincs. Jóillatú, ápolt fiatalember hölgyet keres, aki :-) Nincs bajom. Családbaráttól már kaptam, de tőle szerintem nem azért, amúgy az csípi a hónom alját, szóval nem lett az enyém :-)

1.4 Hajzselé

Ha hajzselét kapsz, akkor...

1.4.1. Király vagy!

1.4.2. Szar a hajad, kezdj vele valamit!

2. Ajándékkönyvek

"Az ajándékkönyvet létrehozá az Úr..." hiba volt, ugyanis a kreativitás és barátság teljes hiányának beismerését mutatja. Főleg, ha olyat kapsz, hogy Szülinapod van. Komolyan? Ha nem kapok róla egy könyvet, eszembe se jut. Még jó, hogy kapok egy könyvet arról, hogy másoknak milyen volt a szülinapja, vagy milyen egy igazi szülinap, esetleg karácsony, amilyen a mienk sosem lehet... Szörnyű ajándék, felejtsétek el, még ha olcsó is!

3. Osztálykarácsonyok

3.1 A húzottadnak

Érdeklődj, mit is szeretne a húzott személy, kérdezd a barátait, ha ismered a családját, akkor őket. Ne döntsd random, és ne a saját érdekeidet nézd, hanem az övét.

3.2 Csere

Pisztoly és tejbevonós Mikulás :-)

Cseréltél már valaha? Én igen. Néhányszor. 7 év alatt legalább csak az utóbbi 2 évben 6 ember neve volt a kezemben :-) Nem szép dolog, de inkább cseréld el, minthogy gagyi, pocsék, bosszúajándékot vegyél neki, miközben lehet, hogy valaki pont őt akarta húzni. Érdeklődj, de finoman.

3.3 Ki húzott téged?

Jobb, ha nem tudod. Főleg, ha például olyan helyzetben vagy, mint én, hogy sejted mit kapsz, hisz nem olyan hosszú az ajándéklistád, legalább a húzód legyen meglepetés.

4. Karácsonyfa az osztályban

Nálunk műfenyő van, és undorítóan van feldíszítve, szóval sokkal szebb lenne, ha nem lenne. Van rajta december 6-án kapott tejbevonós Mikulás-csoki felszúrva, kulccsal kivágott papír fenyőfa, egy ajándékzacskó Mikulással, meg szemét. Ja, meg egy játékpisztoly. De az már más... :-)

Lehet, hogy folytatom még, de mára ennyi elég belőlem, s az ujjaim is elfáradtak, szóval, ha mégsem írnék, amire esély van, hisz aki ismer, ismer:

-- Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! --

Sablonszövegek karácsonyra

Boldog karácsonyt!
Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Boldog ünnepeket!

Boldog Újévet!
BÚÉK!
Sikerekben gazdag Újévet!

Ebben az időszakban sokszor kapunk ilyen üzeneteket, amelyek szövegén nem változtatunk, mindenkinek ugyanazt a szöveget küldjük el, mint ha futószalagon működne a karácsonyi és újévi üdvözlés. Köztük néhány nem is olyan kreatív, mint a kellemes, amiről nekem bemagyarázták, hogy a fürdővíz kellemes, s azóta irtózom ettől a szótól karácsony idején :-) A válasz, ha nem mi vagyunk elsők, akkor pedig az az anti-kreatív sablonszöveg a válasz, hogy: neked is vagy nektek is.

Ez így jó, és egyszerű, de én például még soha nem írtam senkinek azt, hogy legyen kellemes a karácsonya, vagy a nyelvtani hibáktól hemzsegő BÚÉK szöveget, amit - hozzáteszem - folytonosan BUÉK-nak írnak, miközben az Új az nem Uj, főleg, hogy az Újév az nem új év, nem is uj év, szóval hivatalosan csak BÚK-ot kellene írni az SMS-ben, de az meg ugye hülyén hangzik.

Próbáljunk belevinni egy kis örömet, kreativitást, humort, kedvességet belevinni a szövegbe, főleg, ha például csak facebookon írunk annyit, hogy Boldogat vagy Boldogot, ami teljesen érzelemmentes, és szörnyű! Olyan mintha azt írnánk, hogy Bakfitty csúnyább kifejezéssel. Ennél már csak a rövidítés a jobb, a Boldog Karit, vagy a BK, ami néhány év múlva már csak B lesz, és akkor már nem csak érzelem-, hanem betűmentes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Személy szerint én mindig hozzáteszem a nagyon szócskát, s az új esztendőhöz valami humort is belerakok, mint pl. Zalánnal teli, vagy hasonló. :-) Lehet, hogy gáz (jó, lehet finnyáskodni, beeee), de mégse egy B üzenet.

Ha valaki a tanárának ír, az se annyit írjon, hogy Boldog Újévet!, hanem tegyen hozzá egy kis pluszt, szólítsa meg, akár a nevén, akár tanárnőnek, vagy bárminek.

De személy szerint a boldogat / boldogot párostól vagyok a legjobban kiakadva, amiből csak is azt az egy információt sugalljuk az ünnepeltnek, hogy csak azért írtunk, mert a facebook írta, hogy szülinapod van, vagy csak azért, mert illik, nem azért mert tényleg ezt kívánod. Ha meg nem is ismered, akkor meg szerintem nem olyan fontos felköszönteni. Na, annál elég egy bevált boldog szülinapot :-) sablonszöveg.

Sablonosnak számít a Mikulás-sapka hordása is. Ugyanis, ha az van rajtad, s vérig unott arccal nézel a vásárlóra a SPAR-ban, ami szintén azt sugallja, hogy de utálom ezt a melót, és még ezt a gagyi sapkát is fel kellett vennem, akkor inkább ne vegye fel, mert ki hallott már kedvtelen Mikulásról?

Bár a Wikipédia, drága jó enciklopédiás barátunk ír Szent Miklós korábbi, titokzatos, rég elfeledett énjéről, Láncos Miklósról is:

"...a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett..."

Hát nem cuki a Láncos Miklós bácsi? :-)
Nem.

Hiszünk-e a Mikulásban?
Hiszünk-e a Jézuskában?
Magyarország alaptörvénye tiltja, hogy eláruljak bárminemű igazságot arról, léteznek-e, ki hozza az ajándékot, meg hasonlók, ugyanis a gyerekek még maradjanak egy ideig gyerekek! Mikor mondjuk el, meg ilyenek, ilyen kérdés biztos van a www.gyakorikerdesek.hu honlapon, mint minden másról is. :-)

B!

BK!

Boldog Karit!

Boldog Karácsonyt!

Nagyon Boldog Karácsonyt!

Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok!

Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Minden Kedves, Drága Olvasómnak!

Sok stressz és siker a showtime során

Nem tudom, hogy a Drága Olvasók közül hányan vezettek már valaha műsort, konferáltak-e már szalagavatón, karácsonyi koncerten, de üzenem, hogy csak az vágjon bele:

• aki türelmes
• bírja a stresszhelyzeteket
• sőt ne is legyen stresszes!
• alkalmazkodni tud a váratlan helyzetekhez
• minden nyelven tud
• ismeri azért, hogy kikről fog beszélni, ki is az a Kis Józsi, ki is az a Nagy József
• egyszer legalább átolvasta a szövegét
• nem lámpalázas
• és még sok más hasonló tulajdonsággal rendelkezik (ha valaki egy tesztoszteron szexuál állat - Tóth Gabi nyomán -, vagy csak random jóképű, az még sajnos nem elég. De jó kezdet!)

Ezek közül - természetesen nálam - néhány megvalósult, néhány pedig nem. Néhány nem is baj, hogy nem. De a jóképűről azért nem mondok le. Tényleg, legyen az embernek önbizalma és humorérzéke is, hogy ki tudjon vergődni egy rossz szituációból, elszólásból, s mindig tudjon a konferanszié rögtönözni, ha az utolsó pillanatban derül ki minden.

Idén drága konferansziétársammal egyetemben elvállaltam két műsor vezetését. Először csak az egyiket. Méghozzá egy szalagavatóét. Magamtól biztos, hogy nem vállaltam volna el, mert azért úgy gondoltam, hogy vannak mások is, akik tehetségesebbek nálam. Hozzáteszem, mikor erről beszéltem bárkinek, és kérdezték, hogy kire gondolsz? Arra már nem tudtam válaszolni, szóval rájöttem, hogy még is jó választás vagyok :-) És önbizalmam is van, mint látszik. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy a 11. évfolyamon engem választottak ki, hogy drága Zalán, legyen maga konferanszié. Oké. Legyek!

Útközben sokszor megbántam, mikor kiderültek olyan dolgok, hogy amikre mi gondoltunk (miközben nem is a konferansziék a főszervezők), az másnak eszébe se jutott, s kezdődött a sürgés-forgás, jajveszékelés. Ki adja át, köszönik-e, ki mond búcsúbeszédet, lesz-e korábbi osztályfőnök, kik a tánctanárok, mikor jönnek, kik jönnek, miért, meddig, hol? És akkor leesik az osztályoknak, hát erre mi nem is gondoltunk.

Persze biztos semmi idejük nem volt ezeken variálni, hisz csak az van ilyenkor az emberben, hogy csak ne rontsam el a táncot, csak ne én..., szóval érthető, nem szóltam egy rossz szót sem, minden tiszteletem valahányad része a táncosoké, akik betanulják, megtanulják, kitanulják, eltanu... ez már nem jó, szóval... előadják a táncukat a publikum előtt, akár sötétben, akár teljes fényben, mikor látják, hogy a drága jó nagymama sír-rí, hogy az ő kis unokája milyen ügyes - meghatódik a túlérzékeny ember.

