Oldalak

2014. április 28.

Budapesti Túra: Vasúttörténeti Park



Itt élünk ebbe a hatalmas városban, majdnem kétmillióan, tele látnivalóval, múzeummal, szoborral, parkkal, érdekességgel, festménnyel, hungarikummal, de általában a budapesti ember csak ül, néz ki a fejéből, s mikor programok után keres, vagy nem csinál végül semmit, vagy elmegy egy lepukkadt bárba, és leissza magát. Na, jó - egyik sem tipikus példa, sőt fogalmam sincs, hogy mit csinálnak egyesek. Egy barátommal elhatároztam, hogy felfedezzük ezt a nagy placcot, ami itt áll előttünk - kihasználatlanul, felfedezetlenül. Megszületett 2014 februárjában a Budapesti Bakancslista 2014 projekt, ami egyszer csak új nevet kapott, mivel a bakancslista kifejezés túl durvának mutatkozott, hisz azért még túléljük ezt az évet. Így márciusban megszületett a Budapesti Túra 2014 projekt, melynek célja Budapest látnivalóinak, múzeumainak, érdekességeinek felkutatása, feltérképezése, emlékezetünkbe vésése. Ennek a célja, hogy egy kiválasztott listán szereplő helyeket 2014. december 31-ig megnézzük, s írhassak róla, reklámozhassam, hogy mások is megnézzék, rájöjjenek arra, hogy eddig miért nem tették meg, s ösztönözzem a kedves olvasókat, hogy lépjék meg ők is ezt a lépést. Hisz nem kell külföldre utazni, hogy szépet lássunk...

Nem ez volt az első program, amit meglátogattam, de úgy érzem, hogy erről kell először írnom. Ezt hamarosan meg is teszem. A Budapesti Vasúttörténeti Parkról már mindenki hallott. A legtöbben mégis csak annyit tudnak róla, hogy a Tatai úton van. Egyben a legfontosabb, egyben a leglényegtelenebb információ erről a kinti múzeumról, ahol a szabad levegőn találkozhatunk a régmúlt, a közelmúlt vasúti szerelvényeivel, mozdonyaival és egyéb vasúti gyönyörűségekkel :-)

Röviden az alapvető dolgokról:

  • pontosan pontatlan cím: Tatai út valamennyi...
  • eljutás: kocsival, vagy a 30-as busszal a Rokolya utcáig. Ott jobbra kanyarodni, kelet felé, s egyszer úgyis meglesz. Egy tábla biztos mutatja, hogy ERRE!, na meg a Google a barátunk, kérdezzük meg tőle
  • jegyárak: 600 Ft a gyerek (6-18), 1400 Ft a felnőtt (18-65), de nem kérnek semmilyen személyit vagy diákot, szóval ha két napja vagy 18, vagy épp a barátodnak akarsz megspórolni 800 Ft-ot, aki tegyük fel abban az évben, példának gyanánt július elején lesz 19, akkor lehetsz annyira kedves, hogy diákot mondasz neki is, és akkor így neki is 600 Ft :-)
  • egyéb tudnivalók: vannak plusz költségek, a kisvasútra, a hajtányra, modellvasút-elindításra (300 Ft / 5 perc), de ezeket mind nem muszáj kifizetni, csak ha valaki nagyon szeretné


De mi is van alapvetően itt? Mit lehet jobban, áttekinthetőbben tanulmányozni?

  • vonatok, mozdonyok, gőzmozdonyok
  • a nagy szociálizmus utolsó vasúti maradványai, vagy hogy mondjam
  • vasúti rendőrautó, mezőgazdasági vasúti járművek, vagy hólapátolós szerelvény
  • modellvasutak
  • fakultatív programok...
Forgós szerkezet, ami óránként működik.
Belépünk a Vasúttörténeti Parkba, mit látunk? Természetesen vonatokat, sok vonatot. A kisgyerekek, de a nagyobbak is meglátnak egy mozdonyt, és nem is érdekli őket, hogy mi az, eszik-e vagy isszák (ami ebben az esetben rossz feltételezés, hisz a vonat nem finom!), csak az a lényeg, hogy "Hagyj másszak fel!", vagy meg se kérdezi, s egy szempillantás alatt már fenn van a vonat vezetőfülkéjében. Na de! Az egész mozdony 40%-a ruhából soha ki nem jövő tömény, megszáradt (de mégse) olaj, mellyel mindegyik vasúti járműnél találkozhatunk. Persze ne úgy fogjuk fel, mint egy állatkerti séta során, hogy Fokozottan vigyázzon! vagy A mozdonyhoz érni tilos! esetleg Hozzányúlni nem szabad!, mert akkor hogy másznánk fel.

És tényleg ez a probléma néha, hogy fel kell mászni, nem csak egyszerűen felmenni, sőt inkább már feltápászkodásról beszélünk, hisz a mozdony vezetőfülkéjébe vezető 2-3 lépcsőfokos út fokai távol vannak egymástól, s az első, legalsó lépcsőfok is jó magasan van, így nem célszerű nagyon szűk nadrágba menni, lányoknak meg a rövid szoknya nem bizonyul 100 százalékosan előnyösnek. Bár attól függ, kinek a szemszögéből nézzük :-)
Na, de ha fenn vagy, akkor a következő gondolatok jutnak az ember eszébe:
  • Hú, de menő, milyen régi, és még mindig megvan
  • És tényleg itt ült valaki, és vezette
  • De meleg lehetett idebenn!
  • Ezen a kis ablakon alig lehet kilátni!
  • Hú, mennyire olajos itt minden!
  • Basszus, hogy a francba jövök le innen?!?!?!
Persze más is eszünkbe juthat:
  • Mikor is kezdődik ma este az X-faktor?
  • Jaj, elfelejtettem fölhívni Dzsesszikát és Dzsenifert! - azt hittem, ez a szép magyar név két n-nel írandó - mindig tanul az ember :-)
  • Mekkora egy szemét a Pali!
  • De uncsi...
Nyugi, nem lesz szar :-)
Persze ezek az érzelmek, gondolatmaradványok az élet bármely helyzetében, idősíkjában előfordulhatnak, nemcsak a Budapesti Vasúttörténeti Parkban. Személy szerint, nekem az első kategória gondolatai kavarogtak a fejemben :-)

