Út Németországba III.

M.A.Z. extra:
Út Németországba III.

mely által további adatokat tudunk meg az útról, azon belül egy "kis német községről",
ami nagyobb, mint egy magyar város

2.1 Gelnhausen - lent
Németországban a tanya, a falu, a község, a kisváros nem azt jelenti, mint nálunk, s úgy tudjuk a valóságban ezeket elképzelni, ha

Gelhauseni házak, hátul a Marienkirche

• népességét megszorozzuk kettővel
• majd még egyszer kettővel (kivéve a tanyákat)
• hozzáadunk egy-két látványosságot (mérettől függően egyenesen arányosan növekszik számaránya)
• közlekedési vállalattal tűzdeljük meg
• minden 5. mellé rakunk egy autópályát
• és vannak szélerőművek

Városháza.

Na, ilyen egy német község Gelnhausen, ahol el lettünk szállásolva (Nagyon szépen köszönjük - Danke schön), pontosabban egy külvárosában (pontos koordinátát nem adok meg, nem akarom, hogy lenyomozzák drága rokonainkat :-) ... ). De előtte tisztázni kell, hogy akár nagy-, akár kisvárosról van szó, minden német városnak van egy elővárosa, kijjebb eső városrésze, ami szinte nem is csatlakozik a fő-részhez, tőle függetlenül áll a nagy pusztán. Persze azért nem 50 km van köztük, és az út is csak 5 perc, de azért mégsem egy egybefüggő várost alkotnak a városrészek.

Philip REIS.

Szóval Gelnhausenről nem árt tudni néhány információt, melyet nem a Wikipédiáról szedtem - és nem csak azért, mert nincs ilyen szócikk a magyarban, németül meg nem nagyon tudok :-) -, hanem én vetem papírra (gépelem be).

Gelnhausent is ketté választja a 66-os autópálya.

Ebben a városban, Gelnhausenben is van egy nagy lutheránus / evangélikus / ágostai (mert általában OKTV-n és érettségin így nevezik meg) templom, a Szent Mária-templom, avagy a Marienkirche, ami sokkal németesebben hangzik, főleg, hogy németül van. A német Wiki... mármint így ránézésre ez a templom egyben gótikus és román elemekkel is vonzza a látogatókat. Ez az építmény jó nagy, majdnem hogy dóm-méretű. De igazából nem értek hozzá :-)

"Abszolút"

A városnak két nagyobb tere van, két főtere, úgy is mondhatnánk. A Felső piactér és az Alsó piactér, avagy az Obermarkt és a Untermarkt. Vajon melyik melyiknek felel meg? Én tudom. Ez két nagy tér, parkolóhelyekkel meg mindennel. Az Untermarkt-on van Philip Reis szobra. Ő a telefon igazi feltalálója. Úgy, mint ahogy Jedlik Ányos találmánya a dinamó, mégis Siemens-nek tulajdonítják ezt, és ő hunyt el dicsőségben, Reis helyett is Bellt ismerik el a telefon atyjának. Tévesen! Érdekel? Olvass utána :-)

Az Obermarkt-on van a Városháza, ami a karácsonyi időszakban rendkívül kreatív látványosság. Az épület, a hivatal ablakain kinagyított, kivilágított gyermekrajzok vannak elhelyezve, ami karácsonyi hangulattal tölti el még a magába zárkózó turistát is. Még a KRESZ-táblákon is fenyőfaág volt kirakva.

Marienkirche

Mindkét téren, s a városrész többségében régi, 16. századi házak vannak. Ezek méretei kicsit elnagyoltak, nem felel meg a mai házaknak, így lehet, hogy vettél egy jó kis szekrényt a közeli IKEA-ban, mégse fog beférni, mert a szoba magassága túl... kicsi. Hú, milyen szakszavak! :-) Nagyon hangulatosak a színesebbnél színesebb kis faházak, amelyek sokszor összeérnek, s az ablakpárkányokon is - főképp karácsonykor - kaják, szép dolgok vannak elhelyezve, így kész mesevilág az egész, mintha Disney világa itt nyert volna teret.

A leghangulatosabb utca mégis a Langgasse, avagy - ha bízhatok a drága jó Google Fordítóban - a Hosszú út. Lejtős, hol ilyen, hol olyan az út, macskaköves az egész... nem tudom pontosan leírni, de nekem a Harry Potter Abszolútja jutott róla eszembe. De most nem csodálatos? Ha még nyitva is lettek volna a boltok... Mert Németországban a törvény alapján Sonntag-on minden zárva van.

Nézz le Gelnhausen-re!

2.2 Gelnhausen - fent
A városközponttól csupán 5 percre található egy hegy, azon egy étterem. Sáros földúton, eső után nem érdemes, annál inkább izgalmasabb a felmenet a meredek útszakaszon. :-) Ebből az étteremből, sőt már az étterem előtt állva látni az egész várost - fentről. Persze van korlát, csak szándékosan lehet leesni, de ez sem ajánlott. A kilátás nagyszerű, mi csak éjszaka tudtuk megtapasztalni, de az is gyönyörű volt, fotón annyira nem jó, de élőben annál inkább.

2.3 Dombokon-hegyeken

Bunker.

A várostól nem messze van egy hegy, domb, vagy nem egészen tudom, micsoda, ahol nagyszerű kis sétát lehet tenni. Tettünk is. Itt fák vannak. Hú, de izgi. De nem egyszerű fák, sok fa egy embert képvisel, egy már elhunyt szerettünket. Ezek a nyugvótemetők. Ha jól tudom. Az érdeklődők maguk választhatják ki, hogy elhunyt szeretteik hamvait milyen fa alatt kívánják örök nyugalomra helyezni. Ez környezetbarát, és valamivel meghittebb.

Ebben a kis erdőben felbukkant egy világháborús német bunker maradványa is. Egyszerű kövek - ha valaki nem jön rá, nem mesélik el neki, mit is lát valójában.

NO!

Aztán, mikor már olyan helyre értünk, ahol már lakóházak is voltak, gazdagabbnál gazdagabb emberek házai, tábla jelezte, hogy az ebünk ne az adott helyen helyezze el ürülékét.

Egy réten, ahol nincsenek fák (hát, igen, kb. ez a rét...), meghagytak olyan helyeket, ahol maradt egy kis idilli alig néhány négyzetméteres kis parkocska.

És a legnagyobb szám! A közelben volt 2013-ig az Európai Unió közepe, míg Horvátország nem lett EU-tag. Most is Németország területén helyezkedik e gazdasági unió középpontja, de az fogalmam sincs hol van. A régi helyét is meghagyták, zászlók jelzik ezt. Mivel azért viszonylag messze volt tőlünk, épp, hogy lehet látni az alábbi fotón.

AZ EU KÖZEPE (2013-ig). Balról a negyedik fenyő magasságában, ahol három világos foltot vélhettek felfedezni. :-)

Na, ennyi volt az Út Németországba-sorozatunk. A célom a sztorizás volt, valamint az, hogy az embernek megjöjjön hozzá a kedve! Remélem, azért valaki lesz, aki ellátogat ide, sőt talán sikerül egy jobb fotót készítenie az EU közepéről, valaki vissza tud válaszolni egy német turistának a frankfurti főpályaudvarnál, sikeresen tér le az autópályáról, olyan időben megy, amikor nem esik, nem fúj a szél :-)

Már Facebookon a drága vendéglátóknak megköszöntem, hála egy németül tanuló deáknak, de itt is megteszem:

VIELEN DANK FÜR ALLES