Ha te írod a szöveged, az nem számít semmit, sőt az sem, hogy mikor írtad meg. Sokan fűznek hozzá, így is - úgy is. Egyik tanár, másik diák... Szalagavató-szöveget, sőt műsorvezetői szöveget sem olyan könnyű írni, ugyanis figyelni kell arra, hogy ne legyen unalmas, ne ismételjük magunkat, legyen a műsorvezetés nyelve változatos, néha csempésszünk bele valami újat, érdekesebben hangzó szöveget, s ne csak az szerepeljen benne, hogy Most pedig vagy A színpadon. De azért ne is nyugdíjas műsort alkossunk, hogy fáradjon fel, hosszú évek munkája, felkérem stb. És ha nagyon grammatikailag, magyartanárosan nézzük, akkor figyeljük meg, hogy alliterál-e szöveg, milyen benyomást kelt, de ne fedezzünk fel minden szó mögött egy csúnya kifejezést, beszólást. Gondoljunk úgy a szövegre, mint egy néző, aki csak annyit akar hallani, hogy na, most jön a kislányom, na, most jön a kedvencem... Nem a nyelvtani szabályok pontos betartása a legfontosabb :-)

Minden program legrosszabb, legfelháborítóbb, "legbeszólósabb" része a főpróba. Utáltam - mindkét program során. Vagy nem csinálsz semmit, unatkozol vagy pedig mindent rád akarnak sózni, mindenki téged szid le, ha nem úgy van, ahogy kellene, bár még nem tudni, hogy is kellene, hisz ezért van a főpróba!!! Főleg ha a műsorvezetőt szidják azért, hogy miért nincs bekapcsolva a fény ?!?! Más embert is le lehet ordítani, nem csak a konferálókat, akiknek nem kell érteniük a technikához. Bekapcsolni a mikrofont, kikapcsolni a mikrofont.

Bár ha a mikrofonnal is gondok vannak, na az már gond. A szalagavatónál a műsorvezető mellett a technikusok is bekapcsolják a mikrofont. De mi van, ha a konferanszié bekapcsolta, de a technikusok nem. Akkor ki a hibás? A technikusok. Kit néznek hülyének, amiért nem tud mikrofonba beszélni? A műsorvezetőt. Biztos jól néztem ki, mikor elkezdtem, hogy És most... és most... türelem, türelem, mindjárt bekapcsolják a mikrofonodat! ÉS MOST KÖVETKEZZÉK... De szerencsére a nézők elmosolyodnak, nevetnek, nem dobnak meg paradicsommal, mint a mesékben :-)

Jön-e ez az ember, vagy nem? Már színpadon vagy, épp tűzik az egyik embert, lesz korábbi osztályfőnök vagy nem? Gyorsan, mert ha lesz, mindjárt mondanám, de ha nem akkor, már továbbmennénk. Akkor van? Nem tudom. Tudd! Nincs. Oké. Ezt 30 másodperc alatt meg kell oldani. Sikerült végül! :-)

A keringő késik, mert még öltöznek a lányok, már bejelentettük, hogy jön a keringő. A nézők meg csak ülnek a helyükön és várnak. Na, most mi lesz? - kérdezi a nagymama a lányától, unokájára várva - hiába. Akkor jön az utasítás: Zalán, menj ki a színpadra és mond be, hogy: ... Közben a stressz közepette elfelejtettem, mit is kellene mondanom, kiállok, s elhangzik: A 12.C osztály keringője hamarosan... - hatásszünet - Érkezik. Nevetés, siker, visszamenet.

Nagyon figyeljünk arra is, hogyha kettő műsorvezető áll a színpadon, hogy ne vágjunk bele egymást szavába, mert az megbocsáthatatlan bűn. Ezért jó, ha azt is tudjuk, hogy mi a társunk szövege. Persze az is jó, ha a sajátunkat tudjuk, ami a 2. eseményen, a karácsonyi jótékonysági koncerten nem sikerült annyira, akkor láttam először a végleges szöveget, s abban is volt egypár hiba, nem Máté, hanem Bence, meg hasonlók.

Fontos, hogy:

• ne legyen csuklásod
• ne tüsszents
• ne húzogasd a nadrágod, zakód, inged - nyakkendőt igazgathatsz, az szerintem menő :-)
• ne csukoljon el a hangod, bírd szusszal, bírd kimondani a mondatot elejétől a végéig
• tagolva beszélj
• ne hadarj
• ne lassan
• ne így
• ne úgy

Könnyű betartani, nemde? :-)

A legfontosabb, hogy a következők ne látszanak rajtad:

• idegesség
• fázol
• meleged van

A legjobb ellenszer minden stressz ellen: a MOSOLY. Ez vezet a sikerhez, ahhoz, hogy a műsor végén tanár-diák egyaránt odamenjen hozzád, megköszönje, gratuláljon, s elkönyvelhesd, mint sikerélmény, s érezd azt, hogy Igen, megcsináltam. 

Miután vége a műsornak, döntsd:

1. Még egyszer!
2. Soha többet!

És lehet, hogy késik, nem működik ez meg az, de ha nem látszik kívülről, a néző nem látja, akkor semmi gond, csináld végig nyugodtan.

Ja, és tanuljunk meg könnyen, gyorsan nyakkendőt kötni! :-)

Az egészet zárd egy kedves, esetenként vicces zárszóval, amiben csak annyi a szöveged,
a viszontlátásra!

Babona(p) - a péntek 13.-a csúfságai

Mindenekelőtt...
Három féle ember létezik:
1. csoport: Akik félnek péntek 13.-ától
2. csoport: Akik nem félnek péntek 13.-ától
3. csoport: Akik azt se tudják, hogy miért kéne, vagy miért nem kéne félni ettől a naptól (ritka)

Személy szerint én nem vagyok egy babonás ember. Ha látok egy fekete macskát előttem átmenni, csak eszembe jut, hogy de cuki, meg hasonlók, nem forgok négyet így, hármat úgy, meg ilyenek... Nem hiszek a meteorológiai jóslatokban, hogy "ha é napon esik, fú', dörömböl az ég, akkó' ésni fog egész hóban." Hisz mint személtettem, ez elavult, régi, tradicionális, falusi mendemonda, ami csak azért született mert 1. nem volt facebook 2. nem volt tévé 3. nem volt a www.zalunia.blogspot.com :-) Egyik hiánya rosszabb, mint a másik...

De egy valamitől rettegek, az viszont pont ez a nap, hisz máskülönben nem írnék róla. Ha nem tudom a súrlódási tényező hivatalos jelének eredetét (fizika... beeee...), akkor nem fogok róla beszélni, amúgy logikus... Péntek tizenharmadika. Amióta a 3. csoport helyett az 1.-be tartozom (lásd fenn), rettegek ettől a naptól, ugyanis ekkor iratnak rohadt nehéz dolgozatokat, amik általában témazáró szintűek, félév-rontásban segédkeznek, vagy ekkor van valami nagy veszekedés, betegség, baj, baleset, késés, program-eltörlés vagy bármi más, akár kevésbé rossz,k akár sokkal rosszabb - ha például ezen a napon mindenki neked ront, és a tököd tele van mindenkivel, még azzal is, akiről úgy gondolod, hogy számíthatsz (számíthatnál)...

Egyszer volt szerencsés péntek tizenharmadikám, de az szuper volt :-) A mai nap is jónak indult, de eleve tudtam (hisz baj lett volna, ha nem), hogy matekból írok témazárót. Két órában (90 perc), ami arra spekulálja az embert, a diákot, hogy rohadt nehéz és rohadt hosszú lesz. Az is volt, és nem olyan jó, hogyha sorsdöntő (hányas leszel matekból?), vagy nagyon rossz eredményt von maga után. Már sok alkalommal írtam ebből a drága tantárgyból rosszat, nagyon rosszat, de most nem szeretnék :-) Ha már tesiből, esetleg fizikából úgyis rosszabb jegyet kapok (ami várható - szokásomhoz, sőt a tanár szokásához híven), akkor már nem jöhet egy matek rossz jegy...

Ejnye, hát ma se volt így olyan jó napon, de legalább nem olyan rossz, mint az eddigiek 90 százaléka, amikor legszívesebben a falba vertem volna a fejemet, vagy inkább ki se keltem volna az ágyból: Gyermekem hiányzik, mert nem akar szerencsétlen esetek résztvevője lenni a mai napon. Üdv, Szülő. Bp., 2013. 12. 13. PÉNTEK - nem mintha odaírná valaki, hogy milyen napon írta...

Na, mindegy, remélem nektek szerencsés szerencsétlen napotok volt. Sok szerencsét jövőre is!

Az arany apó és Goriot ember... vagy hogy is van?

   Kötelező olvasmányok. Vannak.
   Eddig még nincs is gond, de hogy ezeket el is kell olvasni, az már sok mai deáknak súlyos problémát jelent, vagy ezért mert lusta, vagy azért, mert elfoglalt, vagy pedig valami mindennél jobb kifogással áll elő - ami végül nem jön be, pl. egy tízkérdésesnél, hisz így is, úgy is KAPA!

   De valahogy meg kell ezekkel a regényekkel birkózni, ha meg akarunk felelni, és minden évfolyamot egyszer óhajtunk kijárni. Lehet, hogy sok a könyv, de legalább nem kevés. Ja, ez ugyanúgy nem jó, ugyanannyira benne vagy a csávában. Nincs menekvés! Végig kell csinálnod. A leghosszabb regényeket (a mai diákoknál ami 120 oldalnál több lapból áll, tartalomjegyzékkel együtt - nem mintha azt valaki a regény elolvasása után még hozzáolvasná) a jó diák és a rossz diák is egyaránt nyáron olvassa el pl. a Balatonon, a sütkérezés és lubickolás után, vagy otthon a géptől egy kicsit elszakadva a kanapén. Ezek azért elég ritkák, hisz neki a Balaton, a Riviéra, szóval nem fog olvasni, hisz NYARAL!, másik esetben meg aki gép előtt ül, az ott is marad, nem fog nekiállni olvasni. És ha még el is olvassa nyáron, elfelejti, nemhogy az apróságokat, vagy a történet továbbvitele szempontjából nem nagy fontossággal bíró részletkérdéseket... de az egész sztorit is... Már nem emlékszik Balzac Goriot apója és Jókai Az arany embere után, hogy most ki kicsoda, mit csinált, eszik-e vagy isszák? Esetleg melyik regényben szerepel? A főhőst, ha még ez is a regény címe, összekeverni már tehetségnek számít :-)

   10. vagy 11. évfolyamon viszont túl kell esni mind a kettőn, a Goriot apón és Az arany ember című ámulatba ejtő regényen is. Ha ezzel a két regénnyel találkozunk, vagy fussunk el, vagy szenvedjünk. Végül is jobb, hogy ha így szenvedsz, nem pedig ütöd magad egy párnával órákig - ami mellesleg nem is olyan hatásos, és egy idő után unalmassá válik, úgy mint ezeknek a szörnyen izgalmas regényeknek az olvasása.