Középen van egy fordítóvágány, vagy nem tudom, mi a pontos neve. Az a szerkezet, ami a rengeteg sín között forog, s viszi át a vonatot egy másik sínpárra. Persze itt ténylegesen nem viszi ki, csak szemléltetés gyanánt indítják el ezt a korongot minden órában 11:00 és 16:00 között. Ez a kemény 3-4 perces kaland egy 5 km/h-s sebességű csúcssebességű forgást jelent. Nagy szám az egész. Ottlétünkkor az üzemeltető munkaideje lényegesen csak 6 x 5 perc összességében, s közben azért reklámozza a vasutat, Indóház újságot olvas :-) Ez a reklám helye.

A legjobb: vasúti rendőrautó.
Sajnos nem lehet beszállni :-(
Ahol sok a sín, s tényleg vezet is valahova, jól belátható, de csak akkor, ha felmegyünk egy valahonnan Fejér megyéből elhozott hídra, amin kész élvezet végigmenni. Fadeszkákon lépsz, s mindegyik kissé benyomódik, behajlik, ahogy rálép az ember, még akkor is, ha nem is vagy annyira súlyos. Valami eszméletlen rossz érzés. De legalább belátod a teret. Hát azért ott nem ugrálnék. Bár ki ugrál ott? Senki.

Ahol vasútmodellek vannak, csomó szórólapot lehet elvenni:
  • modell teherautóról
  • kocsis börzéről
  • de 2013-as könyvjelző naptárat is találunk
Egyiknek sincs köze igazából a vasúthoz :-)

A nagy vonattárolóban több izgalmas dolog is van. A 16 vasúti sínpáron összesen 4 vonat van. Három egymás mellett, a 4. pedig messze - de ebbe igazából be se lehet menni. Az egyik egy nagyon sötét postakocsi, amibe beszállva furcsa zörejek hallatszottak, s egyből le is ugrottam róla. Mellette egy szintén sötét lóvasúti szerelvény található. A belsejében kb. semmit nem lehet látni, kész élvezet. Esti program reggel! Kettő az egyben. A tetejére egy szűk kis lépcsőn lehet felvenni, ahol se a táskád, se a cipelt ruhád, se Te nem férsz el igazán. De ott fent ülni - jó :-)

A parkot körbejáró kisvasút. Ha a kuka majdnem
akkora, mint a jelzőlámpa, mekkora a vonat??
Kicsi :-) Ezért kisvasút!
Emellett még van egy nagy makettváltozata a budapesti Keleti pályaudvarnak, amiben igazából semmi extra nincs, továbbá részesei lehetünk egy kvízjátéknak is. Két kérdés van, meg kell mindkettőnél nyomni vagy az A-t, vagy a B-t. Ha a jót nyomod meg, az üvegben levő (ja, van előtte egy nagy "terrárium", ahol modellvasutat láthatunk) egyik vonat elindul, de ha rosszat, akkor egy "rossz válasz hangját imitáló" hang hallatszik. Természetesen mindkettő nagyon egyszerű kérdés. Nem azért, mert bármi fogalma is van az embernek arról, hogy mi a válasz alapja, hanem mert mindkét kérdés arra, hajaz, hogy mennyire király a vasút, ez a legjobb, így meg úgy... A két kérdésre a válasz A és B.

Az első kérdés: egyértelmű, hogy a nagyobb a jó válasz, a 98%, hisz a vasút... izé... király.



A második kérdés: melyik szennyezi a levegőt kevésbé. Hajó vagy vonat? Hát az ember természetesen a hajóra gondol, de hát gondoljunk bele, Vasúttörténeti Park... Na, hát persze, hogy a vonat :-)



Összességében nagyon jó az egész, 1400-at nem tudom, de 600 Ft-ot biztos megér. Látogassatok el ide családotokkal, barátaitokkal, gyerekeitekkel (ha van), vagy egyedül... na, jó. Azt azért ne :-)

Fiúknak, lányoknak egyaránt ajánlatos az elmenetel :-)

2014. április 12.

Garfield Hegymánia

Hát újra beköszöntött a világ lusta macskája, Garfield. Mekkora véletlen, hogy mikor a SPAR pont akart csinálni egy újabb matricásalbumot, az amerikaiak is pont erre gondoltak. :-) Korábban már írtam a Garfield Szafarimániáról, az Óceánmániáról és a Magyarországgal kapcsolatos gyűjtőalbumról is, így hát - most hogy elkezdődött az újabb gyűjtés -, a Hegymánia sem maradhat ki.