Goriot apó
(a francia feldolgozásban,
aminek természetesen nincs
feliratos, vagy magyar
változata, ezért nem mindenki
tudja megnézni)

   A Balzac-regény rövid története: Eugéne de Rastignac segít a volt tésztagyáros Goriot apónak, hogy lányaival minden rendben legyen, mindenét feláldozná, közben beleszeret Delphine-be. Ennyi.

   Hát azért sejthetjük, hogy nem ennyi 500 oldal sztorija. Hisz a regény első 100 oldala csak részletezi, hogy Rastignac szeme színének eredete, ami az ősanyákhoz vezethető vissza, mert mikor... Durva... Bár nem ezt írja le, hisz az tényleg halálos sebet ejteni a Nyájas Olvasóban, de azért hasonló módon ír le minden szereplőt (természetesen nem 5, hanem kb. 15 szereplő van, mindenki főszerepet alakít) kívül, belül, alul, felül, balról, jobbról... Továbbá a penziót kívül, belül, közvéleményben, lakók szerint, Vauquerné szerint meg minden szempontból... Azt követően hamarosan rátér a sztorira, Vautrin-re, Goriot-ra, lányaira, s a végén mindenki happy end!... helyett szomorú. :-(

   Ez a regény nincs fejezetekre osztva, minden egyben van, Hányadik fejezetnél tartasz? Sehányadik. Tényleg, én is. Hú, de jó kommunikáció! Továbbá francia regény, szóval a nevek pontos kiejtésének megtanulása, rögzítése is hosszú órákba telik. Megjegyezni, hogy nem Eugén a főszereplő, hanem Özsen. Nem Goriot, hanem Gorió, és sok hasonló tévelygés a francia nyelv csodálatos világában :-)

   Röviden ennyit szólnék a Goriot apóról, ami 1-2 hónapba telt - na de úgy, hogy közbe feladtam :-)

   Többet szólnék inkább az arany emberről...
   Hisz maga Jókai is sokat szólt a Vaskapuról, a Dunáról, a szokásokról, Komáromról, a Habsburg Birodalom kormányzatairól, államszervezetéről, a Senki szigetének apró-cseprő dolgainak dolgairól, s azoknak is dolgairól! Ezt mind az olvasó örömére tette. Hát az olvasó nem örömmel tette.

Fapofáéek
(Az arany ember, film - 1962)

   Az arany ember egy nagyon hosszú, vontatott, izgalmas történet egy Timár Mihály nevű hajóbiztosról, aki félig legálisan eltulajdonítja egy haldokló török és lányának összes kincsét. Ezáltal gazdag lesz, kedves lesz mindenkivel, jótékonykodó őrangyallá változik. Ezt nem mindenki veszi jó néven, s azok meg is halnak. Beleszeret a gyönyörűen kiejthetetlen Tíméába, a török lányba. Mikor a lány újdonsült szülei, nevelőszülei, Brazovics Athanáz és Zófi mama megtudják, hogy alig hozott némi pénzt a házhoz - miközben eltartják, házi szolgálónak választják, de amilyen Tíméa jelleme, neki tökre mindegy, hogy mi van, ki mit csinál vele. Aztán beadják neki a sztorit, hogy hozzámegy egy őrnagyhoz, Kacsukához. Ő készülődik, pedig Kacsuka nem őt, hanem nevelőszülei lányát, Athalie-t fogja elvenni. Közbe Athanáz meghal, a család tönkremegy, Kacsuka nem veszi el a lányt - egyiket sem. De ekkor jön a GoldenMan, Timár Mihály Uram, aki megmenti a rászorulókat, s befogadja őket a saját házukba, amit megvett az árverésen, s Tíméának adta. Jó kis bonyolult szerződés lehetett. Aztán elveszi Timár Tíméát, de megbánja, mert a lány egy fapofa szobor, csak tiszteletből ment hozzá az Aranyemberhez.

   Timárnak vannak földje. Levetincen. Ezeket valamilyen kormányzó embertől vette Bécsben. Jókai itt leírja az Osztrák-Magyar Monarchia teljes államszervezetét, német nevekkel, következményekkel, feladatokkal, s ha valaki ezt tényleg elolvassa és meg is érti, nem pedig fogja és átlapoz 3 oldalt, akkor annak gratulálok. Aki ennyiből így, hipp-hopp megérti, tényleg emelem nem létező kalapom. Szóval ezekre a földekre jár le, meg a Balatoni Villájába. De! Mégsem! Ugyanis igazából egy lányhoz, Noémihez jár, a Senki szigetére (ne keresse senki a Google Maps-en!), akivel még akkor találkozott, mikor Komáromba tartott Tíméával, hogy elvigye a haldokló apa gyermekét új nevelőihez. Összeszűrik a levet Noémivel, miközben ő házas. Hatszázszor, ha nem többször elmondja, hogy ő tolvaj, tolvaj, tolvaj, tolvaj. Hú, a végén már ezt is átlapozod (mínusz 10 oldal)... De attól még szeretgetik egymást. De nem úgy! Azt a szeretgetést csak Noémi és édesanyja, Teréza között fedezhetjük fel, ugyanis a két nő, anya-lánya egyfolytában csókolgatják egymást, melyet Jókai Mór szenvedélyesen le is ír, hátha így több olvasója marad? Én nem tudom.

Tíméa (jobboldali) mindjárt elalszik
(Az arany ember, film - 1962)

   Ettől kezdve Timár Mihály cikázik Komárom és a Senki szigete között, néha Athalie-val, néha Noémi vőlegényével, Krisztyán Tódorral bajlódik. De megismerhetjük a regény továbbvitele szempontjából lényegtelen regéket innen-onnan, a Balatoni halakról, halászokról, a Duna partjain meghúzódó helyekről, hegyekről... Mindent, ami annyira nem fontos :-)

   A végén még gyilkosság is esedékes, de csak merénylet lesz belőle. Szóval nem akcióregény, nem thriller.

   A regény 1962-es filmváltozata viszont nem elég, ha esetleg tízkérdésest akarnak a diákkal íratni, ugyanis a film összenyomorítja ezt a rengeteg eseményt, és így egy katyvasz születik. Egyáltalán nem érthető, alig lehet kibogarászni, hogy ki kinek a kije. Mindenki fapofával csinálja végig a filmben, mindenki olyan fejet vág (kivéve Noémi), mintha épp aludni kívánkozna. Szörnyű! Majdnem két órát elvesz az életedből, ne nézd meg, ha nem muszáj!

   És akkor reménykedj, hogy egyszer vége lesz.
   Magyartanár előtt csak szépet és okosat! :-)
   Ha ezzel akarsz foglalkozni, ebből emelt érettségit teszel (mármint magyarból, nem az arany emberből), akkor viszont kötelezően tetsszen a könyv, imádd!

Menzaforradalom, avagy enni vagy nem enni

   Mindenek előtt tudni illik, hogy Magyarország jobban teljesít, ahogy ezt 5 méterenként látjuk, Budapestről kijövet az M5-ös autópályán pedig legalább hatszor elolvashatja a vidékre utazó jobban teljesítő magyar állampolgár, aki remélhetőleg családjával utazik, nem csak egy emberrel, akivel együtt él 20 éve, valamint gyerekeivel, hisz a parlament megmondta, hogy az nem család. Mintha úgy tudnák, hogy mi micsoda? Van erre könyvsorozat is, de abba szerint nincs még olyan szám, hogy Mi Micsoda! Jobban teljesítő országok Európában. Még... De most nem is erről fogok beszélni, hisz akkor egyáltalán nem alkalmazkodna a sztori magához a címhez.

   Ha valaki nagyon kutat, vagy pletykákat hall, akkor tudhatja, hogy hamarosan (2014. január 1.) bevezetik a menzareformot, amiben meghatározzák heti darabszámra, vagy 10 napra előre, hogy legalább és legfeljebb hány napon, és mit ehet a diák, továbbá azt, hogy milyen gyakran, de az is előfordul, hogy valamilyen kedvelt ételt betiltanak. Ez nem tetszik azoknak a diákoknak, akik már tudnak erről, ez a M.A.Z. által elnevezett...

MENZAFORRADALOM

avagy enni vagy nem enni

   Sok gyermek eszik a menzán. Van ahol meg van szabva, hogy mikor mehet, van ahol nem. Van ahol reggeli, ebéd, uzsonna is van, van ahol csak ebéd. Van ahol kapsz tálcát, van ahol nem. Van ahol szépen tálalják, van ahol eléd hajítják, úgy hogy a fele kimegy a tálból. Ahány iskola, annyi menza-szokás. Néha a jobb iskolákról hihetnénk azt, hogy akkor a kiszolgálás is iskolához méltó, de ebben néha-néha csalódnunk kell. De ez nem része a menzaforradalomnak. Eddig csak ezek lehettek problémák, de januártól már az is meg lesz szabva, hogy mit ehetsz, mit nem ehetsz, és ha ehetsz is valamit, mennyit.

   A tipikus menzakaják, mint az erőleves, a rántott hal, a rántott hús, a piskótaszelet csokiöntettel, vagy a szilvásgombóc, már a múlt lesz - hamarosan. Nem mindegyik, de például azoktól az ételektől, amit mindenki szeret (legalábbis a többség - 90%), el kell búcsúznunk. A két ikonikus menzakajától, köztük a rántott hústól, ami túl olajos, túl ilyen meg olyan, nem felel meg a menza rendeletnek. Pontosabban ettől nem kell elbúcsúznunk, csak kevésbé lesz finom, inkább egészséges! De a tényleg "igazi menzakajától" is örökre elbúcsúzhatunk, az iskolai étkeztetés királyától, a piskótaszelettől, amire vagy kevés vagy sok csokiöntet kerül... R.I.P.

Piskótaszelet csokiöntettel,
a menzák királya
(U 2013)

   Hogy melyik korosztály (bölcsödétől gimnáziumig), hány napon (10 napos időtartományban), hányszor ehet (minimumtól maximumig) és mit, a drága parlament meghatározta (ITT). Fehérjéből, szénhidrátból stb. mennyit ehetnek a gyerekek és hányszor? Ezt ők eldöntötték. Nagyon egészséges menzakajákra számíthatnak a jövő tanoncai, egyfolytában gyümölcsöt fogunk / fognak kapni, és ha belegondolunk a gyümölcsök állapotába (félig rohadt alma), akkor inkább úgy döntünk, hogy köszönöm, inkább nem eszem. Több lesz a zöldséges kaja is, és azért, ha az embereknek lenne egy kis esze, rájönne, hogy a diákok többsége nem annyira kedveli a tökfőzeléket, kelbimbós levest, paradicsomos káposztát és hasonlókat, s ott fogják hagyni, s ugyanúgy megy a kukába. Mert ugye ez volt a gond, hogy változásra van szükség, mert a kaja fele a kukában landol. És most mi lesz? Biztos van egy nevelő célzata, hogy majd akkor megszereti!, de ez nem így megy. Szerintem. Ha szereti, szereti. Ha nem, nem! Persze olyan egészséges kaják, mint a rántott párizsi, megmarad.

   Továbbá korlátozták a tejföl használatát is, mert hogy tejföl = rossz = bajok = betegség = nem jár iskolába a gyerek = munkanélküliség = csőd vagy most komolyan nem tudom, milyen gondolatmenet van a politikusok fejében, mert ha tényleg ez, akkor nem tudok mit mondani.

   Nem a kaják minőségén, hanem az itteni kiszolgálás minőségén kellene javítani, hogy ne csak odadobja azt a húst a tányérra, vagy ne úgy tegyen porcukrot a konyhás néni a szilvás gombócra, hogy a 4 gombóc a tányér oldalán van, ő pedig középre a semmibe, fél méterről rászórja! (megtörtént eset) Ne mellé rakja a kaját, hanem a tányérba, kevésbé durván lökje oda a diáknak az ebédjét, hogy Nesze, zabáljá'!, meg... mindegy, komolyan ráférne egy kis nevelés a konyhásokra is. Főképp a helyesírásra, ami persze nem az ő, hanem a szállító problémája, ugyanis a csoki, az nem csóki, a csoda meg nem csóda. és ivólé, nem ivolé, mert akkor - ha persze elolvassa a diák, hogy ma milyen kotyvalékot dobnak elé - azt tanulják meg, hogy, ja a csóki az hosszú ó, akkor csókóládé, nem értem a tanárnő miért húzta alá a tollbamondásomban, szóval kérem, egy kicsit profibban már.

   De persze ez nem jut el sehova, csak az, hogy tökfőzelék, brokkoli leves, meg hasonlók. A fontos dolgok.

Ezek után jó étvágyat!

Agyzsibbasztás törpsőfokon

   "Éhes vagyok, együnk."
   "Jó, de előtte nézzük végig a filmet."
   "Jó."

   Ez a három sor, három megszólalás hangzott el, mielőtt megnéztem a Hupikék törpikék 2. című filmet. Igazából, nem tudom, miért "vettem meg" ezt a filmet, ugyanis a sikerfilm első része után már eleget ostoroztam magam, de én hülye mégis megkínoztam magam azzal, hogy a távirányítón rákattintottam a Hupikék törpikék 2. mappára, s elindult a film. A film megnézéséhez (ha valaki ehhez folyamodik valami idegbaj folytán) hozzájárul, hogy megnézzük előtte az 1. részt is, ha utána néznénk meg, akkor... nem, nem! ez után nem nézel meg semmit!

   A film első 5 perce már összezavarja a bolond nézőt, visszaemlékezés, álom, történet, sztori, régmúlt, szülinap, nem szülinap? Mi van? Mindegy, aztán máris Párizsban vagyunk, ahol Hókuszpók varázsmutatványaival kápráztatja el a Párizsi Opera nézőit. PÁRIZSI OPERA? Mikor mutatnak be egy operaházban bűvészmutatványokat? Hogy nem jönnek rá, hogy itt valami hibás? Azért a bűvészkedésnek is van egy határa! Mikor később az utcán meglátnak egy törpöt, mindenki sikít, jaj, jaj! de mikor Hókuszpók a kék varázspálcájával varázsol egy másik embert kacsává, vagy villámot szór, semmi reakció. Tök természetes, mindennapi soir parisien (párizsi éjszaka). Nem? Nem.

   A film közepette (az a rész, mikor még csak a bal agyfélteked súgja azt, hogy: "Menekülj!"), mikor a párizsi London Eye, óriáskerék elgurul, mindenki tök természetesnek veszi, röhögnek mosolyognak, semmi furcsálló kifejezés, mondat, tett. "Alló, rhendőrseg?" vagy ilyesmi. 18:00, teljesen elsötétül Párizs, megáll az élet, semmi autó az utcákon, se a hidakon, s persze a guruló óriáskerék csak megy át Szajnán ide, Szajnán oda, s semmi intézkedés. "Gürüljön sak a óiáskehék..." mondaná legalább egy pocsék-francia kiejtésű párizsi. De nem! Tudom, hogy mese, de akkor is: 1. élőszereplős, szóval lehetne valami valóság alapja, 2. ha az említett jaj, itt egy törp!-re felfigyelnek, akkor erre is fel kellene!

   Mikor az első emberi fotót mutatják a Neil Patrick Harris-ről, meg kis családjáról, valamint a vendégekről, akiknek a karaktere, mozgása, beszéde is körülbelül olyan, mint a Macska! Le a kalappal! vagy a Grincs című filmben levő lakosoké, akkor már indulni kellett volna a kapcsolóért. De nem tettem! Mikor bemutatják, hogy a tányért is kicserélték az egyik mittudomén mire allergiás gyerek miatt, már fáj a fejem! De mikor kiderül, hogy a kisfiút Hupinak hívják, az állam leszakadt: "Ekkorra szőrt!" (az ő betű itt mást helyettesít).



   Továbbra is benne van, ahogy a címben is az, hogy minden szó törpösítve van: Törpténelem, törpisztikus stb., eléggé idegesítő, mikor már nem fedezed fel a törpösített szóban az eredetit... Katasztrófa!

   Nem is értem, miért néztem végig, hisz annyira várható volt az ergya, kiszámítható befejezés, hogy az csak na! Igazából a sztori sem volt világos, hogy ki mit akar, mi Hókuszpók igazi terve...

   Mikor a film végén a kék cucc a párizsi csatornában szétárad, s feltör az utcákon, mint a gejzír, akkor sem áll meg egy autó sem, mikor épp 1 méterre előtte "kéklik" fel a cucc, nem, dehogy. Megy tovább. Bár este kilenckor az a 6 francia, aki autóba ül, lehet, hogy nagyon álmos volt, s nem vette észre... Természetes.

   De természetesen, mindenki örül mindenkinek a legvégén, és akkor újra feltűnik Hókuszpók. Akkor elhangzik a nagy félelem a főszereplők szájából: jaj, ne! semmi hangsúllyal, érzelemmentesen, monoton hangon, mint akik már előre tudják, hogy úgyis nyernek, hisz ez van a forgatókönyvben.

   Természetesen, mint nagyon modern film, ez is tele van mai muzsikákkal, amik full nem illenek a mese továbbviteléhez, szükségtelenek! És komolyan egy kicsit sem illik oda.

   Amire talán jó ez a film: jó dokumentumfilm a francia fővárosról, ugyanis míg Törpilla és rossz barátai egy gólyán repkednek, láthatjuk az Eiffel-tornyot, a Notre Dame-ot, a Diadalívet... de igazából nem ez a film lényege, szerintem. Bár nem tudom, mi a lényege...

   Ne
   Nézd
   Meg
   !

IN MEMORIAM
Hupikék törpikék
(élt: míg meg nem született az új 2 film - Ámen)

   Miután megnéztem a filmet, már beszélni, enni, inni se volt kedvem. Lefárasztott. Gagyi! Gagyi! Gagyi! Csak ez járt a fejemben, semmi értelmes gondolat, csak az, hogy minél hamarabb letörölhessem ezt a filmet!

   Remélem, nem nézitek meg! :-)

Új Pszichológiai Terv: Kevesebb utastájékoztatás, kevesebb stressz

    "...végleges rendszer 2013 tavaszára készül el, 2013 második felére pedig több mint 2000 jármű szerelését kell a vállalkozó Synergonnak elvégezni. Először a 99-es, majd..."