Igazából én kiskoromban mindig inkább a jeges vidékek, az Antarktisz és a Jeges-tenger állatvilágát szerettem, hisz mennyivel érdekesebb egy pingvin, egy jegesmedve vagy valami szép gleccser, mint egy hegy. A hegy csak úgy van. Áll. Mást nem is tudna csinálni. Sőt ebben a részben megint azt látom, hogy újra a növények kapnak szerepet, nem pedig az állatok. És azért valljuk be őszintén - ha nem profi biológusok vagyunk persze, személy szerint én nem -, hogy egy tajga növényzetet, egy magában álló virágot nézni nem annyira érdekes, mint egy hegyi állat. Bár pl. egy jak, egy kecske sem annyira izgalmas, mint egy császárpingvin...Ez csak egy nagyon jó ötlet, kedves SPAR. A hegy unalmas...

De mindegy, úgyis vásárolunk e holland cég magyar üzleteiben, kicsiben és nagyban is, hetente, vagy naponta, és 2.000 forint után, ha már úgyis ingyen nekem dobják, akkor nem fogom visszautasítani, vagy ahogy egyesek kb. rászólnak az eladóra: Nem kell! És ezt durván. Persze lehet, hogy csak azért, mert az eladókisasszony is esetleg illemtelenül kiáltott rá a nőre: Hány zsömle? És ezt ebben az esetben vehetjük valamiféle igazságszolgáltatási alapelvnek is. De inkább fogadjuk el, s ha nincs kisgyermek rokon, akinek odaadhatnánk, akkor osztogassuk el az iskolában, adjuk oda kicsiknek, vagy bízzuk rá egy tanárismerősünkre, ha van. Mármint tanárismerős van. Nem kártya. Hisz ha nincs kártya se, akkor minek tanárismerős, akinek odaadjuk. Azaz... mindegy, lényegtelen.

A hegymászó, aki... izé... tett valamit :-)
Lehet, hogy unalmas, de mégis érdekes. Sokkal jobban tükröződik itt az ellentét, mint egy Ady-versben, s most ki is fejtem, miért. Nem belemagyarázom, mint egyesek, hanem így van. Unalmas, mert van rajta hat szál fű, tegyük fel. De van, ami simogatós, tapinthatós. Azaz medveszőr-imitálás, vagy tapintási lehetőség. Persze egyből szörnyű tévedésnek olvasható, hogy előbb még fűről volt szó, most meg már kijött a barna maci, de éreztetni akarom az unalmas-érdekes ellentétet. Uncsi-érdekes. Megy? Ok. :-)

Sőt olyan is van, aminek szaga, illata van. Ezek már általában tényleg csak növények, hisz nem eredeti medve szagot szippantanánk be, ha az is illatos minta lenne, de a tapintós matricákon sem igazi medveszőr van, gondolom. Vagy most lelőttem a poént? Remélem nem.

Persze minden változatlan áron fut:
- matricacsomag (99 Ft)
- ingyenes matricacsomag (na vajon mennyibe kerül?) - akkor kapsz, ha elköltesz 2.000 forintot a SPAR-ban, majd újabbat, újabbat... vagy vannak olyan termék, amelyek után alapjáraton kapsz, nem kell 2.000 forint, ha jól olvasóm. De ez lehet, hogy szalvéta, vagy WC-papír, ami illúzióromboló... :-(
- gyűjtőalbum (490 Ft)

És mint mindig, most is tele van vicces Garfield-rajzokkal, meg mára elgyengült poénokkal, ami amúgy a kisgyerekeknek még tökéletes :-)

Ja, és tele van érdekességekkel, gondolom, ahogy a többi album is korábbról.

És persze a jó öreg weboldala következik... mindig van egy online játék, amiben majdnem, hogy jó vagyok, de mégis szörnyű. Nézzük, itt mit kell játszani...

De mindekelőtt, megmutatnám, hogy régen a Szafarimánia sorozatnál még olyan gagyi volt a honlap, hogy lengyel vagy cseh szöveggel volt kiírva az utasítás:



Most viszont annyira modern az egész, hogy már facebook segítségével is regisztrálhatsz. Már csak az Osztom- és Lájk-gombok hiányoznak a képernyőről. Bár amilyenek a mai fiatalok, jaj... csúcsmodern kis játékok. Nálunk még fából volt a plüss is, ők meg má' nem is azzal játszanak, hanem iszboksza'... fiatalság, bolondság...


Na, a játék most még egyszerűbb, csak az egérrel kell nyomkodni a nyuszikra kemény 30 másodpercig...


Hát ez tipikus egeres kattintós játék, minek hatására kijelölöm a fél képernyőt, és ez nagyon bezavar...


... aminek "segítségével" csak 22 nyulat találtam meg :-(


Na, de ennyit a játékról. Ugye a matricagyűjtés egyik alappillére a cserélgetés, amit gyerek, papa, mama egyaránt csinálhat élőben, interneten, a Hegymánia honlapján, esetleg aukciós portálokon. Nekem is van pár, bár én nem gyűjtöm, csak jön. A fiókom most is tele van rengeteg korábbi matricával még a szafariból, az óceánból és Magyarországról is, de csak ott porosodnak.

A mostani, új kártyák közül a kedvencem az Érzed a hó illatát?, ami ahogy az internetről leszedett 81-es matrica pontos mása, hisz akkor nem lenne fenn online. Ez nekem megvan. Egy pici, kis semmilyen matrica, a szokásosnál jóval apróbb átmérőjű, és igazából nem is a kép a lényeg, hanem a matrica szaga. Ahol érezni - elvileg - a hó illatát. Jó, jó, idén a tél válságba ütközött, mondhatni elmaradt, nem volt, de azért az ember még csak emlékszik arra, hogy milyen a hó szaga. Bár nem is szokás azt szagolgatni. Hacsak egy kutya vagy egy kisfiú bele nem pisilt :-)

De az már nem hó-szag, hanem más. Ennek a kártyának igazából semmi extra illata nincs. A másik egy virág, annak sincs több aromája, nem árad a lakásban, szóval ez egy átverés! Jó szórakozást, gyerekek! :-)

2014. április 9.