Forrás: www.bkk.hu : Élesbe fordult a FUTÁR megvalósítása (részlet)

   Ezt írta a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) 2013. január 3-án, csütörtökön. Mivel Magyarország természetesen jobban teljesít, sejthetjük, hogy akkor ez így van, s körülbelül novemberre kész is lesz. És így is történt, láss csodát! Mindennap BKK-val utazom, sok FUTÁR (Forgalom és UtasTÁjékoztató Rendszer) kijelzőt láttam, s mindig olyan szövegek voltak rajta, mint az alábbiak:

1. !!
2. **
3. Ezen a kijelzőn hamarosan járatinformációkat olvashat.
4. www.bkk.hu/futar
5. Berendezés nem üzemel

   De volt olyan, amikor valós információt írtak ki, mint Az 1-es villamos felújítása szeptemberben kezdődik, de ami a kijelző tetején olvasható: Járat, Irány, Indulás (perc), még sose láttam semmit. Így ugyanúgy a menetrendet kellett nézni, akár a papírost a buszmegállóban, vagy az androidos alkalmazást, de magáról a FUTÁRtól semmit nem tudtam meg. A buszokon már működik, s láthatjuk, hogy a következő megálló mi lesz, meg hogy utána mi jön, és hova megy a busz, valamint mikor fog megállni (STOP), de az vele a gond, hogy néha kikapcsol. A 105-ös buszon rendszeresen így tesz, mikor a Gyöngyösi utca M felé "halad" ez a fontos járat, de ahogy a Dózsa György útról rákanyarodik a Lehel utcára, egyből kikapcsol, s már csak a hangot halljuk, hogy hova tart a busz.

   Augusztusban, szeptember elején, szeptember végén - ilyeneket mondtak az okos üzemeltetők, de valamiért (biztos a lakosság a hibás), nem jött össze. Magunkra vessünk! Az Örs vezér terén kettő is van egymás mellett, s annyira nem működik, hogy nem hogy az ember, de a galamb is magasról szarik rá... :-)

  Más helyeken a huligánok, ha éppenséggel ugye nem HÉV-kábeleket lopnak, akkor összematricázzák a kijelzőket, mint például a Szent Gellért téren. Sok helyen meg óriási Új Széchenyi Terv táblákon hirdetik, hogy ennyibe került - mégsem működik! Jó befektetés volt, de azért ha belegondolunk, a őskor óta fontolgatott négyes metró is hamarosan a mendemondák, históriás-mitologikus regék után valós, használható közlekedési eszközzé válik, szóval lehet, hogy a FUTÁR is hamarosan - talán - beindul :-) Bízz a fővárosodban!

   Budapest más, hegy-völgyes helyein is hasonló utas/turistatájékoztatásban lehet részünk, ugyanis, míg vidéken jelezve van, hogy melyik túraút hova visz, Budapesten csak minden második esetben rajzolnak egy alig látható színes jelzést valamelyik fára. Zöld út, majd mikor van három ebből kiágazó út, akkor már semmi jel nincs, dönts te, hátha bejön :-) Aztán mégsem. De a fára festett turistajelzéseken kívül fatáblák is vannak, melyek azt mutatják, hogy merről jöttél, erre mi van, arra mi van, s milyen messze vannak attól a ponttól. De mi van, ha nincs ezen a táblán semmi, mint az alább mellékelt János-hegyi ábrán (bár ki tudja, hogy János-hegy, ha úgysincs ráírva semmi?). Ez a FUTÁR BÉTA-VÁLTOZAT:

FUTÁR BÉTA-VÁLTOZAT
Sehonnan nem jöttél, balra semmi nincs, jobbra senki nem tudja, szóval semmi infó nincs róla. Ez a Semmi.
Ja, és semmi sehány méterre van semmitől, amekkora táv már semmiség, könnyen meg lehet tenni gyalog...

  Köszönjük Budapest, szerintem vegyük le az utcanévtáblákat, a buszok megállóinak ne legyen neve, ne legyen kiírva semmi. És akkor mindenki boldog, nem kell aggódni, hogy mikor nem nevezik át az utcánkat, vagy hogy honnan tudjam, hol kéne leszállni erről a ki tudja milyen buszról, ha úgyse tudom, melyik megállóját változtatták meg, mert úgysincs róla infó. Hát nem könnyebb?

Mentorok, versenyzők és egyéb állatfajták

   Körülbelül így lehet jellemezni az X-faktor 4. szériáját. Dráma, túl-dicsérés, pletykahajkurászó, nem az éneklésre koncentráló, szöveghiányos. Azt azért el kell ismerni, hogy a versenyzők képességétől és műsorvezetők új szerepétől (Hogy van anyukád? Rántott hús finom volt-e? Alföldi Robi felesége hogy állt kamera elé?). Csupa olyan műsorvezetői kérdés, ami nem egy tehetségkutatóba való, sőt nem is egy holmi ValóVilágba, vagy Stand-up Comedy-be. Sőt ezekkel, hogy miután elénekelte a versenyző a dalát, egyből személyes kérdésekről faggatják, nagyot kaszálnak a bulvárújságok... Egy tehetségkutatóban kit érdekel, hogy Tóth Marci anyukája milyen rántott húst tud sütni? De most nem?

   Reméltem, hogy ilyet sose kell írnom / mondanom, de az RTL Klub eltévékettősödött (TV2), ugyanúgy nem a lényegre koncentrálnak, hanem a háttérre, a drámára, a sírásra. Ez nem Barátok közt, nem kell magánélet! Ez nem show így!

   Alföldi művész úr mondta az egyik ilyen pletykáról: "Közöm?" - egyre jobban elénk tárul, hogy Alföldi Róbert, ex-Nemzeti Színház-igazgató és botrányrendező, a sátán küldötte (ahogy a bulvárban mondják az új István, a király ügyében) ért ehhez, tudja, mikor jó valami, s mikor nem. Ő a legkevésbé elfogult a mentoráltjaival - de azért ő is nagyon... Ha a mentor tudja, hogy Versenyző nem volt jó, mondja meg neki - max. megutálják egymást, és akkor párbaj esetén a saját mentora is rászavaz, hogy ő essen ki :-)

   Szikora Robinak igazából minden tetszik, az is, ami nem. Mindenből a fiatalság, a hóbortosság, a lazaság, a humor, a béke sugárzik. És az így jó... Mert ami jó, az jó. Olyan idegesítő, hogy az csak na. Ő való ide a legkevésbé.

   Geszti úr még mindig főnöknek érzi magát, mivelhogy ő neki ez már a "negyedik menet", s ő már tudja a mentorkodás összes fortélyát, ő mindent tud, mindent jobban hall, az ő versenyzői mindig jobbak, hisz ő már négy éve itt van. Érdekes, hogy immár 4 éve minden negyedik versenyzőnek azt mondja, hogy "Jó popsztár lehet belőle...", de még mindig nem volt ilyen, max. most a Szabi gyerek (Bozsek Márk). Akiről az is kiderült valamelyik bulvárlapban, hogy sokáig nem beszélt apjával... Kit érdekel? Attól még lehet jó, (Szikorásan: békés, laza) a hangja. A múlt elmúlt. Ahogy egyfolytában utalnak Krasznai Tünde múltjára. Nem akarják felemlegetni, a lányt erre emlékeztetni, de azért, láss csodát!, mindig előszedik ezt a témát... A SHOW KEDVÉÉRT? Vagy miért?

Az új szappanoperasztár-pár

   Tóth Gabi mindenkit szeret, de mindenkit szid, de azért szeret. És tud fejeket vágni. De ahogy a szombati élő show-k elején beáll a lépcsőn, meg a fal mögött, az valami eszméletlenül nem idevaló, ez nem divatbemutató, hanem pletykasho... mármint tehetségkutató.

   Tóth Marci búcsúztatása volt a legcsöpögősebb, nyálasabb, ami négy éve történt. Nézi magát a képernyőn, ide-oda néz, egyszer csak elindul, megöleli rántott hús-sütő édesanyját, majd szépen lassan visszamegy, és ezt veszi a kamera. S már mindjárt én sírok, de nem a meghatottságtól!!!!!!

BYTHEWAY - egy jó csapat :-)

   Batánovics Lili és Krasznai Tünde hangját nem mindig értem, főleg Tündéét, vagy lehet hogy csak minden második szót kell kimondani, s azt is kevés mássalhangzóval? Lehet, hogy ez a jó, én nem tudhatom...

   És végre - szerintem nem Sz. Róbertnek köszönhetően - van egy jó csapat, a BYTHEWAY, akik kreatívak és viccesek, nem úgy, mint mentorált társaik, a Fat Phoenix...

   Kíváncsian várom, mi lesz a mai döntés során, hogy folytathassam, amit elkezdtem :-)

   Jó X-faktor nézést!

A LEGO drága

   Eléggé kifejező cím lett, de azért, ha nem zavar titeket, mégis leírom, hogy ez mit jelent bővebben kifejtve. A LEGO-t a dánok találták fel, de ez nem történelmi áttekintés lesz, ugyanis szeretném, ha az olvasó továbbjutni, mint maga az első bekezdés. Ha netalántán valaki csak erre keresett rá, akkor 1. szomorkodom, amiért nem olvassa tovább, 2. itt a link, ha nagyon muszáj, amúgy érdemes megnyitni, ugyanis egyedi készítés: KATTINTS IDE! :-)

"A LEGO örök és megunhatatlan..."

Zalanatosz Maximusz, görög anti-filozófus

"A LEGO egy olyan játék, amiben a Város emberei [az ókori Róma polgárai] kedvüket lelik..."

Zalanius, ókori római consul

"LEGO lenni jó."

Sokadik Szallán, gót-frank-longobárd királyfi

"C'est, le LEGO était, est, sera le plus bon..."
[A lego a legjobb volt, a legjobb, s a legjobb lesz]

Zaláneon Bonaparte

   Ahogy ezek a nem túlzottan létező okos, bölcs, nagy emberek írtak, mondták, falba vésték, a LEGO tényleg mindenkinek örömet okozhat, az a rész, amikor összerakhat valamit, mikor játszhat vele, akárhány éves a fiú-lány, férfi-nő - ha valaki anti-feministának gondolna, akkor: lány-fiú, nő-férfi :-) -, papa, mama, gyerek, mindenki le tudja magát kötni, ugyanis nincs (akkora) veszekedés akár testvérek, akár barátok között a játékszabályokról, ha pl. valaki (más esetben senki) nem tudja a Monopoly szabályát, s nagymama, anyuka és a kis unoka is máshogy játssza.

   Miért elmélkedek erről? Mert Budapesten van két Monobrand Store, ahol minden csak a LEGO-ról szól, összerakhatsz saját figurát, olcsón!, valamint válogathatsz különböző színű kockákból, olyat is megtalálhatsz itt, amit nem kutathatsz fel mindenhol, vehetsz kulcstartót - néha olcsón, néha drágán -, bábut, párnát, törölközőt, lámpát, órát - természetesen LEGO-sat, nem IKEA vagy ilyesmi :-)

   Természetesen LEGO-t is lehet venni, de mint mindenhol, itt is drága, de legalább olyan építmények vannak a kirakatban, mint a Tower Bridge, a Big Ben, vagy egy sajátos alkotás, a Szent István-bazilika (Allee Bevásárlóközpontban), de láthatsz itt STAR WARS-os, HOBBIT-os, GYŰRŰK URÁS, Barbie-s és más típusú LEGO-kat. :-) Kinek, mi tetszik!

   A LEGO drága, mert:
   1. sok pénzbe kerül
   2. örök érték, s ahogy nő a szintén drága gyermekünk, fokozatosan el kell szakadni, hisz milyen már, ha 30-40 évesen nincs gyereke, és LEGO-zik. Kivéve, ha ez a foglalkozása... De mégis jó ránézni, s pocsék érzés rádöbbeni, hogy sokkal jobbak a kiadások, figurák kinézete, mint 10-20 éve, én is így vagyok. Az én Yodámnak alig látszik a szeme, s a fülét is simán le lehetne törni - de nem fogom, nyugi! -, most meg nagy szemek, nagyobb fül, divatosabb ( :-) ) öltözék, haj... SOKKAL KIDOLGOZOTTABB. Jó lenne még ilyen fiatalnak lenni :-)

   Vagy inkább nem kívánok ilyet, mert a sok amerikai film tanulsága, hogy rohadtul beválik, senki nem ismer fel, meg galiba, meg kezdheted előröl, meg meg kell törni az átkot meg...

túl sok amerikai filmet nézek, bocsi... :-)

Bizarr észrevételek

   A következő poszt egyik része (1.) esetlegesen undort idézhet elő azokból az emberekből, akik undorodnak attól az undort előidéző dologtól, ami miatt elundorodik az elundorodó személy.

   A következő poszt egyik része (1.) igazából nem biztos, hogy mindenkinek undorító, lehetséges, hogy csak egyszerűen fura, s röhög rajta, vagy esetleg csak meglepődik ezen a megtörtént eseményen.

   A következő poszt egyik része (1.) lehet, hogy semmit nem idéz elő egyesekből, s teljesen normálisnak, természetesnek tekinti a nagyra méltó olvasó. Itt meg épp, hogy ez a fura (!?)

   A következő poszt egyik része (2.) á, nem érdekel, olvassátok el...

A M.A.Z. bemutatja:

Bizarr észrevételek

   Figyelem! A következő történetek, mind a kettő igaz történet alapján terjedt számról számra, nem hazugság, ennyire azért nem jó a fantáziám. Na jó, de, sőt sokkal jobb a fantáziám, simán kitalálhattam volna. De nem! Ez tényleg megtörtént. Aki nem hiszi, járjon utána :-) De akkor is így volt...

1. A rózsaszín hajszál?

A 4-es és 6-os villamosok Budapest leghasználtabb tömegközlekedési eszközei, s sokféle emberrel találkozhatunk. Mondhatnánk, hogy ez a két villamos Budapest Európája, ahol sokféle külföldi, fura, vicces és más jellemmel rendelkező emberrel találkozhatunk. A külföldiek igazából nem is olyan viccesek, főleg ha pont nem beszélünk azon a nyelven. De most nem róluk lesz szó. Hanem a különcökről, akik egy bizonyos furcsa szokásukat megosztják a Combino villamosokon. Képzeljük el: feketés-vöröses tincsek, raszta haj, és egy hölgyemény. De mégis látható egy furcsa, nem odaillő rózsaszín hajszál. Ami nem is hajszál, s teste is van és szürke. Na, és ezek után képzeljük el a háziállatok csoportját: cica, kutya stb. És ha valakinek van egy patkánya? Mint házikedvenc, melyet a villamoson is magával hord? Na, ugye hogy meglepő, fura, érdekes meg bla-bla. Nem én vettem észre, s csak a legvégén láttam meg a kis rágcsálót, szürke testét, a farkát nem. De mivel rendes vagyok, gondolom a farka is ott volt, csak pont nem láttam, hisz tudjuk, mekkora tömeg van ezen a két villamoson. Tanulság: ha patkányt látunk a villamoson, lepődjünk meg nagyon. De ha a 4-es vagy 6-os villamoson, akkor rá se hederítsünk! :-)

2. Kés a lábtörlő alatt

Ez egy elég beszédes cím, szóval le sem írom, pá!

Mivel előfordulhat, hogy kicsik
is nézik ezt a blogot (amit nagyon
is jól tesznek), nem teszek közzé
képet olyan dologról, ami gyerek
kezébe nem való.
- bár előbb írtam le, mindegy...

Na, jó. Mégis. Épp megyek fel a lépcsőn 19 óra tájban, mikor már egy csendes ötemeletes házban már nem nagy a mászkálás, mikor az ajtónk előtti lábtörlő alatt egy késre bukkanok. A nyele látszott csak ki, az éles fém-rész nem. Még gyanúsabb volt. Mivel a mi lakásunk előtt találtam, s felismertem, hogy ez a mi késünk, felvettem. Azért reméltem, hogy nem jön senki, mert elég bizarr lett volna, még ennél is bizarrabb. Most képzeljük csak el: 1. megtalálod a kést, mit csinálsz? ha eldugod a zsebedbe, akkor mindenki tudja, hogy te valami rosszat tettél, miközben semmiről nem tehetsz. 2. megtalálod és alaposan megnézed. Szemléled, mielőtt kinyitod az ajtót. Arra jön a szomszéd, s ezt végignézi. Megijed. S ha ezek után gyanúsan ránézel, elfut kb., így vagy a leggyanúsabb. 3. Ha csak tartod a kezedben, s akkor jön a szomszéd, s hirtelen ránézel, akkor is rémületet keltesz. 4. fogd a kést és fuss! - nem szerencsés 5. fogd a kést, és menj be a lakásba. De ha ezt gyorsan teszed, s hátul tartod a kést, s a szomszéd végignéz, akkor csak gyanús vagy.

Az a jó, ha ismer a szomszéd, ha pl. meglát, s akkor megtudod magyarázni azt, ami ténylegesen történt: éppen anyukám levágta egy virág beteg részeit, s véletlen kint hagyta a kést. És milyen bizarr is lehetett volna. És most azt képzeljétek el, nekem milyen bizarr volt ez is, meg az első eset.

Nem, de igen, de nem igen, de nem, igen, de nem, mert...

   Gondolom a zavaró szó nem kifejezés erre a csodálatos címre, melynek teljes joga nem engem illet, ugyanis onnan "loptam", amiről most hosszasan írni fogok. Ez egy brit sorozat, amit 2003-ban készített két angol humorista, David Walliams és Matt Lucas. Nem írtam el az első úriember nevét, tényleg ez a neve, nem pedig holmi Williams, és csak egyszerűen nem tudok írni. Szóval a kopasz és a magas, ahogy röviden jellemezhetni lehetne őket külső megjelenésük alapján, egy olyan húszrészes (22 igazából) komédiát teremtettek meg, melyben bemutatják milyenek is a britek, ez a Little Britain - Angolkák. A cím elég jól bemutatja, miről, pontosabban kikről is szól a sorozat...

   Hogy fedeztem fel? merülhet fel a kérdés, bár hogy kiben pontosan, azt nem tudom. Hát van a T-Home, van a tévé, van a BBC Entertainment (BBC Szórakozás) csatorna, ahol sitcom-okat, komédiákat, stand-up előadásokat, krimi- és orvossorozatokat, Ki vagy, doki?-t, Leggyengébb láncszemet sugároznak, természetesen angolul, de magyar felirattal... Sokszor idekapcsolok, s ha valami vicces megy, akkor rákattanok, megszerzem és nézem magyarul akár tévében, akár más úton. Itt találkoztam egyik kedvenc régi sorozatommal Az én kis családommal, amit azóta megakarok nézni, sikertelenül, de nagyon is ajánlom, eszméletlenül vicces :-) Továbbá a Leggyengébb láncszem és a Ki vagy, doki? is ennek a csatornának köszönhetően került repertoáromba.

"Nem, de igen, de nem igen, de nem,
igen, de nem, mert..."
(Vicky Pollard, Angolkák)

   Na, itt láttam meg, s végig is akartam nézni a sorozat egyik epizódját (2. évad, 4. rész), de tudtam, hogy 22:50-kor kezdődik egy másik csatornán az a sorozat, amit korábban szintén itt fedeztem fel, a Ki vagy, doki? És akkor megszereztem, s eddig egy rész kivételével megnéztem mind a húsz részt, ami három évadba van besorolva. Nincs nagy különbség az évadok között, ugyanis mindig állandó szereplők vannak, mindig más jelenetben. Minden évadban megjelenik néhány új, de el is tűnik néhány régi, de van ami örök, és maradandó.

   Az én kedvenceim a miniszterelnök és meleg titkára, Duffy, a falu egyetlen meleg fiújának problémái, Andy és barátja, de a legjobb még akkor is Vicky Pollard, akinem egyik szólása lett ennek a posztnak a címe. Ő a helyi menő csajszi, sok gyerekkel, sok problémával. De van még itt kövér asszony, Mr. Határozatlan, aki mindig egy konkrét dolgot akar venni, és a másik legjobb a Fogyózók Klubja, és Rita, az indiai meg Margerie, a tréner.

   A szinkron is tökéletes az 1-14. részekben, utána váltás jön, de a 16-17. résznél már kezdjük megszokni.