Hollywoodi gyöngyszemek: A bárányok harapnak

"Egy genetikai kísérlet az Új-Zélandon élő ártatlan báránypopulációt vérengző fenevaddá változtatja. Mit történik a helyi farmerrel és az állati jogok védelmében kémkedő aktivistával, miután megharapta őket egy mutáns embrió? Feladják a vegetarianizmust, sőt, egy barlang mélyén már átalakulóban van a Vérbirka, aki elől még Dolly is bégetve menekült volna..."
Kb. sehány éves kortól nem ajánlom.
A bejegyzés esetleg undorító, ijesztő elemeket tartalmazhat, ha nem bírod, ne olvasd el, megértem... bár ez már inkább röhejes, ami ebben a filmben történik, mint rémisztő...

De ne vágjunk mindennek a közepébe, kezdjük a legelején.

Korábban már beszámoltam két fantasztikus amerikai filmről, egy horrorról és egy drámáról. Mindkettő óriási, szenzációs, világmegváltoztatós történettel csábítja magához a nyájas filmnézőt, egyik sem hosszabb száz percnél, mindkettő olyan problémát feszeget, amin az ember nem tud egyhamar túllépni, s rengeteg lelki traumát is okozhat. Ez egy közös jegy. Ez a közös jegy pedig nem más, hogy - ki kell, hogy mondjam - bűn szar filmekről van szó. Ezekről már szó esett, a Titanic izgi, szipi-szupi második részéről, a kreatív és lélegzetállítóan borzasztó Titanic 2-ről (link itt) és a dél-amerikai no-name színészekkel végigjátszott, óriási repülő piranhákkal műsorra vitt Megapiranha (link ott, ööö itt).

Ezeket nem saját szórakoztatásomból néztem meg 1-2 éve, hanem én hülye, úgymond zongorázok a kapcsolóval, s ha épp megunom az RTL Klub-ot, vagy a ritkán nézett, RTL-t utánzó TV2 szuper, kisebbségi celebműsorait (amit amúgy nem is nézek...), s a magyarok által Komedi Centrálnak mondott csatornán is csak ismétlések mennek, tovább megyek a 11-es csatornán is túl... de mint tudjuk, túl az Óperencián vagy valami csodás esemény történik, s előfordulhat, hogy jobb vizekre evezünk. Csak ha belegondolunk a felvágott hasú farkasra a Piroska és a farkasból, akkor rögtön spekulálhatunk arra is, hogy az Óperencián, a Comedy Central-on túl csak gagyi csatornák borzalmas filmjeire bukkanhatunk. Sajnos ez így van.

2014. április 7-én történt az, amikor a sok esti szappanopera mellett az egyik kereskedelmi csatorna mellékcsatornáján megálltam, s elkezdtem nézni az aktuális műsorfolyamot. Ki volt írva: Bárányok harapnak. Arra gondoltam, úgy hittem, hogy az itt leadott film biztos a Bárányok hallgatnak című nagysikerű film paródiája, s mivel a Horrorra akadva-filmeket is kedvelem, ez se lehet olyan rossz.

Két pontban tévedtem csak, de tényleg:

  1. szar volt
  2. köze nem volt bármiféle paródiához
Ez egy új-zélandi horrorfilm volt, mint később nagy sikerrel kiderítettem. A rövid története felül is olvasható, de inkább részletezném, ha megengeditek.

A film egy 15 évvel korábbi jelenettel kezdődik, mikor egy kisfiú bemegy a fészerbe, vagy nem tudom hova, pontosan, és a testvérét keresi. De az nem válaszol. Közelebb merészkedik, szólogat neki, de se kép, se hang. Egyszer csak előugrik egy véres, báránybundába bújt szörny, aki rávetemedik, rámászik, közben ijesztő hangokat ad ki, s a főszereplő fiú nem tud menekülni, közben sír, hisz belegondolva, mindjárt megöli egy mutáns birka. Már féltem, hogy basszus, már maga a film elején ezzel találjuk magunkat szembe, egy gyerekgyilkossággal egy mutáns bárány által... Úúú, de jó lesz majd a közepe, a vége... (bár utólag, az is szar, szörnyű, pocsék..., de nem ugorjunk ennyire előre) Erre tök nyugodtan beállít egy vén nyanya, aki szól, hogy fiúk, gyertek ide. Ekkor derül ki, hogy a fiú tesója csak felvett egy lenyírt báránybundát, vagy mit és összevérezte az arcát. Rohadt vicces, mondhatom. És ekkor felszólal a mama, aki igazából a kb. 15-17 éves gyerekek anyja, miközben kb. 70-nek néz ki: Édesapátok. Baleset történt. Hú, hát nagyon kemény fogalmazási módszer, igazából a lényeg elhangzott, de nem bírta már összekapcsolni ezt a két, irtó hosszú sorokból álló gigamondatot. Na, mindegy.

Henry
Hogy a korábbi ijesztő jelenetet fokozzam, hozzáteszem, hogy - utólag a jelenet előtti képsorokat megnézve - észrevettem, mi történik a birka-jelmezes ijesztegetés előtt. A tesó, Henry vagy nem tudom mi a neve kimegy a rétre, lábán valami ferdülés / seb / törés elleni vasszerkezet, ami még jobban emeli a jelenet rémisztő mivoltát. Odamegy egy baltával egy birkához, elmond valami kis mondókafélét, majd a kezében levő eszközzel lesuhint, s vágás a következő jelenetre... beteg egy film. 