   Még van két bónuszrész, a karácsonyi kiadás részei, ahol mindenki nyaral, de itt is megtalálhatók a szokásos szereplők...

   Fenn van a legnagyobb videómegosztó portálon is - ahogy a tévében szokták mondani. A youtube-on :-)

1. évad 1. rész :-)

Útvonaltervező, úticél: M.A.Z.

Útvonaltervező, úti cél: M.A.Z.
avagy kik nézik a blogot, és hogyan fedezik fel

   Így másfél esztendő (év) után, immáron - ha jól emlékszem - második vagy harmadik alkalommal szólalok fel a drága látogatók ügyében. Ugyanis szerintem nagyon is érdekes, és főképp érthetetlen, hogy kik nézik a blogot, honnan, és vajon miért? Erre van egy nagyon jó segítségem, az én forrásom, a blogkészítő Statisztika oldala, melyből megtudom azt, amire nem is számítanék... csak néha :-)

   Eddig 5300 körüli a látogatók száma 2012. február 22. óta. Ebből 60 látogató szerény személyem volt, ez nem tagadás, de az is lehet, hogy több. Ez akkor jött le nekem, mikor a kezdés napján már 40 ember megnézte, miközben ez eléggé lehetetlen, főleg, hogy akkor még nem nagyon volt híresztelve, hogy hejhó, itt a blog, nézzétek, mert jóóóó!

   Az első országok, akik meglátogatták a www.zalunia.blogspot.com oldalt: drága, jobban teljesítő Magyarországunk, a kemény, de mégis poénos Oroszország, és az USA. Az USA mindenhol ott van, szóval azon nem nagyon lepődtem meg, de hogy az oroszok mit néztek rajta, majdnem fél évig, arra már tényleg nem tudok okot találni. Persze, nézzék, hogy azt hihessem, hogy nagyon népszerű, de azért mégis jobb, ha érti az ember, hogy mit olvas, mit néz meg stb. Rajtuk kívül itt volt fél Európa, britek, franciák, németek, hollandok és mindenki más, SVÉDEK is :-) De ugyanúgy rendelkezek pakisztáni, indiai, kínai és dél-koreai látogatókkal... De Dél-Amerikából is van, Afrikából még nem, szóval üzenem nekik, hogy húzzanak bele.

   A Top 10 nemzet, akiknek jár a köszönet: magyarok, amerikai egyesült államokbeliek, oroszok, németek, olaszok, románok, szerbek, franciák, angolok és drága szerető szomszédaink a szlovákok.

   "Véletlenek is vannak..." - ahogy Pingerio De Morcio, a hírtelen ősolasz filozófus nem mondta. Ugyanis szerintem a látogatások fele csupán a véletlenből fakad, ugyanis a Statisztikák oldalon azt is látom, hogy milyen szavakra keresktek rá, s honnan találtak rá a blogra, vagy mire hivatkoztak, meg ilyenek... Hát ez még furcsább, néhol linkeket is közölni fogok, de van, ahol a médiatörvény, kiskorú meg bla-bla jogos dolgok miatt inkább nem publikálnám a pontos címüket.

   Activia Pocak, Sid Nagymama, 101 kiskutya Glenn Close, életrevalók, ice age - ezek voltak a legfőbb keresőszavak, aminek a drága, szeretett Google a M.A.Z.-t adta ki, mint valahanyadik találat. Ennek köszönhető, hogy a legtöbbször nézett bejegyzés a M.A.Z. Filmajánló: JÉGKORSZAK 4. , ami igazából nem annyira jellemzi azt a minden, ami én... remélem nehezen követhető! örülök, hogy 755 ember rám hallgatott, és megnézte a Jégkorszak 4. részét, de igazából - bár ezt sokan gondolhatják - nem ez a blog célja. Ezért van kevesebb filmajánló, azaz kb. nincs is, mert a Minden Ami Zalán nem Minden Ami Film!

   A legdiplomatikusabb, legérthetőbb és legésszerűbb keresőszó: www.zalunia.blogspot.com

   Na, és a kedvencem, amit kb. havonta megtekintek, s jókat röhögök, ámulok, s bámulok... Eleinte a trollface.ru oldalról jelentkeztek a látogatók, akik természetesen oroszok voltak. Ez olyan mint a magyar változata, csak orosz mémekkel (ugyanazok), szövegekkel... De sose találtam semmi olyat, hogy nagyon jó ez a zalúniás blog vagy épp ellenkezőleg, hogy de pocsék, fujj! - hisz akkor már lerohant volna a Krasznaja Rosszija, az orosz hadsereg...

   Továbbá valami török oldal, egy youtube-linkes oldal (?), egy vámpíros nevű oldal, amin blográták vannak, meg statisztikák, bár itt se nagyon találom a saját oldalam kommentjeit, akár pozitív, akár negatív. Legjobb blog sztoris címen (nem ez a neve, csak a lényege kb.) nézték meg egy pornóoldalról, aminek részleteit nem írnám le, ugyanis kicsit nagyon perverz. És be se linkelem! Van olyan oldal, amin igazából nincs semmi, csak linkek, amiket én néztem, valamint az olyan oldalak, amik the page not found-lapok, amiknél nem található semmi infó semmiről, semmikor, sehol... :-) És természetesen a drága jó google.com.

   Na, ezek után, azt kérem/kívánom meg stb., hogy azért nézzétek, ami! ne azért, ami nem! Továbbá, aki valami külföldi ide-nem-kapcsolódó honlapról érkezik ide, írja már meg hozzászólásnak, hogy miképpen is talált rám, köszi :-)

Ylvis - töprengős kérdések...

A skandináv népek közül már sok tehetséges zenészt és énekest megismerhetett a világ, mint a svéd ABBA, a szintén svéd DJ-t, Avicii-t, vagy a dán Eurovízió-nyertest, Emmelie de Forest-et. A finnekről nem sok zenei ismeretet tudok átnyújtani, de azért szeressük őket is, hisz az ő agyszüleményük az Angry Birds!

Állj, állj! És akkor hol maradtak a norvégok? Nem, nem a süllyesztőben. Bár én is csak most találtam rá egy norvég testvérpárra, akiknek van egy tévéműsora, ahol poénkodnak (kabaréműsor), s mellette  megmagyarázhatatlan, ám mégis "lényeges" kérdésekről írnak dalokat. Ők az Ylvis.

Az egyik daluk, a legújabb, a The Fox, azaz A róka. Ennek a számnak nagyon fontos témája van: Milyen hangot ad ki a róka? Hát nem mindennap felmerülő kérdés? Nem, de nem ez a lényeg. A számban az a legjobb, hogy a két testvér felhasználja a mai modern zene tipikus elemeit, a szavak többszöri elmondását, Mo-o-o-o-orse), valamint az érzelgős részt, ami jelen esetben a rókáról szól, valamint a beautiful szót is használják, méghozzá úgy, mintha egy nőre mondanák. Továbbá itt is felemelkednek, megjelenik a titokzatos személy, akiről szó van (aki itt a róka)... Röviden ennyit a dal modern elemeiről, most lássuk a különlegességeket, és a vicces részeket. Szerintem a legjobb az maga a téma, a róka-hang kérdése. Emellett még számos poénos jelenetet és szöveget fedezhetünk fel, ugyanis a dal igaz, hogy angolul van, de még felirat is van hozzá (az is angolul, de nem nehéz szöveg, legalábbis ennél). A második legjobb a róka-hang feltételezése, melyet fonetikusan is láthatunk leírva. Persze mindegyik más, és feltételezés :-) És ami még jobb ebben, hogy mutatja, hogy a nagypapa hogyan is olvasná fel unokájának a róka hangját egy mese közepette. :-)
nyújtását , magánhangzóinak többszörözését (
Az én kedvencem a Ring-ding-ding-ding-dingeringeding!, a Wa-pa-pa-pa-pa-pa-pow és a Joff-tchoff-tchoffo-tchoffo-tchoff! (ez főleg akkor, amikor a nagypapa meséli) és még talán a Woo-oo-oo-ooo! (ez is, mikor a papa meséli) :-)

A Someone Like Me nagyon romantikus, érzelgős, lágy dal... nak indul, mintha valami brit musical-ben lenne, olyan is a mozgás, meg minden, aztán jön a dubstep, mellyel bezavar, többször, néha már nagyon kemény mozdulatokkal, meg minden... Ezt követi a lány! aki szintúgy azt az embert keresi, aki neki való. És ott a közös vonás, hisz ő is dubstepes. Majd újra visszazökken... :-) Ezután, mikor a ház két oldalán közelednek egymás felé, az a kész musical, aztán megtalálják egymást és... repül minden, kiabál mindkettő, hogy mennyire szeretik egymást, hogy fogják egymást szeretni, milyen lesz együttlétük...Hát nem egy gyönyörű Love Story? :-)

Stonehenge a másik töprengős szám, melyben a sikeres, gazdag ember mindent megkapott, saját talkshow-ja van (ami igaz is!), de mégis van egy kérdés, amit nem tud kiverni a fejéből: Mi a Stonehenge lényege, értelme? Elkezdődik egy kis művészettörténet óra, mely igaz minden tekintetben - rajztanárok leadhatnák oktatófilmként. Miközben a felesége szórakoztatja, miközbe alszik, csak azon az egy kérdésen elmélkedik: Mi a Stonehenge értelme? Mi ez, egy hatalmas gránit szülinapi torta? Vagy egy börtön, amiből nagyon könnyá megszökni? Itt is megjelenik a modern zenei elem, a futás, a magából kikelős rész, a a kórus, az ismétlések sokasága... De itt az egyik legjobb mondat: Ki építette a Stonehenge-t? Két kőkori fickó, elmélkedve, akik közül az egyik mondta: Haver, építsünk egy henge-t vagy kettőt! :-) Mindent megad érte, a Civic-jét is, melyet kis reklám is övez...