Aztán persze eltelik 15 év. A főszereplőnk a 15 év alatt kb. 5 évet öregedett, ennyire regenerálódott család, a kor nem jár korral, vagy nem tudom, miféle norvég testápolót kennek, esznek, isznak, hogy ennyire nem történt semmiféle külső változás. De a 70 éves anyuka annyit öregedett 15 év alatt, hogy jó hogy nem lett fiatalabb... valamit jól csinálnak, ha már a színészkedést és a filmrendezést elrontották...

Közben valami kutatócsoport előállított valamit. Ezt ellopja egy pár, akik tiltakoztak valami ellen, nagyon titokzatos az egész... Rejtély rejtély hátán. :-) Majd mikor menekülnek a kutatók elől, kiderül mi is az. Igazából elveszik a doktornőtől a cuccot, már majdnem befutottak az erdőbe, s a doktorok csak állnak, egyszer csak megszólal tök nyugodtan az egyik, kb. ilyen szinten, ja, izé, kapjuk el. Aztán olyan tempóban, mintha hátrafele menne, elindul utánuk, fut... Futnak ők is. Mindenki sportos! De a lopó ember elesik, és a cuccból kiesik valami. Az elesett ember hirtelen felfedezi, hogy az a valami a hátán, a nyakánál van. Egy kis birka mutáns újszülött bébi génmódosított bigyó lény szörny valami az. Hát minden, csak nem aranyos. Persze a lopó ember se azt mondja, hogy jáj, de árányos vagy teee, hanem feljajdul, hiszen a kis lény hirtelen beleharapott a fülébe, s egy kis fülhúzás után el is távolítja.
Na, ez azért már durva.

Bla-bla, uncsi rész jön.

A fiatal fiúról tudni kell, hogy a tizenöt évvel ezelötti bárányos trauma után fél a birkáktól, így az ablakot se engedi lehúzni, ha bárány van a közelben, sok ártatlan birka között is alig mer elmenni. Pedig Új-Zélandon azért elég sok birka van...

Közben a lopó ember megőrült, nyers nyulakat eszik, meg minden, s a lány is elmenekül, akivel lopták a bárányszörnyet. Közben a bárányka is elmenekül, inkább elszompolyog. A lány két fiúba ütközik, az egyik a főszereplő fiú, a másik a barátja. Először le akarja őket lőni, de aztán együtt mennek el egy új-zélandi betyárnak a lakására, ahol minden össze van törve, zúzva, valami véres is. Hirtelen ott áll az ajtóban, félig sötétben egy bárány (nem az állat van sötétben, ing-nyakkendő-zakó, hanem a fényviszonyok árnyalják így-úgy...). Hát ez azért rohadt ijesztő, főleg a birkaiszonyos főszereplő fiúnak. De aztán elkezd feléjük futni a birka, egy őrült ragadozó képében, majd a csipet csapat befut egy szobába, de a birka kiharapja az ajtót, basszus, KIHARAPJA! Aztán a barát lelövi őt. Majd jön egy újabb, azt is. Közben a lopó lány észrevesz egy hullát, akinek szét van harapdálva a nyaka. Sejtik, hogy valami kis probleme van a barikkal... De mi? Mindjárt ki is derül...

Porsche, szerelem, mutánsbáránygyilkosságok... ahogy a dal is mondja, ugyanis éppen, szépen kocsikáznak, mígnem egy bárány be nem ugrik a kocsiba, s elkezd támadni, harapni akar, ugyanis korábban megharapta őt is a mutáns bari, és ő is ragadózóvá, húsevővé vált ennek hatására. A bárányt próbálják sebészileg eltávolítani az autóból (láncfűrésszel), de a főszereplő fiú annyira elszokott az biz' de drága hej-de-hó új-zélandi vidéki élettől, hogy nem tudja bekapcsolni, aztán mikor már épp sikerül, inkább hadonászik vele, s kidobja a száguldó gépjárműből. De ekkor - jaj - bekövetkezik a baj, a birka beleharap a főszereplő fiú lábába, az ordít, majd rájön, hogy basszus, hisz én ki tudok szállni a kocsiból, s csak most fogja fel, hogy simán át tud ugrani a kocsi platójára. Hát meg is teszi.
Lopóék

Természetesen, mint jó filmes húzás, a kocsi pont egy szakadék felé tart. Ennél már csak egy vulkán vagy egy óriás mutáns birka lett volna nagyobb ötlet, de nem, ez sokkal slamposabb, idevalóbb. Ugorjunk le a platóról, erre leugranak, a fiú, a barátja, a lopó lopott lány és a kutyája valakinek. Erre felcsendül a kérdés valamelyikben: "De ki vezeti a kocsit?" Erre vágás a vezetőülésre, ahol egy bárány néz mereven a kamerába: beeee, majd leesik a szakadékba. Hú, de nagy filmes trükk...

Majd tanakodnak, hogy ej-aj mi a baj? Sebaj-sebaj dínom-dánom, de már kezdik sejteni, a birkák ragadozókká váltak. Közben az egyik doktor legelészik a legelőn, mire a kerítést átlépve meglát két birkát, hülye állatok, birkák s hasonlókat vág nekik oda, majd egyszer csak egy harmadik beeee beleharap a lábába. Jaj, mondja a doktor. Erre - mi sem természetesebb - egy birka jobbról, magasról ráugrik, kb. a feje tájékára. Nem kell szerintem részletezni, mi is történik. Nem valószínű, hogy annyira tetszik neki a dottore, hogy rögtön ad neki egy cuppanóst. :-D

A legijesztőbb fotó, képkocka a filmből.
Közben jön a lopó riporter, akit megharapott a kis bárány mutáns, vagy mi a fene. Kb. mint egy zombi, nem is sugárzik már belőle semmiféle emberi értelem. Majd szembetalálja magát a bizniszmannel, azzal akivel a film elején a főszereplő fiú valamit üzletelt, s a fiú ezért tért haza. Szóval a bizniszman kocsija előtt van már, mikor az rádudál. Valószínű, hogy az ember már ott volt, nem ott állt sok éve a kocsi, és pont akkor dudált, mikor jött a birkaharapott emberkénk. Hisz mekkora véletlen lenne, legjobb valószínűségszámítási feladat. Mennyi a valószínűsége, hogy pont akkor fog dudálni sok év után a bizniszman, mikor jön a birkás emberke? Kevés.

Erre a báránykám bácsi sértegeti a bizniszmant, akire erre kiszáll, megmondja neki a tutit, majd ujjával mutogat neki, és ekkor nem várt fordulat következik be: a birka bácsi beleharap a bizniszman kezébe. ÁÁÁÁÁÁ, mondja. Majd BEEEEE úr elmegy.

A fiatalok futnak a birkák elől, majd egy kutatólaborba, egy gagyi kutatólaborba tévednek, ahol egy levágott birka áll, meg doktorok és a megharapott kezű Angus, a bizniszman. Mi a fene történik itt, meg hasonlók, kérdezik a fiúk és a lány. Erre kiderül, hogy a pénz miatt valami génmanipulációs dologba keveredtek, ezért lettek húsevők a bárányok. Az év sztorija, az év kísérlete.

Angus és a szexi birka
Elfutnak, mert Angus elzavarja őket, megfenyegeti pontosabban, ha elárulják a bizniszét. De jönnek a birkák, s egy kis, elkerített kis részbe jutnak, ahova hirtelen odaáll Angus, persze őt nem bántják a birkák, s mondja a rizsát. Henry, asszem ez a fiú neve, a főszereplőé, alatt beszakadt a föld, már benne van félig a lyukban, a lány próbálja kihúzni, de nem megy. Segítséget kérnek a tétlenül álló Angustól, de az nem segít, s annyit mond: "Henry, így megy az élet a farmon." S kiderül, hogy az 50 évesnek kinéző Angus és a 25 éves Henry testvérek, ő - Angus - az, aki megszivatta tizenöt éve. Már akkor is egy őrült volt... Hát nem túl jó testvéri viszony. Majd a lány és Henry beesnek a gödörbe. Angus pedig, mint aki jól végezte dolgát, Hasta la vista, elmegy.

Mennek, mendegélnek a gödör járataiban, egyszer csak felcsendül egy beeee, amire rögtön beszarnak az ijedtségtől, menekülni akarnak. Jogos igazából, hisz gyilkos bárányokról van szó. Mekkora véletlen, pont ekkor találják meg a keskeny járatot, amin kijutnak, de ekkor már a sarkukban van a birka, szó szerint, hisz próbál belekóstolni Henry sarkába (láb része, ha valaki nem tudná :-) - ja, ez belső sztori, bocs... :-)).

REKLÁM
Nem, hát hogy lehetne egy ilyen szörnyen izgalmas sztoriba berakni egy reklámot? Soha!
REKLÁM VÉGE

De a lány beszorult az alagútba, vagy mibe. Erre Henry lenyom egy Asztro TV-s lelki dumát, idézem: "Figyelj, egy fa vagy. Érezd a gyökered a talajban. És érezd a csakrád. Nyerj energiát a talajból." A lány válaszai: "Rendben. Érzem. Ellazulok." Ezt már teljesen kiütött, szivárványos állapotban mondja, erre a fiú bedobja az évszázad poénját: "De ne túlzottan."

??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

Ekkor már éreztem: ezt a szart... Lenyomja ezt az érzelgős, szörnyű, full ezoterikus dumát, majd a lány erotikusan válaszolgat, érzem, érzem, ellazulok, yeah... majd jön ez a ne nagyon... KOMOLYAN... nagy film.

De kijutnak végül a gödörből, majd a bárány idegességéből tüzes lesz. Ég. majd ölelkezik a lány és a fiú, s már csak a love song hiányzik...

És még mindig nincs vége a katasztrofális jelenetek sokaságának.

Angus hazamegy a mamához, beszél vele, majd felmegy a szobájába, már csak egy "Mama, hagyjál" kellett volna. De nem is ez a baj, hanem amit a szobájában a tükör előtt művel. Szidja az előbb a gyilkos bárányok elé vetett öccsét, hogy ő kapta az örökséget meg minden, s ekkor leszidja, hogy "a kis rohadéééééék." Hú, a bárányos bácsi harapása birkává fogja változtatni. Már úgy beszél, mint egy birka, legalábbis ha van rá lehetőség, mint például a rohadééék, mint a beeee. Jó, szerintem értitek. Aztán egy percre rá kezét a szája elé teszi, hogy atya ég, mi történik vele, birkává leszek-ééééé?

Ennél már erősen fontolgattam a televíziókészülék kikapcsolásának gondolatát, mert ezek után már biztos lehettem, hogy ez egy rakás... krumpli. Szörnyűséges!