A Work It című dal a szexről szól, melyet "nagyon rejtve" közölnek. És elég tudományos, ez is igazi pop-szám hasonmás... ebbe is van jacuzzi-reklám, s erotikus szókapcsolatokat...

Remélem adott egy kis kezdeményezést annak, hogy ti is elmélkedhessetek ezeken a fontos kérdéseken... :-)

Támadó mamákokok

   Biztosan mindenki találkozott már azzal a mára mindennapossá vált eseménnyel, amikor nagy, általában húzós táskákkal felszerelt idős hölgyszemélyek, M.A.Z. által vélhetően hibásan, ám zalánosan elnevezett mamákokok felszállnak a buszra, villamosra, trolibuszra, metróra, vagy ami a legrosszabb, a HÉV-re. Ilyenkor a legkellemetlenebbnél is kellemetlenebb pillanatokat élhetünk át testileg-lelkileg.

   A mamákokok csoportjának szintén több típusa van:

   1. a sportos idős hölgyek csoportja
   Feltűnhet, hogy ennek az osztálynak a nevében nem szerepel drága, új, magyaros szavunk, a mamákokok. És hogy miért? Nem azért mert kihagytam, hanem azért, mert DE! Remélem, nem érthető eddig, most fordul a kocka, ugyanis érthetőbb lesz: Szóval a sportos idős hölgyek kevés csomaggal járnak, van aki hátizsákkal, van, aki kistáskával, s amiért a nevüket is kapták, nem akarnak leülni, még ha van is hely példának gyanánt egy autóbuszon. Ha esetleg nincs hely, nem ülnek le természetesen, hisz nincs hova, de ha tegyük fel, te felajánlod, akkor se nagyon akaródzik leülni. Ezért ők az aktív, fiatalos, sportos idős hölgyek. :-)

   1/b. a sportos, ámbár rávehető idős hölgyek csoportja
   Ebbe az al-alcsoportba tartoznak azok a nők, akik csak akkor ülnek le, ha átadod a helyet, s még jelzed is neki, hogy tessék leülni, ekkor leülnek, de ők is kedvesek és mosolygósak maradnak. És megköszönik.

   2. alapcsoport
   Bizony furcsa, hogy itt sem a mamákokok, sem a hölgy szó nem szerepel, ugyanis ez nem csak rájuk vonatkozik. Ha van egyes ülőhely, és az ember fáradt, nyűgös, akkor természetesen leül, még ha ül is mellette valaki. Van, aki csak akkor ül le, ha egymás mellett két szabad hely van, ugyanis ő nem ül amellé a fickó mellé, hisz nézz csak rá..., én is idetartozom.

   3. "a  feltétlenül két hely kell, hisz sok a csomagom"-csoport
   Ez már újra a hölgyekre vonatkozik, ugyanis miért is férne el az ölében a kis Auchan-os szatyor, amiben talán csak 20 dkg párizsi van? Áááá, inkább kell egy külön szék a párizsinak, vagy egyéb kisebb cuccnak, mindegy, hisz ha van egy hölgynek táskája, bármekkora, azt rárakja a másik székre és bocs, ez foglalt...

   4. kívülre ülök-csoport

Valamilyen járat pótlása idején a legrosszabb, ha
támadnak a mamákokok

   A hölgyek többsége a kettes helyek elfoglalása ügyében mindig a "folyosóhoz" közelebbi helyet választja pl. egy buszon, mert 1. könnyebb a kijutás, 2. így nehezebb bejutni a belső helyre, 3. nehezebb kijutni a belső helyről...

   5. a csúnyán nézők szektája
   Az egyik leggonoszabb réteg, csoport, ami már inkább valami egyesülés, szekta. Fontos ismertetőjegyük, hogy csúnyán néznek rád, s talán még ki is mondják véleményüket, hogy miért nem adod át a helyet nekik, miközben te még nem is láttad őt, vagy épp most készülődsz, vagy még ezt a három sort elolvasom, és átadom helyzetek egyikében tengődsz. Ha nem cselekszel rögtön, fuss!

   6. lábgyilkosok klubja
   Mindenki látta már a mamákokok kis kocsijait, ami kétkerekű, húzni kell, s van rajta általában egy nagy, kék táska, amiben minden benne van, ami kell. Ami a legfontosabb, az a kerék, amivel szó nélkül átgurulnak a lábadon. Erről az esetről sok poszt is készült a népszerű oldalakon.

   7. a kiválasztók csoportja
   Talán ők vannak a legtöbben, az a csoport, akik előre kiválasztják, hogy hova fognak ülni, s mindegy, hogy ülnek-e rajta, kivárják, s addig néznek, míg el nem ülsz onnan. Ezt akkor vehetjük észre, mikor a buszon 2 darab kettes és 2 darab egyes ülés is van, de a hölgynek pont az kell, amin te ülsz. Ezt vedd fenyegetésnek, ülj el!

Természetesen a mamákok azokra a buszokra, villamosokra szállnak fel, amin a legtöbben vannak. Főként a 7-es buszcsaládra, az 1-es, 4-es és 6-os villamosokra, valamint a 105-ös, 34-es buszokra (amiket én ismerek), valamint rengeteg számomra még ismeretlen járat járműveire. Ezért vigyázzunk a forgalmas járatokkal, mert csúcsidőben az a halállal egyenlő... Vannak megállók is, ahol jönnek, mint az oroszok, ilyen például a Flórián tér Óbudán, aminek közelébe van a piac. Fontos, ha piac van a közelben, menekülj, inkább sétálj haza!

X-faktor Juj!-ratöltve (Az első válogatás)

X-FAKTOR JUJ!-RATÖLTVE

   "Juj!" - sok televíziónézőnek lehetett ez az első szava, mondata, amikor bepillantást nyert a népszerű tehetségkutató, az X-faktor legújabb, 4. évadának 1. részébe. Bizony furcsa a sok új ember - mármint nem a versenyzők, hanem a zsűri és a mentornégyes. A két műsorvezető istenigazából nem is lett nagyon reprezentálva, nem láthattuk őket, hogy hé, kedves nézők, ő itt a Lilu, meg a Ben. Persze ismerhetjük őket, Lilut a ValóVilág évadaiból, a Rettegés fokából. Ben-t, teljesen nevén Istenes Bencét pedig a VIVA TV-ről, valamint RTL-s háttérműsorokból. Na, most hogy én így bemutattam őket - ha esetleg valaki nem ismerte volna őket eddig -, már nem is kell rájuk sort keríteni a műsor folyamán, nincs mit, kedves RTL. Lilut igazából nem is mutatták egyszer sem, legalább Bencét mutatták, ő beszélgetett a fellépés előtt a hozzátartozókkal és magával az éppen aktuális versenyzővel.

   Na, de ennyit a műsorvezetőkről - ugyanis a Juj nem pont miattuk szól, hanem arról a négy emberről, akik közül hármat még nem sikerült nagyon megismernünk ebben a szerepben, s most először láthattuk őket. Ők: Alföldi Róbert, Szikora Róbert és Tóth Gabi. Személy szerint mikor először hallottam, hogy ők lesznek az új mentortársak a kitartó, csak is a versenynek élő, száz-bandás Geszti uraság mellett. Hát tényleg hasonlóféle gondolat ötlött eszembe nyár elején, mikor megtudtam ezeket a lényeges tudnivalókat a kilétük felől - bár mást nem is lehetett volna róluk megtudni azon kívül, hogy kik is ők...

   Gesztinek mindig az új pop sztár jár a fejében, s úgy mondja, hogy... nem tudom jól kifejezni, figyelj, belőled nagy pop sztár lehet, csak fejleszteni kell... és mindenkivel olyan "cukin" bánik, hogy már néha-néha ijesztő, de úgymond ő a főnök, hisz neki ez már a 4. év..., ahogy valamiképp mondotta volt!

   Alföldi ex-igazgató úrra mégis jobban illik a főnök kifejezés. Azok után hogy a sátán küldöttének, valamint magyarellenesnek nevezték az új István, a király rockopera megrendezése miatt, több okból jogosan - bár én nem nevezném azért sátáni küldöttnek, ez már túl nagyon-magyaros-szólás... -, most megkapja a bosszút olyan megszemélyesítés képében, mint a semmilyen tehetséggel, sőt hanggal nem rendelkező versenyzők produkciói. Ő a kritikus személy! Tőle félnek a mostani versenyzők, mint régen Malektól, vagy máshol Puzsértól. De olyan lassan, hosszasan beszél, hogy én csak nagy nehezen tudom végighallgatni. És a hangja... mindegy, Juj...

   Tóth Gabi művésznő az új Keresztes Ildikó, aki kiabál, ordít, röhög, ugrál, fejeket vág, feláll, ha jó, ha nem... és természetesen sír néha-néha - bár ez még csak az első válogató volt. Még "ríhat" eleget! Az egyetlen különbség, hogy eddig neki még nem udvarolt senki, senki nem neki írta nótáját...

   Ellentétben Szikora Csikidam!!!! Róberttel, akinek már írtak dalt, csak neki énekeltek. Ő kedvességből ki is ment a nagy rajongójához, aki azt hitte, hogy "a Robi" majd felismeri őt, ami nem jött be, helyette a produkciójának 2-3 perce azzal telt, hogy mondta, hogy rajongó, meg miért nem ismeri fel... Na, Szikora Robi, aki újonnan tanulta meg a kő-papír-olló játék szabályait, lassan, rosszul, nehezen, véletlenül, mutatta a békét, mondta, jelezte, s egyszerűen látszik rajta. :-) Csak a hörgős asszony száma nem nyerte el a tetszését, a többi vagy senkinek, vagy mindenkinek tetszett...

   Hát, még csak egy rész telt el, de már megismerkedhettünk tehetséges és tehetségtelen versenyzőkkel is. Tényleg volt, aki jó volt, és volt aki szörnyű! A ByeAlex-es banda jó volt, meg az a Ricsi az elején, meg a manónak nevezett ember, asszem :-)

   Na, folyt. köv., jövő héten - talán :-)