A doktor és a doktornő közben elfogta a fiú barátját, aki átalakul birkává, pontosabban birkaemberré, s csak a legvégén adják be neki a birka elleni injekciót, amivel visszaváltozik emberré. De birka múltját nem feledheti... soha már. A doktornő pedig kimegy az utcára, alig csukja be az ajtót, majd megáll. Látja, hogy előtte egy csomó, húsevő bárány álldogál. Erre ez az ostoba nő nem hogy visszamenne a laborba, a menedékbe, hanem két perc reakcióidő után elindul az erdőbe. Hogy lehet ekkora hülye? Hát ott sok rossz birka lesz még, de még mennyi? 3. Meghal ő is.

Közben a réten bemutatnak valami szuper szexi birkát. A nézőközönség, a hallgatóság között vannak új-zélandi dámák, urak, bizniszmanek sokasága, meg egy pap. A szószóló természetesen Angus. A gonosz, birkállódzó Angus. Alig bírja elmondani a beszédét, hogy ne bégjen (birkabégetést adjon ki). Ezért inkább csak felfedi a szép birkát. Mindenki örül, de az, az az állat egyszer csak beeeee, majd a közelben álló fiú-lány páros látja, ahogy a közeli, ám mégis messzi dombról kb. 200 birka szalad lefele a megnyitóra, vagy mire. Tudják mi lesz. Mindenki tudja, még a legrosszabb felfogású filmnéző is, de a rendező részletesen bemutatja, ahogy a birkák felfalják az embereket, ki mit harap le, hol, mikor, mennyit, hogy... Undorítóan részletes az egész jelenet. A birkák folytonossággal csak ugrálnak a levegőben, beeee kapitány, vagy nem tudom. Egy pasi elvesztette a lábát közben, s azt próbálja nekidobni a nem is annyira közeledő állatnak, de olyan bénán dob, épp hogy maga elé, hogy az is többet ért volna, ha hátrafelé dobja el, hogy gyerünk birkuci, hozd vissza...
Ki vezeti a kocsit?

Beteg ez az egész film!

Közben: Angus fokozatosan birka emberré alakul át, a fiú-lány beszáll a nagyi kinézetű anyuka kocsijába, majd hajtanak haza, amikor is egy birka várja őket az út közepén, nekimennek, az átröpül így a kocsi tetején, erre mint valami olcsó amerikai filmben, a lány bedob egy Igggen-t, amire mindenki reakciója kb. az, hogy Úristen, de gáz vagy...

Mami, Henry és az új csaja. Otthon.
Jaj ne, megedték a hurkámat. Szólal meg a nagyi. Mint a Hófehérke és a hét törpe. Ki evett a tányérkámból? Ki aludt az ágyacskámban? Pedig itt gyilkos bárányok vannak. Ellepték a házat, futnak, jaj, jaj, közben Angus kész birka ember lesz. Vérengző vadállat. Ez megakarja támadni Henry-t, de jön a barát, s mindenkit megment, bead a két tesónak valami szert, amitől forognak a fejeik, a testük.

Ami ezután jön az annyira undorító, ocsmány, hogy nem vagyok hajlandó részletezni.

Aki ezt a borzalmat megnézi, Shaun-tól, a báránytól
is elmegy az életkedve - örökre.
Csak, hogy jó zárszó legyen e borzalmas film végén, a végét leírom, így, egy kb. 5-7 perces szünet után. Henry bekapcsol egy öngyűjtót, majd a birkák felé hajítja, jó messzire. Az ember azt hinné, hogy úgy fejeződik be az egész, hogy a bárányok bundája felgyullad, elpusztulnak a húsevők. De nem! Röhejesebb. Az egyik bárány pont akkor pukizik egyet, amikor az öngyújtó odaér, és a gáz-tűz találkozásakor az összes bárány felrobban.

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? mást tényleg nem tudok írni. Ez katasztrófa. Hogy lehetett ekkora szart filmvászonra vinni.

De a film záróképe az, hogy messziről ráközelítenek a csapat kutyájára, majd mikor már csak ő van a képen, megszólal: beeee

SOHA SENKI NE NÉZZE MEG EZT A FILMET!

2014. április 2.

Szidjuk a másikat, na de hogy! - avagy a választási mizéria

Hát újra eltelt négy esztendő, s néhány napon belül újfent megnyílnak a szavazófülkék, urnák, újra szükség lesz egy tollra, hogy annak segítségével kitölthessünk egy A4-es, Budapest 4. választókerületében háromszor A4-es nagyságú szavazólapot, s ezzel részt vegyünk a 2014-es országgyűlési választásokon. Részt vegyetek, pontosabban fogalmazva, ugyanis kb. egy hónap híján ebből most az előző évekhez hasonlóan, szintén kimaradok, s csak érdeklődve nézem, hogy dönt a nép, a felnőttek és a nyugdíjasok.

Mindig szidják egymást a pártok, keresik-kutatják a bizonyítékokat, hogy az aktuális kormánypártot a porig alázzák, bemocskolják, de hát ilyen a politika, a magyar parlament nem teljesít jobban, ez kimondhatjuk, mert mindenki mocskol mindenkit. Valaki elmegy politikusnak, hogy mocskolódjon, mocskolják, s esetlegesen napról napra csúnyábbakat mondjon róla a szeretett nép? Egészségükre. Én ezt nem bírnám. Ez nekem sok lenne.

De mikor már tudjuk, hogy jövőre választás van, beindulnak a kampánymocskolódások, amit az előző négy év alatt összegyűjtöttek a pártok egymás sziszifuszi kis titkairól, s fokozatosan, januártól áprilisig dobálják egymáshoz a sok pletykát, szart. Nem sok fair play játszik közre - persze ez majdnem mindegyik pártra vonatkozik, főképp a nagyobbakra.

Nemcsak, hogy nem is tudnék szavazni, viszonylag pártatlan vagyok, hisz senki sem tudja megváltoztatni az országot úgy, hogy az tökéletes legyen, ígérgetni meg a hülye is tud. Már szinte végig senki gondolják az egyes pártok egy ügy pozitív és negatív oldalát, hogy jól tették-e vagy sem, hanem már előre letámadják az embert, akár igaza van, akár nem. Csak ellent tudjon mondani. Hát, nem hiszem, hogy a népnek erre lenne szüksége.

Persze most is előkerült rengeteg régi ügy, aminek hatására a drága televíziónéző legszívesebben kihajítaná a tévét az ablakon, mert már elege van egy Zuschlag-ból, egy Simonból, egy öszödi beszédből vagy a rezsicsökkentés fokozatos szidalmazásáról - csak, hogy mindegyik vitát, pártot megemlítsem.

Ami a legtöbb ellenzéki pártnak betett, az természetesen a II. Orbán-kormány rezsicsökkentései, a röghöz kötés és a paksi dilemma. De az ember, az egyszerű ember nem gondol bele abba, hogy mi történt korábban, mit tettek a korábban - ahogy az egyik párt fogalmazott, szerintem felháborítóan - a "hatalmon" lévő kormányok. Hatalom? Persze, ez a neve valamilyen szinten, de akkor is ilyen demokrácia izé van, vagy nem?

A pártok viszályait nem a népakarat, a demokrácia vezeti vagy előre, vagy hátra, hanem az, hogy valahogy be tudjanak szólni az ellenfelüknek, a másik pártnak. Csak, hogy ne nekik legyen igazuk.

A plakátokon is csak a jelölteket látni, ami érthető is, de vannak olyan plakátok, szórólapok, amelyektől megáll az eszem. Az egyik párt iPhone-nyereményjátékba sorsolja be a kedves magyar állampolgárt, ha
kitűzőn reklámozza magát, vagy a pártot fényező matricát ragasztja a kocsijára. Egy másik párt (vagy mégis ugyanez, ki tudja? Én.) Kossuth Lajoshoz és Széchenyihez hasonlítja politikáját, miszerint két teljesen eltérő indíttatású politikus is meg tud férni egymás mellett. Ja, csak nem a XXI. századi magyar politikai életben. Egyesek az áprilisi törvényeket (1849 április) hasonlítgatja a rezsicsökkentéshez (na, ezt nehéz nem kitalálni, hogy melyikről is van szó). A sokadik meg szövetkezik mindenkivel, ahogy fogalmaztak, a "hatalomért". A narancssárgák csináltak egy szórólapot, hogy mit csináltak rosszul a pirosak. Erre egy hónapra rá megérkezett a postaládába a viszontválasz: mit csináltak rosszul a narancssárgák. Szánalmas az egész, amit itt művelnek egyesek, sokak...

Persze a kampány lényege az emberek befolyásolása, de azért a saját lakásából ne túrják ki, ne nyomják az arcába a saját újságukat, és ami a legfőbb, hogy ne hivogassanak minket telefonon miniszterelnök-jelöltek, akik hangfelvételről nyomják a dumát, melyben ugyanúgy szidják a másik pártot.

A kisebb, nem túl ismert pártok legalább nem mocskolják a másikat. Persze idén nagyon sok ilyen párt született. Ezt betudhatjuk annak, hogy rájöttek arra, hogy a mostani kormánypárt nem túl jó. De ha csak ennyi lenne az indok, akkor még mindig ott lenne az ellenzék. Csak a drága nép rájött, hogy azok se jók. Válogatós egy ország vagyunk, senkinek se jó semmi.

Ha szavazhatnék, nem tudom mit tennék, bár nagyon valószínű :-) Vagy arra a nagyobb pártra, akinél az eddigi eredményeit összevetve jobb kormányzónak titulálok, vagy egy egyszerű, kisebb civil pártra, mert ténylegesen csak azok képviselik a nép érdekeit, nem pedig a külföldiekét, a bankokét, a családtagokat (persze a sajátjukat), vagy egyéb simlis kis ügyük szereplőit.

Mikor egyszer Újpest-Központnál álltam és vártam, odajöttek hozzám ketten is, kisebb pártoktól, akik az aláírásomat kérték. Egyszer azért nem tudtam segíteni, mert nem volt nálam lakcímkártya, a második esetben pedig nem volt jelölt az én lakhelyemen.

Persze a legeslegjobb párt a méltán ismert Kétfarkú Kutyapárt, mely annyira átlátja a nagyobb pártok hazugságait és ígérgetéseit, hogy még mindig nem kaptak engedélyt a tényleges párttá alakulásra. Mekkora véletlen...

Eddig is az volt szemmel látható, hogy ha az egyik párt bevezet valamit, a másik eltörli (nyugdíj, rezsi, tandíj), de ez fordítva is így van, ugyanúgy eltörlik, ha a másik bevezette. Azért reméljük, hogy a 42 éve tervezett és 5 napja átadott négyes számú metróvonalat csak revans miatt nem zárják be, s tömik be az állomásokat azért mert az egyik párt még haladt is vele... :-)

Aki szavaz, szavazzon, aki nem akar nagy pártra, ott a sok kicsi mozgalom, s a végén azok lesznek a nagyok! - amit kétlek, sajnos :-(